Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 166: Issue 8
Szomatoform disszociáció az orvosi gyakorlatban
A jelenség ismertetése, valamint felismerésének és kezelésének szempontjai
Authors:
Bianka Dorottya Kovács Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Debrecen, Móricz Zs. krt. 22., 4032 Magyarország

Search for other papers by Bianka Dorottya Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Judit Molnár Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Debrecen, Móricz Zs. krt. 22., 4032 Magyarország

Search for other papers by Judit Molnár in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
283–291
Online Publication Date:
23 Feb 2025
Publication Date:
23 Feb 2025
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2025.33239
Keywords:
dissociative disorders; traumatic childhood experiences; medically unexplained symptoms;
Keywords (Hungarian):
disszociatív zavarok; gyermekkori traumatikus élmények; orvosilag megmagyarázhatatlan tünetek;
Open access

Somatoform dissociation is a mental phenomenon in which the lack of integration of bodily experiences, reactions, and functions manifests in symptoms. It refers to dissociative symptoms affecting the body that, according to current medical knowledge, cannot be explained by organic disorders. The prevalence of dissociation is estimated to be around 10% in both clinical and general populations. In somatic care, somatoform dissociative symptoms may occur mainly in neurological patients, but in some cases also in gastroenterological, gynaecological, urological or cardiological patients. Clinical observations suggest that the prevalence of somatoform dissociation may be higher than estimated. Recognizing the disorder is challenging because it is rather the rule than the exception that patients initially present with somatic symptoms in primary care. The aim of this summary is to describe the phenomenon of somatoform dissociation, its frequency, and the potential causes of its development. Additionally, the study summarizes the available methods for measuring the disorder, the differential diagnostic process, and provides guidance on recognizing and treating the disorder. Orv Hetil. 2025; 166(8): 283–291.

A szomatoform disszociáció egy olyan mentális jelenség, amelynek során a testi élmények, reakciók és funkciók integrációjának hiánya nyilvánul meg tünetekben. Olyan, a testet érintő disszociatív tünetek jelölésére alkalmas, amelyek az orvostudomány jelen állása szerint organikus zavarokkal nem magyarázhatók. A disszociáció prevalenciáját 10%-ra becsülik klinikai és átlagpopulációban egyaránt. Szomatoform disszociatív tünetek a szomatikus ellátásban elsősorban neurológiai, de egyes esetekben gasztroenterológiai, nőgyógyászati, urológiai vagy kardiológiai páciensek körében is előfordulhatnak. Klinikai megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a szomatoform disszociáció prevalenciája nagyobb, mint a becsült adatok. A zavar felismerése nehézséget jelent, hiszen inkább szabály, mint kivétel, hogy a betegek kezdetben szomatikus tünetekkel jelentkeznek az alapellátásban. Összefoglaló tanulmányunk célja ismertetni a szomatoform disszociáció jelenségét és kialakulásának lehetséges okait. Emellett a tanulmány összefoglalja a zavar mérési lehetőségeit, a differenciáldiagnosztikai folyamatot, valamint szempontokat nyújt a zavar felismeréséhez és kezeléséhez egyaránt. Orv Hetil. 2025; 166(8): 283–291.
  • 1

    Bodor E. Inorganic chemistry. [Szervetlen kémia.] Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. [Hungarian]

  • 2

    Nijenhuis ER. Somatoform dissociation: major symptoms of dissociative disorders. J Trauma Dissociation 2001; 1: 7–32.

  • 3

    Kihlstrom JF. The cognitive unconscious. Science 1987; 237: 1445–1452.

  • 4

    Schacter DL. Understanding implicit memory: a cognitive neuroscience approach. Am Psychol. 1992; 47: 559–569.

  • 5

    Nijenhuis ER. Somatoform dissociation: phenomena, measurement, and theoretical issues. WW Norton, New York, NY, 2004.

  • 6

    Van der Hart O, Nijenhuis ER, Steele K. The haunted self: structural dissociation and the treatment of chronic traumatization. 1st ed. WW Norton, New York, 2006.

  • 7

    Van der Boom KJ, van den Hout MA, Huntjens RJ. Psychoform and somatoform dissociation, traumatic experiences, and fantasy proneness in somatoform disorders. Personal Individ Differ. 2010; 48: 447–451.

  • 8

    Nijenhuis ER, Spinhoven P, van Dyck R, et al. Degree of somatoform and psychological dissociation in dissociative disorder is correlated with reported trauma. J Trauma Stress 1998; 11: 711–730.

  • 9

    Nijenhuis ER, Spinhoven P, Van Dyck R, et al. The development and psychometric characteristics of the somatoform dissociation questionnaire (SDQ-20). J Nerv Ment Dis. 1996; 184: 688–694.

  • 10

    Pietkiewicz IJ, Helka AM, Tomalski R. Validity and reliability of the Polish online and pen-and-paper versions of the somatoform dissociation questionnaires (SDQ-20 and PSDQ-5). Eur J Trauma Dissociation 2019; 3: 23–31.

  • 11

    Merza K, Kuritárné Szabó I. Traditional and new approaches of dissociation. [A disszociáció hagyományos és új megközelítése.] Psychiatr Hung. 2012; 27: 18–28. [Hungarian]

  • 12

    Nijenhuis ER. Somatoform dissociation and somatoform dissociative disorders. In: Dell PF, O’Neil JA. (eds.) Dissociation and the dissociative disorders. Routledge, New York, NY, 2010; pp. 293–310.

  • 13

    Gabbard GO. Psychodynamic psychiatry in clinical practice. [A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve.] Oriold és Társai, Budapest, 2008. [Hungarian]

  • 14

    Putnam FW. Dissociation in children and adolescents: a developmental perspective. Guilford Press, New York, NY, 1997.

  • 15

    Cook A, Spinazzola J, Ford J, et al. Complex trauma in children and adolescents. Psychiatr Ann. 2005; 35: 390–398.

  • 16

    Waller G, Hamilton K, Elliott P, et al. Somatoform dissociation, psychological dissociation, and specific forms of trauma. J Trauma Dissociation 2001; 1: 81–98.

  • 17

    Van der Kolk BA. The trauma spectrum: the interaction of biological and social events in the genesis of the trauma response. J Trauma Stress 1988; 1: 273–290.

  • 18

    Boulet C, Lopez-Castroman J, Mouchabac S, et al. Stress response in dissociation and conversion disorders: a systematic review. Neurosci Biobehav Rev. 2022; 132: 957–967.

  • 19

    Brodsky BS, Cloitre M, Dulit RA. Relationship of dissociation to self-mutilation and childhood abuse in borderline personality disorder. Am J Psychiatry 1995; 152: 1788–1792.

  • 20

    Van der Kolk BA, Pelcovitz D, Roth S, et al. Dissociation, somatization, and affect dysregulation: the complexity of adaptation of trauma. Am J Psychiatry 1996; 153(7 Suppl): 83–93.

  • 21

    Felitti VJ, Anda RF, Nordenberg D, et al. Relationship of childhood abuse and household dysfunction to many of the leading causes of death in adults. Am J Prev Med. 1998; 14: 245–258.

  • 22

    Ujhelyi Nagy A, Kuritár Szabó I, Hann E, et al. Measuring the prevalence of adverse childhood experiences by survey research methods. Int J Environ Res Public Health 2019; 16: 1048.

  • 23

    Kovács-Tóth B, Kuritárné Szabó I. The impact of adverse childhood experiences on mental and somatic health in childhood and adolescence. [Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a mentális és szomatikus egészségre gyermek- és serdülőkorban.] Orv Hetil. 2023; 164: 1447–1455. [Hungarian]

  • 24

    Krause-Utz A, Frost R, Winter D, et al. Dissociation and alterations in brain function and structure: implications for borderline personality disorder. Curr Psychiatry Rep. 2017; 19: 6.

  • 25

    Chalavi S, Vissia EM, Giesen ME, et al. Similar cortical but not subcortical gray matter abnormalities in women with posttraumatic stress disorder with versus without dissociative identity disorder. Psychiatry Res Neuroimaging 2015; 231: 308–319.

  • 26

    Andrejkovics M. Neurobiological implications of childhood abuse. In: Kuritárné Szabó I, Tisjlárr-Szabó E. (eds.) “I wish they hadn’t hurt me” – Childhood trauma within the family: theory and therapy. [Andrejkovics M. A gyermekkori bántalmazás neurobiológiai vonatkozásai. In: Kuritárné Szabó I, Tisjlár-Szabó E. (szerk.) Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna – A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia.] Oriold és Társai, Budapest, 2015; pp. 89–106. [Hungarian]

  • 27

    Lyons-Ruth K, Dutra L, Schuder MR, et al. From infant attachment disorganization to adult dissociation: relational adaptations or traumatic experiences? Psychiatr Clin North Am. 2006; 29: 63–86.

  • 28

    Allen JG. Mentalizing in the development and treatment of attachment trauma. Routledge, London, 2018.

  • 29

    Liotti G. Trauma, dissociation, and disorganized attachment: three strands of a single braid. Psychother Theory Res Pract Train. 2004; 41: 472–486.

  • 30

    Gerhardt C, Hamouda K, Irorutola F, et al. Insecure and unresolved/disorganized attachment in patients with psychogenic nonepileptic seizures. J Acad Consult Liaison Psychiatry 2021; 62: 337–344.

  • 31

    Liotti G. A model of dissociation based on attachment theory and research. J Trauma Dissociation 2006; 7: 55–73.

  • 32

    Main M, Solomon J. Procedures for identifying infants as disorganized/disoriented during the ainsworth strange situation. In: Greenberg MT, Cicchetti D, Cummings EM. (eds.) Attachment in the preschool years: theory, research, and intervention. University of Chicago Press, Chicago, IL, 1990; pp. 121–160.

  • 33

    Goffinet SJ, Beine A. Prevalence of dissociative symptoms in adolescent psychiatric inpatients. Eur J Trauma Dissociation 2018; 2: 39–45.

  • 34

    Ferdinand RF, van der Reijden M, Verhulst FC, et al. Assessment of the prevalence of psychiatric disorder in young adults. Br J Psychiatry 1995; 166: 480–488.

  • 35

    Sar V. Epidemiology of dissociative disorders: an overview. Epidemiol Res Int. 2011; 2011: 404538..

  • 36

    Chiu CD, Meg Tseng MC, Chien YL, et al. Dissociative disorders in acute psychiatric inpatients in Taiwan. Psychiatry Res. 2017; 250: 285–290.

  • 37

    Osváth P, Tiringer I, Tényi T, et al. Dissociative disorders. In: Németh A, Füredi J. (eds.) The Hungarian handbook of psychiatry, 6th edition. [Disszociatív zavarok. In: Németh A, Füredi J. (szerk.) A pszichiátria magyar kézikönyve, 6. kiadás.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2020; pp. 313–323. [Hungarian]

  • 38

    Farina B, Mazzotti E, Pasquini P, et al. Somatoform and psychoform dissociation among students. J Clin Psychol. 2011; 67: 665–672.

  • 39

    Maaranen P, Tanskanen A, Haatainen K, et al. Somatoform dissociation and adverse childhood experiences in the general population. J Nerv Ment Dis. 2004; 192: 337–342.

  • 40

    Brown RJ. Psychological mechanisms of medically unexplained symptoms: an integrative conceptual model. Psychol Bull. 2004; 130: 793–812.

  • 41

    El-Hage W, Darves-Bornoz JM, Allilaire JF, et al. Posttraumatic somatoform dissociation in French psychiatric outpatients. J Trauma Dissociation 2002; 3: 59–74.

  • 42

    Ford CV, Folks DG. Conversion disorders: an overview. Psychosomatics 1985; 26: 371–383.

  • 43

    Snow JB. (ed.) Tinnitus: theory and management. BC Decker Inc., London, 2004.

  • 44

    Sağaltici E, Belli H, Belli Ş, et al. Is there a relationship between childhood traumatic experiences, somatoform dissociation, and subjective tinnitus? Ann Clin Anal Med. 2022; 13.

  • 45

    Bencsik B, Bokk O, Vajda D, et al. Cognitive behavioral group therapy for tinnitus. Results of a pilot study. [A fülzúgás csoportos kognitív viselkedésterápiás kezelése: Egy pilotvizsgálat eredményei.] Orv Hetil. 2024; 165: 89–97. [Hungarian]

  • 46

    Nimnuan C, Hotopf M, Wessely S. Medically unexplained symptoms: an epidemiological study in seven specialities. J Psychosom Res. 2001; 51: 361–367.

  • 47

    Jackson J, Fiddler M, Kapur N, et al. Number of bodily symptoms predicts outcome more accurately than health anxiety in patients attending neurology, cardiology, and gastroenterology clinics. J Psychosom Res. 2006; 60: 357–363.

  • 48

    Kellner R. Somatization: the most costly comorbidity. In: Maser JD, Cloninger CR. (eds.) Comorbidity of mood and anxiety disorder. American Psychiatric Association, Washington, DC, 1990; pp. 239–252.

  • 49

    Campbell MC, Smakowski A, Rojas-Aguiluz M, et al. Dissociation and its biological and clinical associations in functional neurological disorder: systematic review and meta-analysis. BJ Psych Open 2023; 9: e2.

  • 50

    Kuritárné Szabó I, Molnár J, Nagy A. (eds.) Trauma-induced dissociation: theory and therapy. [Kuritárné Szabó I, Molnár J, Nagy A. (szerk.) Trauma-eredetű disszociáció. Elmélet és terápia.] Oriold és Társai, Budapest, 2018. [Hungarian]

  • 51

    Ginzburg K, Somer E, Tamarkin G, et al. Clandestine psychopathology: unrecognized dissociative disorders in inpatient psychiatry. J Nerv Ment Dis. 2010; 198: 378–381.

  • 52

    Koby DG, Curt LaFrance CW. Jr. Dissociative disorder. In: Ettinger AB, Weisbrot DM. (eds.) Neurologic differential diagnosis, 1st. ed. Cambridge University Press, Cambridge, 2014; pp. 135–138.

  • 53

    Drake ME, Pakalnis A, Denio LC. Differential diagnosis of epilepsy and multiple personality: clinical and EEG findings in 15 cases. Neuropsychiatry Neuropsychol Behav Neurol. 1988; 1: 131–140.

  • 54

    Bowman ES, Coons PM. The differential diagnosis of epilepsy, pseudoseizures, dissociative identity disorder, and dissociative disorder not otherwise specified. Bull Menninger Clin. 2000; 64: 164–180.

  • 55

    Longo P, Panero M, Amodeo L, et al. Psychoform and somatoform dissociation in anorexia nervosa: a systematic review. Clin Psychol Psychother. 2021; 28: 295–312.

  • 56

    Longo P, Marzola E, Martini M, et al. Anorexia nervosa and somatoform dissociation: a neglected body-centered perspective. J Trauma Dissoc. 2023; 24: 141–156.

  • 57

    Nagy A, Kuritárné Szabó I. The Recognition and measurement of dissociation in adulthood and childhood In: Kuritárné Szabó I, Molnár J, Nagy A. (eds.) Trauma-induced dissociation: theory and therapy. [A disszociáció felismerése és mérésének lehetőségei felnőttkorban és gyermekkorban. In: Kuritárné Szabó I, Molnár J, Nagy A. (szerk.) Trauma-eredetű disszociáció: elmélet és terápia.] Oriold és Társai, Budapest, 2018; pp. 213–247. [Hungarian]

  • 58

    Atchison M, McFarlane AC. A review of dissociation and dissociative disorders. Aust N Z J Psychiatry 1994; 28: 591–599.

  • 59

    Waller N, Putnam FW, Carlson EB. Types of dissociation and dissociative types: a taxometric analysis of dissociative experiences. Psychol Methods 1996; 1: 300–321.

  • 60

    Kennedy F, Clarke S, Stopa L, et al. Towards a cognitive model and measure of dissociation. J Behav Ther Exp Psychiatry 2004; 35: 25–48.

  • 61

    Varga K, Osvát J, Vanderlinden J. The concept of dissociation, its measurement, and the introduction of the “Dissociation Questionnaire” (DISQ-H). [A disszociáció fogalma, mérése, és a “Disszociáció Kérdőív” (DISQ-H) bemutatása.] Magy Pszichol Szle. 1996; 52: 125–150. [Hungarian]

  • 62

    Nijenhuis ER. The scoring and interpretation of the SDQ-20 and SDQ-5. Activitas Nervosa Superior 2010; 52: 24–28.

  • 63

    Stone J, Warlow C, Sharpe M. The symptom of functional weakness: a controlled study of 107 patients. Brain 2010; 133: 1537–1551.

  • 64

    Stone J, Carson A, Sharpe M. Functional symptoms and signs in neurology: assessment and diagnosis. J Neurol Neurosurg Psychiatry 2005; 76(Suppl 1): i2–i12.

  • 65

    Carson A, Stone J, Hibberd C, et al. Disability, distress and unemployment in neurology outpatients with symptoms “unexplained by organic disease”. J Neurol Neurosurg Psychiatry 2011; 82: 810–813.

  • 66

    Şar V. The many faces of dissociation: opportunities for innovative research in psychiatry. Clin Psychopharmacol Neurosci. 2014; 12: 171–179.

  • 67

    Szigeti FJ. Trauma-induced dissociation: Onno van der Hart in Hungary [Traumaeredetű disszociáció: Onno van der Hart Magyarországon.] Alkalm Pszichol. 2018; 18: 127–129.

  • 68

    Liotti G. Attachment disorganization and the controlling strategies: an illustration of the contributions of attachment theory to developmental psychopathology and to psychotherapy integration. J Psychother Integr. 2011; 21: 232–252.

  • 69

    Killingmo B. Conflict and deficit: implications for technique. Int J Psychoanal. 1989; 70: 65–79.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 0 0
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 123 114
Mar 2025 0 325 72
Apr 2025 0 0 0