Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 166: Issue 8
A bal kamrai Purkinje-hálózat distalis arborizációjának katéteres ablatiója a visszatérő kamrafibrilláció terápiájában
Authors:
Dóra Krányák Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Kardiológiai Centrum, Elektrofiziológiai Részleg Szeged, Semmelweis u. 8., 6725 Magyarország

Search for other papers by Dóra Krányák in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
László Sághy Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Kardiológiai Centrum, Elektrofiziológiai Részleg Szeged, Semmelweis u. 8., 6725 Magyarország

Search for other papers by László Sághy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Róbert Pap Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Kardiológiai Centrum, Elektrofiziológiai Részleg Szeged, Semmelweis u. 8., 6725 Magyarország

Search for other papers by Róbert Pap in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
307–312
Online Publication Date:
23 Feb 2025
Publication Date:
23 Feb 2025
Article Category:
Case Report
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2025.33209
Keywords:
ventricular fibrillation; Purkinje fibers; catheter ablation;
Keywords (Hungarian):
kamrafibrilláció; Purkinje-rostok; katéterablatio;
Open access

An increasing number of studies suggest the role of the Purkinje network and Purkinje-myocardial junction in the development of malignant ventricular arrhythmias. Radiofrequency catheter ablation of the distal arborization of the left ventricular Purkinje network may influence the recurrence of ventricular fibrillation. In three patients (all male, age: 52 ± 6.6 years), radiofrequency ablation of the distal left ventricular Purkinje network was performed due to recurrent ventricular fibrillation despite amiodarone treatment. One patient had hypertrophic cardiomyopathy, another had ischemic cardiomyopathy, and the third had idiopathic ventricular fibrillation. Target identification was achieved by mapping Purkinje-originated ventricular extrasystoles induced by isoproterenol infusion (in two patients) and by pace-mapping based on clinical ECG documentation and intracardiac defibrillator recordings (two patients). The radiofrequency ablation target included the area identified by Purkinje potentials along the left ventricular posterior fascicle and, in one case, also the distal arborization of the anterior fascicle. During a mean follow-up period of 17 ± 11 months following the procedure, one patient experienced malignant ventricular arrhythmia, less frequently than before. In recurrent ventricular fibrillation of various origins, catheter ablation of the distal arborization of the left ventricular Purkinje network may reduce the recurrence of malignant ventricular arrhythmias. Orv Hetil. 2025; 166(8): 307–312.

Egyre több vizsgálat eredménye utal a Purkinje-hálózat és a Purkinje-myocardium-junctio szerepére malignus kamrai arrhythmiák kiváltásában. A bal kamrai Purkinje-hálózat distalis arborizációjának rádiófrekvenciás katéterablatiója befolyásolhatja a kamrafibrilláció ismétlődését. Három beteg (mind férfi, életkor: 52 ± 6,6 év) esetében került sor amiodaron ellenére gyakran visszatérő kamrafibrilláció miatt a distalis bal kamrai Purkinje-hálózat ablatiójára. Egyikük hypertrophiás, egy másik ischaemiás cardiomyopathiában szenvedett, a harmadik esetében idiopathiás kamrafibrilláció volt a diagnózis. A célpont azonosítása izoproterenolinfúzióval indukálható, Purkinje-eredetű kamrai extrasystole térképezése (2 beteg esetében) és a klinikai EKG-dokumentáció, illetve a beültethető kardioverter-defibrillátor által rögzített regisztrátumok alapján végzett ’pace-map’ révén (2 beteg) történt. A rádiófrekvenciás ablatio célpontja a Purkinje-potenciálok által azonosított, bal kamrai posterior fasciculus mellett egy esetben magában foglalta az anterior fasciculus distalis arborizációjának területét is. A beavatkozást követő 17 ± 11 hónapos utánkövetés során egy beteg esetében jelentkezett – a korábbiaknál ritkábban – malignus kamrai arrhythmia. Különböző eredetű, visszatérő kamrafibrilláció esetén a bal kamrai Purkinje-hálózat distalis arborizációjának katéteres ablatiója csökkentheti a malignus kamrai arrhythmiák ismétlődését. Orv Hetil. 2025; 166(8): 307–312.
  • 1

    Kiss D, Pál-Jakab Á, Kiss B, et al. Rhythm and rate control in the context of resuscitation and periarrest states. [Ritmus- és frekvenciakontroll újraélesztés kapcsán és keringésmegingással fenyegető szívritmuszavarok esetén.] Orv Hetil. 2023; 164: 504–509. [Hungarian]

  • 2

    Zeppenfeld K, Tfelt-Hansen J, de Riva M, et al. 2022 ESC guidelines for the management of patients with ventricular arrhythmias and the prevention of sudden cardiac death. Eur Heart J. 2022; 43: 3997–4126.

  • 3

    Wellens HJ, Schwartz PJ, Lindemans FW, et al. Risk stratification for sudden cardiac death: current status and challenges for the future. Eur Heart J. 2014; 35: 1642–1651.

  • 4

    Connolly SJ, Hallstrom AP, Cappato R, et al. Meta-analysis of the implantable cardioverter defibrillator secondary prevention trials. AVID, CASH and CIDS studies. Antiarrhythmics vs implantable defibrillator study. Cardiac arrest study Hamburg. Canadian implantable defibrillator study. Eur Heart J. 2000; 21: 2071–2078.

  • 5

    Belhassen B, Glick A, Viskin S. Excellent long-term reproducibility of the electrophysiologic efficacy of quinidine in patients with idiopathic ventricular fibrillation and Brugada syndrome. Pacing Clin Electrophysiol. 2009; 32: 294–301.

  • 6

    Malhi N, Cheung CC, Deif B, et al. Challenge and impact of quinidine access in sudden death syndromes: a national experience. JACC Clin Electrophysiol. 2019; 5: 376–382.

  • 7

    Nakamura T, Schaeffer B, Tanigawa S, et al. Catheter ablation of polymorphic ventricular tachycardia/fibrillation in patients with and without structural heart disease. Heart Rhythm. 2019; 16: 1021–1027.

  • 8

    Haïssaguerre M, Shoda M, Jaïs P, et al. Mapping and ablation of idiopathic ventricular fibrillation. Circulation 2002; 106: 962–967.

  • 9

    Knecht S, Sacher F, Wright M, et al. Long-term follow-up of idiopathic ventricular fibrillation ablation: a multicenter study. J Am Coll Cardiol. 2009; 54: 522–528.

  • 10

    Nogami A. Purkinje-related arrhythmias part II: polymorphic ventricular tachycardia and ventricular fibrillation. Pacing Clin Electrophysiol. 2011; 34: 1034–1049.

  • 11

    Mihálcz A, Szili-Török T, Tóth K. Catheter ablation of ventricular tachycardias. [Kamrai tachycardiák katéterablatiós kezelése.] Orv Hetil. 2015; 156: 995–1002. [Hungarian]

  • 12

    Imnadze G, Zerm T. Prevention of ventricular fibrillation through de-networking of the Purkinje system: proof-of-concept paper on the substrate modification of the Purkinje network. Pacing Clin Electrophysiol. 2019; 42: 1285–1290.

  • 13

    Sciacca V, Fink T, Guckel D, et al. Catheter ablation in patients with ventricular fibrillation by purkinje de-networking. Front Cardiovasc Med. 2022; 9: 956627.

  • 14

    Haissaguerre M, Cheniti G, Hocini M, et al. Purkinje network and myocardial substrate at the onset of human ventricular fibrillation: implications for catheter ablation. Eur Heart J. 2022; 43: 1234–1247.

  • 15

    Coronel R, Potse M, Haïssaguerre M, et al. Why ablation of sites with Purkinje activation is antiarrhythmic: the interplay between fast activation and arrhythmogenesis. Front Physiol. 2021; 12: 648396.

  • 16

    Surget E, Duchateau J, Lavergne T, et al. Long-term freedom from ventricular fibrillation despite persistent Purkinje ectopy after catheter ablation. HeartRhythm Case Rep. 2022; 8: 259–263.

  • 17

    Gellér L, Szilágyi S, Solymossy K, et al. Ablation of idiopathic fascicular ventricular tachycardia. [Idiopathiás fascicularis kamrai tachycardia ablatiója.] Orv Hetil. 2009; 150: 1463–1469. [Hungarian]

  • 18

    Jordaens L. A clinical approach to arrhythmias revisited in 2018: from ECG over noninvasive and invasive electrophysiology to advanced imaging. Neth Heart J. 2018; 26: 182–189.

  • 19

    Haissaguerre M, Vigmond E, Stuyvers B, et al. Ventricular arrhythmias and the His-Purkinje system. Nat Rev Cardiol. 2016; 13: 155–166.

  • 20

    Nogami A, Komatsu Y, Talib AK, et al. Purkinje-related ventricular tachycardia and ventricular fibrillation: solved and unsolved questions. JACC Clin Electrophysiol. 2023; 9: 2172–2196.

  • 21

    Berenfeld O, Jalife J. Purkinje-muscle reentry as a mechanism of polymorphic ventricular arrhythmias in a 3-dimensional model of the ventricles. Circ Res. 1998; 82: 1063–1077.

  • 22

    Dosdall DJ, Tabereaux PB, Kim JJ, et al. Chemical ablation of the Purkinje system causes early termination and activation rate slowing of long-duration ventricular fibrillation in dogs. Am J Physiol Heart Circ Physiol. 2008; 295: H883–H889.

  • 23

    Hasegawa T, Nogami A, Aonuma K, et al. Termination of long-duration ventricular fibrillation by catheter ablation. Heart Rhythm Case Rep. 2020; 6: 955–959.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 0 0
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 158 47
Mar 2025 0 1379 32
Apr 2025 0 0 0