Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 166: Issue 9
Gastrointestinalis amyloidosis – retrospektív elemzés egy budapesti centrum adatai alapján
Authors:
Liza Dalma Sümegi Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Budapest, Korányi S. út 2/A, 1083 Magyarország

Search for other papers by Liza Dalma Sümegi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Daniella Nagy Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika Budapest Magyarország

Search for other papers by Daniella Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Ádám Vida Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika Budapest Magyarország

Search for other papers by Ádám Vida in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Gergely Varga Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika Budapest Magyarország

Search for other papers by Gergely Varga in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Emese Mihály Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika Budapest Magyarország

Search for other papers by Emese Mihály in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
János Mihály Papp Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Budapest, Korányi S. út 2/A, 1083 Magyarország

Search for other papers by János Mihály Papp in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Zoltán Pozsonyi Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika Budapest Magyarország

Search for other papers by Zoltán Pozsonyi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Ákos Iliás Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Budapest, Korányi S. út 2/A, 1083 Magyarország

Search for other papers by Ákos Iliás in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
351–358
Online Publication Date:
02 Mar 2025
Publication Date:
02 Mar 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2025.33238
Keywords:
amyloidosis; gastrointestinal amyloidosis; endoscopy;
Keywords (Hungarian):
amyloidosis; gastrointestinalis amyloidosis; endoszkópia;
Open access

Introduction: In case of amyloidosis, an abnormal protein is formed which deposits and leads to dysfunction. Any organ can be affected. The most common digestive system symptoms are gastrointestinal dysmotility, dysphagia, satiety, gastroparesis, bleeding and constipation. Objective: Review of amyloidosis patients with gastrointestinal involvement treated at Semmelweis University, taking symptoms, endoscopic and histological results into account. Method: 15 amyloidosis patients with gastrointestinal involvement treated between 2009 and 2024 were collected using the hospital’s computerized registry system. Results: In 12 patients, amyloid light chain amyloidosis was confirmed, while transthyretin amyloidosis variant was described in 1 case, lysozyme amyloidosis in 1, and amyloid A amyloidosis in 1 patient. The median age at diagnosis and death was 65 years, reflecting the late-stage diagnosis, and the high Mayo-score (mean value: 2.67) predicted a poor prognosis for light chain amyloidosis. Other affected organs were heart (73.3%), kidneys (33.3%) and peripheral nerves (40%). The leading gastrointestinal symptoms were unintentional weight loss (20%), dysphagia (6.6%), hematochezia (6.6%), abdominal pain (6.6%), and diarrhea (6.6%). Common laboratory findings were anemia and chronic renal failure, while the most frequently described gastroscopic abnormalities were gastroduodenitis, gastroparesis, ulcers and polypoid formations. Discussion: A clear understanding of the mechanisms underlying gastrointestinal dysfunction is still lacking. Gastroparesis, diarrhea, polyneuropathy, and malabsorption can occur as a result of dysfunction resulting from amyloid deposition that damages blood vessels and nerves. Abnormalities seen during endoscopy may correspond to those seen in amyloidosis, and ulcers may be the source of hematochezia, occult bleeding, and anemia. Conclusion: Systemic amyloidosis is a disease with a poor prognosis that can affect many organs. The symptoms, laboratory parameters and endoscopic findings are varied, but not specific, so close cooperation of the allied professions is essential for the fastest diagnosis. Orv Hetil. 2025; 166(9): 351–358.

Bevezetés: Amyloidosis esetén a szervezetben abnormális szerkezetű fehérjék (amyloidok) képződnek, amelyek lerakódása szervi diszfunkcióhoz vezet. Szisztémás esetben bármely szerv érintett lehet, így az emésztőrendszer is. A leggyakoribb gastrointestinalis tünetek a dysphagia, a jóllakottságérzés, a gastroparesis, a gastrointestinalis dysmotilitas, a vérzés és a székrekedés. Célkitűzés: Célunk volt feldolgozni a Semmelweis Egyetemen gondozott, gastrointestinalis érintettséggel járó amyloidosisos betegek adatait. Módszer: A Semmelweis Egyetemen 2009 és 2024 között amyloidosissal diagnosztizált betegek közül a gastrointestinalis érintettséggel járó esetek adatait gyűjtöttük össze retrospektív, konszekutív módon a kórházi számítógépes nyilvántartó rendszer segítségével. Rögzítettük a demográfiai adatokat, az endoszkópos, a képalkotó és a szövettani eredményeket, illetve a diagnózis szempontjából releváns laboratóriumi paramétereket. Eredmények: Összesen 15 beteg adatait dolgoztuk fel, ebből 12 esetben könnyűlánc-amyloidosis igazolódott, míg 1-1 beteg esetén örökletes formájú transztiretin-amyloidosis, lysozym-amyloidosis és amyloid-A-fehérje-amyloidosis fordult elő. A mediánéletkor a diagnóziskor és a halálozáskor is 65 év volt, ami vélhetőleg a késői stádiumban felállított diagnózist tükrözi, illetve a magas Mayo-score (átlagértéke: 2,67) a könnyűlánc-amyloidosis kedvezőtlen prognózisát vetíti előre. A gastrointestinum mellett a leggyakrabban érintett szervek a szív (73,3%), a vese (33,3%) és a perifériás idegek (40%) voltak. A fő emésztőrendszeri tünetek az akaratlan fogyás (20%), feltehetően malabszorpció miatt, a nyelészavar (6,6%), a haematochesia (6,6%), a hasi fájdalom (6,6%) és a hasmenés (6,6%) voltak. A leggyakoribb laboratóriumi eltérés az anaemia és a krónikus veseelégtelenség, míg a legtöbbször leírt gasztroszkópos eltérés a gastroduodenitis volt, gastroparesis, gyomorfekély és polypoid képletek mellett. Megbeszélés: Az emésztőrendszeri diszfunkció hátterében álló mechanizmusok világos megértése még mindig hiányzik. Az ereket és idegeket károsító amyloidlerakódás következtében alakulhat ki gastroparesis, hasmenés, polyneuropathia, valamint malabszorpció, illetve az endoszkópia során látott haematochesia és okkult vérzés lehetnek a vérszegénység forrásai. Következtetés: A szisztémás amyloidosis számos szervet érintő, rossz prognózisú kórkép. A tünetek, a laborparaméterek és az endoszkópos eltérések változatosak, de nem specifikusak, így a mihamarabbi diagnózishoz elengedhetetlen a társszakmák szoros együttműködése. Orv Hetil. 2025; 166(9): 351–358.
  • 1

    Baker KR, Rice L. The amyloidoses: clinical features, diagnosis and treatment. Methodist Debakey Cardiovasc J. 2012; 8: 3–7.

  • 2

    Gertz MA, Dispenzieri A. Systemic Amyloidosis recognition, prognosis, and therapy: a systematic review. JAMA 2020; 324: 79–89.

  • 3

    Makovitzky J. 200-year-old history of amyloid. [Az amyloid 200 éves története.] Orv. Hetil. 2024; 165: 470–479. [Hungarian]

  • 4

    Ioannou A, Patel RK, Razvi Y, et al. Impact of earlier diagnosis in cardiac ATTR amyloidosis over the course of 20 years. Circulation 2022; 146: 1657–1670.

  • 5

    Kyle RA, Larson DR, Kurtin PJ, et al. Incidence of AL amyloidosis in Olmsted County, Minnesota, 1990 through 2015. Mayo Clin Proc. 2019; 94: 465–471.

  • 6

    Pinney JH, Lachmann HJ. Systemic AA amyloidosis. Subcell Biochem. 2012; 65: 541–564.

  • 7

    Papa R, Lachmann HJ. Secondary, AA, Amyloidosis. Rheum Dis Clin North Am. 2018; 44: 585–603.

  • 8

    Nasr SH, Dasari S, Mills JR, et al. Hereditary lysozyme amyloidosis variant p.Leu102Ser associates with unique phenotype. J Am Soc Nephrol. 2017; 28: 431–438.

  • 9

    Wechalekar AD, Gillmore JD, Hawkins PN. Systemic amyloidosis. Lancet 2016; 387: 2641–2654.

  • 10

    Dahiya DS, Kichloo A, Singh J, et al. Gastrointestinal amyloidosis: a focused review. World J Gastrointest Endosc. 2021; 13: 1–12.

  • 11

    Lim AY, Lee JH, Jung KS, et al. Clinical features and outcomes of systemic amyloidosis with gastrointestinal involvement: a single-center experience. Korean J Intern Med. 2015; 30: 496–505.

  • 12

    Sattianayagam PT, Hawkins PN, Gillmore JD. Systemic amyloidosis and the gastrointestinal tract. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2009; 6: 608–617.

  • 13

    Wixner J, Mundayat R, Karayal ON, et al. THAOS: gastrointestinal manifestations of transthyretin amyloidosis – common complications of a rare disease. Orphanet J Rare Dis. 2014; 9: 61.

  • 14

    Koop AH, Mousa OY, Wang MH. Clinical and endoscopic manifestations of gastrointestinal amyloidosis: a case series. Clujul Med. 2018; 91: 469–473.

  • 15

    Latorre G, Vargas JI, Espino A. Endoscopic features of gastrointestinal amyloid light-chain amyloidosis. Lancet Gastroenterol Hepatol. 2021; 6: 874.

  • 16

    Hokama A, Kishimoto K, Nakamoto M, et al. Endoscopic and histopathological features of gastrointestinal amyloidosis. World J Gastrointest Endosc. 2011; 3: 157–161.

  • 17

    Cowan AJ, Skinner M, Seldin DC, et al. Amyloidosis of the gastrointestinal tract: a 13-year, single-center, referral experience. Haematologica 2013; 98: 141–146.

  • 18

    Iida T, Yamano H, Nakase H. Systemic amyloidosis with gastrointestinal involvement: diagnosis from endoscopic and histological views. J Gastroenterol Hepatol. 2018; 33: 583–590.

  • 19

    Said SM, Grogg KL, Smyrk TC. Gastric amyloidosis: clinicopathological correlations in 79 cases from a single institution. Hum Pathol. 2015; 46: 491–498.

  • 20

    Tada S, Iida M, Yao T, et al. Endoscopic features in amyloidosis of the small intestine: clinical and morphologic differences between chemical types of amyloid protein. Gastrointest Endosc. 1994; 40: 45–50.

  • 21

    Tada S, Iida M, Iwashita A, et al. Endoscopic and biopsy findings of the upper digestive tract in patients with amyloidosis. Gastrointest Endosc. 1990; 36: 10–14.

  • 22

    Miyaoka M, Matsui T, Hisabe T, et al. Clinical and endoscopic features of amyloidosis secondary to Crohn’s disease: diagnostic value of duodenal observation and biopsy. Dig Endosc. 2011; 23: 157–165.

  • 23

    Műzes Gy, Miheller P, Tulassay Z. Amyloidosis and the digestive tract. [Az amyloidosis emésztőrendszeri következményei.] Orv Hetil. 2008; 149: 1363–1366. [Hungarian]

  • 24

    James DG, Zuckerman GR, Sayuk GS, et al. Clinical recognition of Al type amyloidosis of the luminal gastrointestinal tract. Clin Gastroenterol Hepatol. 2007; 5: 582–588.

  • 25

    Freudenthaler S, Hegenbart U, Schönland S, et al. Amyloid in biopsies of the gastrointestinal tract – a retrospective observational study on 542 patients. Virchows Arch. 2016; 468: 569–577.

  • 26

    Szél F, Wiedemann A, Vida Á, et al. Changes in the treatment outcomes of light chain amyloidosis. Findings of a large center in Budapest. [Változások a könnyűlánc-amyloidosis kezelésében. Egy nagy budapesti centrum adatai.] Orv Hetil. 2024; 165: 1860–1870. [Hungarian]

  • 27

    Obici L, Suhr OB. Diagnosis and treatment of gastrointestinal dysfunction in hereditary TTR amyloidosis. Clin Auton Res. 2019; 29(Suppl 1): 55–63.

  • 28

    Ikeda S, Yanagisawa N, Hongo M, et al. Vagus nerve and celiac ganglion lesions in generalized amyloidosis. A correlative study of familial amyloid polyneuropathy and AL-amyloidosis. J Neurol Sci. 1987; 79: 129–139.

  • 29

    Ikeda SI, Makishita H, Oguchi K, et al. Gastrointestinal amyloid deposition in familial amyloid polyneuropathy. Neurology 1982; 32: 1364–1368.

  • 30

    Den Braber-Ymker M, Heijker S, Lammens M, et al. Intestinal involvement in amyloidosis is a sequential process. Neurogastroenterol Motil. 2018; 30: e13469.

  • 31

    Fritz CD, Blaney E. Evaluation and management strategies for gastrointestinal involvement with amyloidosis. Am J Med. 2022; 135(Suppl 1): S20–S23.

  • 32

    Pleyer C, Flesche J, Saeed F. Lysozyme amyloidosis – a case report and review of the literature. Clin Nephrol Case Stud. 2015; 3: 42–45.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 0 0
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 0 0
Mar 2025 0 2662 108
Apr 2025 0 0 0