A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a leggyakoribb endokrin megbetegedés a reproduktív korú nők körében, amely különböző endokrin- és metabolikus zavarokkal, illetve széles skálán mozgó klinikai megjelenési formákkal jellemezhető. Domináns szimptómái a menstruációs ciklus zavara, a hyperandrogenismus, valamint a betegség névadó tünete, az ovárium policisztás elváltozása. A PCOS kezelése gyakran megreked a speciális tünetegyüttes farmakológiai terápiájánál, a betegséggel bizonyítottan együttjáró életminőségromlás kérdése viszont többnyire kikerül mind a kutatások, mind a betegellátó rendszer érdeklődésének homlokteréből. A tanulmány célja a PCOS tüneteivel kapcsolatos jelentős pszichológiai kutatások elemző összefoglalása, illetve a PCOS-szel kapcsolatos nemzetközi pszichológiai kutatások során alkalmazott (szimulált diagnózis felállítására alkalmas) mérőeszközök bemutatása. A tanulmány a PCOS fenotípusok szerinti pszichológiai elemzése és a betegség cirkuláris oksági megközelítése mellett érvel.
ADITYAN, B., KUMARI, R., & THAPPA, D. M. (2009). Scoring systems in acne vulgaris. Indian Journal of Dermatology, Venereology, and Leprology, 75 (3), 323–326.
Az, Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Az acne ellátása, 2008. Bőr és Nemikórtani Szakmai Kollégium. 1–7.
AZZIZ, R., WOODS, K. S., REYNA, R., KEY, T. J., KNOCHENHAUER, E. S., & YILDIZ, B. O. (2004). The prevalence and features of the polycystic ovary syndrome in an unselected population. Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism, 89 (6), 2745–2749.
BAJNOK, L. (2010). A polycystás ovarium szindróma gyógyszeres kezelésének bizonyos kérdései. Lege Artis Medicinae, 20(3–4), 189–193.
BAJNOK, L. és SPEER G. (2009). A PCOS szövődményei. Elhízás. In LAKATOS P. és SPEER G. (szerk.), Policisztás ovarium szindróma (115–116). Budapest: Semmelweis Kiadó.
BARTH, J. H., CATALAN, J., CHERRY, C. A., & DAY, A. (1993). Psychological morbidity in women referred for treatment of hirsutism. Journal of Psychosomatic Research, 37(6), 615–619.
CAMACHO-MARTÍNEZ, F. M. (2009). Hair loss in women. Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, 28 (1), 19–32.
CARMINA, E., & LOBO, R. A. (1999). Polycystic ovary syndrome (PCOS): arguably the most common endocrinopathy is associated with significant morbidity in women. Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism, 84 (6), 1897–1899.
CASH, T. F. (2001). The psychology of hair loss and its implications for patient care. Clinics in Dermatology, 19 (2), 161–166.
CASH, T. F., PRICE, V. H., & SAVIN, R. C. (1993). Psychological effects of androgenetic alopecia on women: comparisons with balding men and with female control subjects. Journal of the American Academy of Dermatology, 29 (4), 568–575.
COOK, H., BRENNAN, K., & AZZIZ, R. (2011). Reanalyzing the modified Ferriman-Gallwey score: is there a simpler method for assessing the extent of hirsutism?. Fertility and Sterility, 96 (5), 1266–1270.
DEEKS, A. A., GIBSON-HELM, M. E., & TEEDE, H. J. (2010). Anxiety and depression in polycystic ovary syndrome: a comprehensive investigation. Fertility and Sterility, 93(7), 2421–2423.
DE LIZ, T. M., & STRAUSS, B. (2005). Differential efficacy of group and individual/couple psychotherapy with infertile patients. Human Reproduction, 20 (5), 1324–1332.
DOWDY, D. (2012). Emotional needs of teens with polycystic ovary syndrome. Journal of Pediatric Nursing, 27 (1), 55–64.
DRAMUSIC, V., RAJAN, U., CHAN, P., RATNAM, S. S., & WONG, Y. C. (1997). Adolescent polycystic ovary syndrome. Annals of the New York Academy of Sciences, 816 (1), 194–208.
DROSDZOL, A., SKRZYPULEC, V., & PLINTA, R. (2010). Quality of life, mental health and selfesteem in hirsute adolescent females. Journal of Psychosomatic Obstetrics and Gynecology, 31 (3), 168–175.
EKBÄCK, M., WIJMA, K., & BENZEIN, E. (2009). “It Is Always on My Mind”: Women’s Experiences of Their Bodies When Living With Hirsutism. Health Care for Women International, 30 (5), 358–372.
GUASTELLA, E., LONGO, R. A., & CARMINA, E. (2010). Clinical and endocrine characteristics of the main polycystic ovary syndrome phenotypes. Fertility and Sterility, 94(6), 2197–2201.
HAHN, S., JANSSEN, O. E., TAN, S., PLEGER, K., MANN, K., SCHEDLOWSKI, M., KIMMING, R., BENSON, S., BALAMITSA, E., & ELSENBRUCH, S. (2005). Clinical and psychological correlates of quality-of-life in polycystic ovary syndrome. European Journal of Endocrinology, 153, 853–860.
HARASZTI, L. (1997). A felnőttkori elhízás. A kövérség pszichológiai problémái. Budapest: Subrosa Kiadó.
KEEGAN, A., LIAO, L. M., & BOYLE, M. (2003). ‘Hirsutism’: a psychological analysis. Journal of Health Psychology, 8 (3), 327–345.
KITZINGER, C., & WILLMOTT, J. (2002). ‘The thief of womanhood’: women’s experience of polycystic ovarian syndrome. Social Science and Medicine, 54 (3), 349–361.
LAKATOS, P., GIMES G. és SPEER G. (2009). A PCOS klinikai képe felnőttben. In LAKATOS P. és SPEER G. (szerk.), Policisztás ovarium szindróma (47–66). Budapest: Semmelweis Kiadó.
LANGMÁR Z. (2010). A polycystás ovarium szindróma diagnosztikája és terápiája. Orvosi Hetilap, 151 (14), 584–586.
LUCZAY, A. (2009). A gyermekkori PCOS. In LAKATOS P. és SPEER G. (szerk.), Policisztás ovarium szindróma (105–111). Budapest: Semmelweis Kiadó.
MAGIN, P., ADAMS, J., HEADING, G., POND, D., & SMITH, W. (2006). Psychological sequelae of acne vulgaris: results of a qualitative study. Canadian Family Physician, 52 (8), 978–979.
MALLON, E., NEWTON, J. N., KLASSEN, A., STEWART-BROWN, S. L., RYAN, T. J., & FINLAY, A. Y. (1999). The quality of life in acne: a comparison with general medical conditions using generic questionnaires. British Journal of Dermatology, 140 (4), 672–676.
MÅNSSON, M., HOLTE, J., LANDIN-WILHELMSEN, K., DAHLGREN, E., JOHANSSON, A., & LANDÉN, M. (2008). Women with polycystic ovary syndrome are often depressed or anxious — a case control study. Psychoneuroendocrinology, 33 (8), 1132–1138.
MOHÁCSI B. és SZEMÁN-NAGY A. (2011). A nőiségérzés válsága. A policisztás ovarium szindróma kapcsolata a depresszióval és a szorongással. Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle, 13 (5), 217–222.
MONGA, M., ALEXANDRESCU, B., KATZ, S. E., STEIN, M., & GANIATS, T. (2004). Impact of infertility on quality of life, marital adjustment, and sexual function. Urology, 63 (1), 126–130.
NORMAN, R. J., DAVIES, M. J., LORD, J., & MORAN, L. J. (2002). The role of lifestyle modification in polycystic ovary syndrome. Trends in Endocrinology and Metabolism, 13(6), 251–257.
PETŐ Z. és FRATER R. (1991). Klinikai betegségformák. In Terhesség, szülés, változó kor. Budapest: Medicina.
PETRÁNYI GY. (2008). A policisztás ovarium szindróma diagnosztikája. Diabetologia Hungarica, 16 (2), 14–20.
RAPPOLD, P. SZ. (2009). Még én is rakhatok fészket — Funkcionálisan meddő és gyermeket váró párok szimbólumainak összehasonlító vizsgálata. In HORVÁTHNÉ-SCHMIDT I. (szerk.), Testünkben egy életen át (207–224). Győr: Palatai Kiadó és Nyomda Kft.
RASSI, A., VERAS, A. B., DOS REIS, M., PASTORE, D. L., BRUNO, L. M., BRUNO, R. V., PINTO DE ÁVILA, A. M., & NARDI, A. E. (2010). Prevalence of psychiatric disorders in patients with polycystic ovary syndrome. Comprehensive Psychiatry, 51 (6), 599–602.
ROTTERDAM, E. S. H. R. E. (2004). Revised 2003 consensus on diagnostic criteria and longterm health risks related to polycystic ovary syndrome (PCOS). Human Reproduction, 19(1), 41–47.
SINGH, D. (1993). Adaptive significance of female physical attractiveness: role of waist-tohip ratio. Journal of Personality and Social Psychology, 65(2), 293.
SONINO, N., FAVA, G. A., MANI, E., BELLUARDO, P., & BOSCARO, M. (1993). Quality of life of hirsute women. Postgraduate Medical Journal, 69 (809), 186–189.
SPEER, G. és LAKATOS P. (2009). A PCOS diagnózisa. In LAKATOS P. és SPEER G. (szerk.), Policisztás ovarium szindróma (67–72). Budapest: Semmelweis Kiadó.
SZIGETI, F. J. és KONKOLŸ T. B. (2012). A meddőség pszichológiai aspektusai: szakirodalmi áttekintés. Magyar Pszichológiai Szemle, 67 (3), 561–580.
TABÁK R. és KEMÉNY L. (2009). Bőrgyógyászati szövődmények. In LAKATOS P. és SPEER G. (szerk.), Policisztás ovarium szindróma (132–137). Budapest: Semmelweis Kiadó.
TAN, S., HAHN, S., BENSON, S., JANSSEN, O. E., DIETZ, T., KIMMIG, R., HESSE-HUSSAIN, J., MANN, K., SCHEDLOWSKI, M., ARCK, P. C., & ELSENBRUCH, S. (2008). Psychological implications of infertility in women with polycystic ovary syndrome. Human Reproduction, 23 (9), 2064–2071.
TIMONEN, M., LAAKSO, M., JOKELAINEN, J., RAJALA, U., MEYER-ROCHOW, B., & KEINÄNENKIUKAANNIEMI, S. (2004). Insulin resistance and depression: cross sectional study. British Medical Journal, 330 (7481), 17–18.
TIRINGER, I., VARGA J. és MOLNÁR E. (2007). Krónikus betegek ellátásának egészségpszichológiája. In KÁLLAI J., VARGA J. és OLÁH A. (szerk.), Egészségpszichológia a gyakorlatban (305–331). Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
TRENT, M., AUSTIN, S. B., RICH, M., & GORDON, C. M. (2005). Overweight status of adolescent girls with polycystic ovary syndrome: body mass index as mediator of quality of life. Ambulatory Pediatrics, 5 (2), 107–111.
TRINGER, L. (2001). A pszichiátria tankönyve. Budapest: Semmelweis Kiadó.
WILLIAMSON, D., GONZALEZ, M., & FINLAY, A. Y. (2001). The effect of hair loss on quality of life. Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology, 15 (2), 137–139.