A pszichológia számos aspektusból vizsgálja az IKT- (információs és kommunikációtechnikai) eszközök hatását; például pozitív vagy negatív következményeit kapcsolati hálóinkra, motivációra és olyan kognitív folyamatokra gyakorolt befolyását, mint a figyelem vagy az emlékezet. Ez az áttekintő dolgozat e változások kereteit foglalja össze. A pszichológia az ember IKT-használatának jellemzőit próbálja feltárni, figyelembe véve az IKT által prezentált információ feldolgozásában az emberi észlelés korlátait is. A figyelemmel kapcsolatban fontos kiemelni a megosztott figyelem hatását, amely bizonyos körülmények között elősegíti, más esetben korlátozza az információ megfelelő feldolgozását, és a multitasking jelenséggel kapcsolatban is előtérbe kerül, csakúgy, mint a figyelem automatikusságának kérdése, amely az IKT-eszközök gyakori használatával kapcsolatban is releváns kérdés lehet. Az IKT-eszközök használata az emberi emlékezet számos összetevőjét (procedurális, prospekív, szemantikus stb.) befolyásolja, és hatására megjelenik a referenciális információelsajátítási mód, vagyis az információhoz való hozzáférés módjának eltárolása magának az információnak a tárolása helyett. Emellett az IKT-eszközök hozzáférést biztosítanak egyfajta kiterjesztett memóriához, az ebben való eligazodáshoz viszont az embernek ki kell fejlesztenie egy sajátos készséget, a keresést és az azzal kapcsolatos deklaratív tudást. Ezen eszközök használatának extrinzik és intrinzik motiváló erői meghatározhatók, amelyek jutalomként jelennek meg az IKT-használat következtében. Végül az IKT-eszközökkel kapcsolatosan nem megkerülhetőek a szociokognitív vonatkozások, hiszen ezen eszközök visszahatnak az emberi közösségre, további fejlődésre sarkallják az egyént, társadalmi változások indikátorai lehetnek.
Atkinson, R. C., Hilgard, E., Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., & Loftus, G. R. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
Bourdieu, P. (1978). A társadalmi egyenlotlenségek újratermelodése. Budapest: Gondolat Kiadó.
Carr, N. (2014). Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? A sekélyesek kora. Budapest: HVG Könyvek.
Csepeli Gy . és Prazsák G. (2010). Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest: Jószöveg Muhely Kft.
Dale, E. (1946/1969). Audiovisiual methods in teaching. 3rd ed. New York: Holt, Reinhart & Winston.
Dávid M. , Dorner L., Hatvani A., Soltész P., Taskó T. és Soltész-Várhelyi K. (2016). Az IKT hatása a kognitív muködésekre iskoláskorban xx. Magyar Pszichológiai Szemle, (1), 195–.
Dávid M. , Taskó T., Héjja-Nagy K., Mester D., Dorner L. és Estefánné Varga M. (2016). Az önszabályozó tanulás fejlettségének összefüggései a tanulási eredményességgel és az IKT-használat gyakoriságával Magyar Pszichológiai Szemle, (1), 225–.
Deresiewitz, W. (2009). The End of Solitude. In M. Bauerlein (Ed.), The digital divide: arguments for and against Facebook, Google, texting, and the age of social networking (pp. 305–317). New York: Jeremy P. Tarcher/Penguin.
Donald, M. (1997). The mind considered from a historical perspective: human cognitive phylogenesis and the possibility of continuing cognitive evolution. In D. Johnson, & C. Ermeling (Eds.), The Future of the Cognitive Revolution (pp. 478–492). Oxford: Oxford University Press.
Donald, M. (2001a). Az emberi gondolkodás eredete. Budapest: Osiris.
Donald, M. (2001b). A mind so rare. New York: Norton.
Dorner L. , Hatvani A., Taskó T.,–Soltész P., Estefánné Varga M. és Dávid M. (2016). IKThasználat 10–18 éveseknél –Egy IKT-eszközhasználati kérdoív bemutatása xx. Magyar Pszichológiai Szemle, (1), 56–.
Faragó B. , Soltész P. és Pléh Cs. (2016). Az IKT-használat jellegzetességeinek vizsgálata foiskolások körében xx. Magyar Pszichológiai Szemle, (1), 72–.
Ferster, C. B., & Skinner, B. F. (1957). Schedules of reinforcement. New York: Appleton-Century-Crofts.
Fontaine, G., & Cheen, G. (2008). Presence in Teleland. In K. E. Rudestam, & J. Schoenholtz-Read (Eds.), Handbook of online learning (pp. 30–56). London: SAGE Publications, Inc.
Ganesan, N. (2007). A Survey of Hardware and Software Technologies for the Rapid Development of Multimedia Instructional Modules xx. Journal of Educational Technology Systems, 36, 63–77.
Gergely, G., & Csibra, G. (2005). The social construction of the cultural mind: Imitative learning as a mechanism of human pedagogy xx. Interaction Studies, 6, 463–481.
Gitlin, T. (2011). Nomadicity. In M. Bauerlein (Ed.), The digital divide: arguments for and against Facebook, Google, texting, and the age of social networking (pp. 207–214). New York: Jeremy P. Tarcher/Penguin.
Greenfield, P. (2009). Technology and informal education: What is taught, what is learned xx. Science, 323, 68–71.
Greenfield, S. (2010). Identitás a XXI. században. Budapest: HVG Könyvek.
Hunt, E. (2012). What makes nations intelligent? xx Perspectives on Psychological Science, 7, 284–306.
Jabr, F. (2013). Why the Brain Prefers Paper? xx Scientific American, 309, 34–39.
Jackson, M. (2008). Distracted: The Erosion of Attention and the Coming Dark Age. New York, USA: Prometheus Books.
Johnson, C. A. (2012). The Information Diet: A Case for Conscious Consumption. Sebastopol: O’Reilly.
Johnson, S. (2011). The Internet. In M. Bauerlein (Ed.), The digital divide: arguments for and against Facebook, Google, texting, and the age of social networking (pp. 26–33). New York: Jeremy P. Tarcher/Penguin.
Kardos, L. (1958). A nyelv eredete és a munka xx. Filológiai Közlöny, 47, 539–551.
Kardos, L. (1959). Tanulás és emberré válás xx. Pszichológiai Tanulmányok, I., 105–113.
Kenyon, S., & Lyons, G. (2007). Introducing multitasking to the study of travel and ICT: Examining its extent and assessing its potential importance xx. Transportation Research Part A: Policy and Practice, (2), 175–.
Kovács K. , Faragó B., Kövi Zs., Rózsa S. és Dávid M. (2016). A rövid távú emlékezet és a munkamemória online mérése: Corsi, szám-terjedelem és N-vissza xx. Magyar Pszichológiai Szemle, (1), 90–.
Kovács K. és Faragó B. (2016). A modern technológia hatása a kognitív képességekre: áttekintés Magyar Pszichológiai Szemle, (1), 141–.
Kovács K. és Temesvári E. (2016). Számítógépes, adaptív IQ-mérés: egy gyakorlati példa Magyar Pszichológiai Szemle, (1), 163–.
Kovács K. , Krajcsi A. és Pléh Cs. (2002). Mobilhasználat, idogazdálkodás és extraverzió. In Nyíri K. (szerk.), Mobilközösség –mobilmegismerés: Tanulmányok. A 21. század kommunikációja (pp. 179–200). Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézet.
Köhler, W. (1929). Gestalt Psychology. New York: Liveright.
Krajcsi A. , Kovács K. és Pléh Cs. (2001). Internethasználók kommunikációs szokásai. In Nyíri K. (szerk.), A 21. századi kommunikáció új útjai (pp. 93–110). Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete.
Kramer, A. D., Guillory, J. E., & Hancock, J. T. (2012). Experimental evidence of massivescale emotional contagion through social networks xx. Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS), (24), 8790–.
Kvaszingerné Prantner Cs. , Soltész P., Faragó B., Pléh Cs. és Soltész-Várhelyi K. (2016). A multitasking jelenség hatása a feladatvégzésre és az idobeosztásra –Módszertani elotanulmány xx. Magyar Pszichológiai Szemle, (1), 125–.
Kvaszingerné Prantner Cs. , Soltész P. és Jakub Á. (2016). A papírról és képernyorol való olvasás és a talpas, illetve talpatlan betutípusok hatása az elsajátításra xx. Magyar Pszichológiai Szemle, (1), 108–.
Mason, R., & Rennie, F. (2008). Evolving Technologies. In K. E. Rudestam, & J. Schoenholtz-Read (Eds.), Handbook of online learning (pp. 91–128). London: SAGE Publications, Inc.
Masters, K. (2013). Edgar Dale’s Pyramid of Learning in medical education: A literature review xx. Medical Teacher, 35, 584–593.
Mercier, H., & Sperber, D. (2011). Why do humans reason? Arguments for an argumentative theory xx. Behavioral and Brain Sciences, (2), 74–.
Nasi, M., & Koivusilta, L. (2013). Internet and Everyday Life: The Perceived Implications of Internet Use on Memory and Ability to Concentrate xx. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, (2), 93–.
Negroponte, N. (2002). Digitális létezés. Budapest: Typotex Kft.
Newell, A. (1989). Unified theories of cognition. Cambridge: Harvard University Press.
Nielsen, J. (2008). User Skills Improving but Only Slightly. In M. Bauerlein (Ed.), The digital divide: arguments for and against Facebook, Google, texting, and the age of social networking (pp. 52–62). New York: Jeremy P. Tarcher/Penguin.
Nyíri J. K. (1994). A hagyomány filozófiája. Budapest: T-Twins.
Nyíri J. K. (2002). A XXI. század kommunikációja. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézet.
Nyíri J. K. és Szécsi G. (1998). Szóbeliség és írásbeliség. Budapest: Áron.
Ophir, E, Nass, C., & Wagner, D. (2009). Cognitive control in media multitaskers xx. Proceedings of the National Academy of Sciences Early Edition (PNAS), 5, 15583–15587.
Pléh Cs. (1990). A számítógép és a pszichológia xx. Világosság, 31, 527–541.
Pléh Cs. (2011). A WEBvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít az internet? xx Korunk, (8), 19–. http://korunk.org/letoltlapok/Z_ZMKorunk2011augusztus.pdf, Letöltve: 2015.11.20.
Pléh Cs. (2013a). A megismeréstudomány alapjai. Az embertol a gépig és vissza. Budapest: Typotex.
Pléh Cs. (2013b). A pedagógia és a pszichológia klasszikus és új kapcsolatai xx. Iskolakultúra, 23(5–6), 78–81.
Pléh Cs. , Rácz A., Soltész P., Kardos P., Berán E. és Unoka Zs. (2014). A lélek a WEB világában: Kapcsolatok és tanulás az új IKT közegében xx. Magyar Pszichológiai Szemle, (4), 705–.
Rothkopf, E. Z. (2008). Reflections on the field: Aspirations of learning science and the practical logic of instructional enterprises xx. Educational Psychology Review, 20, 351–368.
Russell, B. (1976). Miszticizmus és logika és egyéb tanulmányok. Budapest: Európa.
Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being xx. American Psychologist, 55, 68–78.
Shaughnessy, M. F. (2005). An Interview with Ernst Rothkopf: Reflections on Educational Psychology xx. North American Journal of Psychology, 7, 51–58.
Sparrow, B., Liu, J., & Wegner, D. M. (2011). Google Effects on Memory: Cognitive Consequences of Having Information at Our Fingertips, Science, 333, 776–778.
Sperber, D. (2001). A kultúra magyarázata. Budapest: Osiris.
Spitzer, M. (2012). Digitale Demenz. Wie wir uns und unsere Kinder um den Verstand bringen. München: Droemer Verlag.
Tomasello, M. (2014). A natural history of Human Thinking. Boston, MA: Harvard University Press.
Wegner, D. M., & Ward, A. F. (2013). The Internet Has Become the External Hard Drive for Our Memories xx. Scientific American, 309(6), 22–23.
Yasnitsky, A., & Ferrari, M. (2008). From Vygotsky to Vygotskian psychology: Introduction to the history of the Kharkov School xx. Journal of the History of the Behavioral Sciences, 44, 119–145.