A Debrecen-látóképi öntözési és műtrágyázási tartamkísérlet keretein belül vizsgáltuk az alkalmazott hibrid [korai éréscsoportba tartozó Mv 251 (FAO 280), a középes tenyészidejű Mv Koppány (FAO 420) és Mv 500 (FAO 510)] és a tápanyagellátási szintek (kontroll mellett öt tápanyaglépcső: 30:23:27, valamint 150:115:135 kg·ha -1 N:P 2 O 5 :K 2 O közötti adagok) hatását a kukorica termésére, keményítő-, olaj- és fehérjetartalmára nem öntözött körülmények között. Első éves vizsgálati eredményeinket kéttényezős varianciaanalízis és lineáris regresszió-számítás segítségével támasztottuk alá. Az egyes kisparcellák területe 7,6 m²; a parcellák száma minden hibrid esetében 48. A főparcellát az öntözés, az alparcellát a hibridek, míg az al-alparcellát a trágyázás jelenti. A hektáronkénti tőszámot 70 000-re állították be 76 cm-es sortáv és 18 cm-es tőtáv alkalmazásával. A kísérleti terület talaja löszön képződött mészlepedékes csernozjom, amelynek AL-oldható P 2 O 5 -tartalma – kezeléstől függően – 58 és 141 mg·kg -1 , AL-oldható K 2 O-tartalma 199 és 258 mg·kg -1 , míg CaCl 2 -oldható N-tartalma 11,5 és 17,3 mg·kg -1 között változott. A termés mennyiségét kezelésenként hektárra és 14%-os nedvességtartalomra átszámítva mértük, míg annak keményítő-, olaj- és fehérjetartamát a közeli infravörös tartományú átmenő fényt mérő optikai elven működő Infratec 1241 Grain Analyser műszerrel mértük. Megállapítottuk, hogy a kukorica termését a 2008-as évjáratban mindkét vizsgált növénytermesztési tényező, azaz az alkalmazott hibrid és a különböző tápanyagszintek szignifikánsan befolyásolta. A keményítőtartalmat (%) a tápanyagellátás határozta meg: a növekvő tápanyagdózisok hatására általában csökkent a keményítő-tartalom, igaz, nem minden kezelés esetében jelentős mértékben. A kukorica olajtartalma (%) eredményeink szerint a tápanyagellátás és az alkalmazott hibrid függvénye. A növekvő tenyészidőszak hatására csökkent a szemtermés olajtartalma, míg a növekvő tápanyagdózisok a rövid tenyészidejű Mv 251-es hibrid esetében csökkenést okoztak. Az Mv Koppány esetében a csökkenés nem volt számottevő, míg a vizsgált leghosszabb tenyészidejű Mv 500 esetében nem tapasztaltunk jelentős különbségeket a mért értékek között. A fehérjetartalom (%) vizsgálata során megállapítottuk, hogy a tápanyagellátás befolyásolta a mért értékeket szignifikáns mértékben. A legkisebb fehérjetartalmat mindhárom hibrid esetében a kontrollkezelésben mértük, a növekvő tápanyagadagok hatására nőtt a fehérjetartalom is, de nem minden esetben konzekvensen és szignifikáns mértékben. A keményítő-, olaj- és fehérjetartalom értékeket vizsgálva nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a fokozódó tápanyagadagok hatására a termés is növekedett, tehát a mutatókban bekövetkezett esetleges csökkenés nem feltétlenül mutatkozik meg az említett komponensek hozamaiban. A beltartalmi értékek közötti összefüggések vizsgálata során az olaj- és a keményítőtartalom között a rövidebb, illetve a közepes tenyészidejű hibridek esetében gyenge pozitív, míg a leghosszabb tenyészidejű Mv 500 hibrid esetében közepes negatív összefüggést tapasztaltunk. A keményítő- és a fehérjetartalom között az Mv 251 és Mv 500 hibrideket tekintve szoros, míg az Mv Koppány esetében csupán közepes negatív összefüggést tapasztaltunk.
BallánéKovács , A., Kincses , I. & Vágó , I., 2006. The effect of N and N/S supply levels on oil and protein content in mustard seed ( Sinapis alba L.). Cereal Research Commun. 34. II. 385–389.
Berzsenyi Z. & Győrffy B., 1995. Különböző növénytermesztési tényezők hatása a kukorica termésére és termésstabilitására. Növénytermelés. 44. 507–517.
Bocz E., 1976. Trágyázási útmutató. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
ElHallof , N. & Sárvári , M., 2007. Relationship between yield quality and quantity of maize hybrids and fertilizer. Cereal Research Commun. 35. (2) 1. 369–372.
Győrffy B., 1965. A kukorica tápanyagfelvétele. In: Kukoricatermesztés. (Szerk.: Győrffy B. et al.) 64–70. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Houba , V. J. G. et al., 1990. Applicability of 0.01 M CaCl 2 as a single extraction solution for the assessment of the nutrient status of soils and other diagnostic purposes. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 21. 2281–2290.
Izsáki Z., 2006. A kukorica minőségorientált tápanyagellátása. Szántóföld. 10. 7–12.
Izsáki , Z., 2007. Quality of maize ( Zea mays L.) kernel as affected by the NP supplies of the soil. Acta Agron. Hung. 55. 99–114.
Jolánkai M., 2003. Tápanyag-visszapótlás, tápanyagellátás a növénytermesztésben. In: Szántóföldi növények tápanyagellátása. (Szerk.: Csorba Zs., Jolánkai P. & Szöllősi G.) 16–21. Akaprint. Budapest.
Kádár I. & Márton L., 2007. Kukorica utáni kukorica trágyareakciója a mezőföldi OMTK kísérletben 1970–2006 között. Növénytermelés. 56. 307–319.
Kincses S.-né , Filep T. & Loch J., 2002. Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között. Agrártudományi Közlemények. 1. 23–28.
Kovács K., 1994. A műtrágyázás és a kémiai növényvédelem hatása az őszi búza és a kukorica szemtermésének minőségére. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: Debreczeni B. & Debreczeni B.-né ) 65–73. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kreuz , E., 1977. Neue Ergebnisse zur Ernährung und zum Wasserhaushalt des Maises. Übersichtsbeitrag. Arch. Acker- und Pflanzenbau. Bodenk. 21. (4) 327–344.
MÉM NAK, 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. Budapest.
Nagy J., 1997. A műtrágyázás hatása a kukorica ( Zea mays L.) termésére öntözés nélküli és öntözéses termesztésben. Agrokémia és Talajtan. 46. 275–288.
Nagy J., 2007. Evaluating the effect of year and fertilisation on the yield of mid ripening (FAO 400–499) maize hybrids. Cereal Research Commun. 3. 1497–1507.
Nagy P. T., 2000. Égetéses elven működő elemanalizátor alkalmazhatósága talaj- és növényvizsgálatoknál. Agrokémia és Talajtan. 49. 521–534.
ProkszánéPaplogó E., Széll E. & KovácsnéKomlós M., 1995. A N-műtrágyázás hatása a kukorica ( Zea mays L.) termésére és néhány beltartalmi mutatójára eltérő évjáratokban réti öntéstalajon. Növénytermelés. 44. 33–42.
Raman , R., Sarkar , K. R. & Singh , D., 1983. Correlations and regressions among oil content, grain yield and yield components in maize. Indian Journal of Agricultural Sciences. 53. 285–288.
Ruzsányi L., 1977. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Egyetemi Karának néhány fontosabb, a gyakorlatnak átadható eredménye. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Debrecen.
Sváb J., 1981. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Tolner L., FülekyGy . & Aydinalp , C., 2008. Öntözés talajszennyező hatásának igazolása valódi ismétlést nem tartalmazó megfigyelési adatok segítségével. VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia. Budapest.
Vágó , I. et al., 2008. Effect of liming on the yield and some nutrient element content of maize ( Zea mays L.). In: Proc. International Scientific Conference on Cereals – Their Products and Processing. Debrecen. 158–163.
Veress I., 1973. A kukoricaszem aminosavjainak változása nitrogén műtrágyázás hatására. Növénytermelés. 22. 125–135.