A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenne L.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.
Afzal, A., Bano, A. & Fatima, M., 2010. Higher soybean yield by inoculation with N-fixing and P-solubizing bacteria. Agronomy for Sustainable Development. 30. (2) 487–495.
Anatolij, V. H., 1990. Mikrobiális készítmények alkalmazása a növénytermesztésben. Agrokémia és Talajtan. 39. 235–238.
Balláné K. A. et al., 2008a. Az NH4NO3 és a Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a talaj könnyen oldható nitrogén, foszfor- és káliumtartalmára. Talajvédelem különszám. (Szerk.: Simon L.) 361–368.
Balláné Kovács A., 2008b. Az NH4NO3 műtrágya és a Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a fejessaláta (Lactuca sativa L.) N, S, NO3 – és SO4 2– tartalmának változására. 50th Jubilee Georgikon Scientific Conference, Keszthely. 148.
Balláné, A. K. et al., 2008c. Influence of bio- and chemical fertilization on nitrate accumulation, phosphorus and calcium content in lettuce (Lactuca sativa L.) Cereal Research Commun. 36. 555–558.
Biró B., 2002. Talaj és rhizobiológiai eszközökkel a fenntartható növénytermesztés és környezetminőség szolgálatában. Acta Agron. Hung. 50. 77–85.
Biró B., 2003. A növény–talaj–mikroba kölcsönhatások szerepe az elemfelvétel alakulásában. In: Mikroelemek a táplálékláncban. (Szerk.: Simon L. & Szilágyi M.) 1–11. Bessenyei Gy. Könyvkiadó. Nyíregyháza.
Biró, B. et al., 2000. Interrelation between Azospirillum and Rhizobium nitrogen-fixers and arbuscular mycorrhizal fungi in the rhizosphere of alfalfa at sterile, AMF-free or normal soil conditions. J. Appl. Soil Ecol. 15. 159–168.
Buzás I., 1987. Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Chauhan, D. R., Paroda, S. & Singh, D. P., 1995. Effect of biofertilizers, gypsum and nitrogen on growth and yield of raya (Brassica jurncea). Indian Journal of Agronomy. 40. 639–642.
Dadnia, M. R., Asgharzadeh, A. & Poor, S. L., 2010. Effect of organomineral fertilizer (Pseudomonas, Azospirillum and Azotobacter) on nutrient uptake by wheat (Tricitum aestivum L.) crop. Research on Crops. 11. 620–623.
Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersichungen über die chemishe Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.
Elkoca, E., Kantar, F. & Sahin, F., 2008. Influence of nitrogen fixing and phosphorus solubilizing bacteria on the nodulation, plant growth, and yield of chickpea. Journal of Plant Nutrition. 31. 157–171.
El-Kramany, M. F., Bahr, A. A. & Gomaa, A. M., 2001. Response of a local and some exotic mungbean varieties to bio- and mineral fertilization. Acta Agron. Hung. 49. 251–259.
El-Sirafy, Z. M., Woodard, H. J. & El-Norjar, E. M., 2006. Contribution of biofertilizers and fertilizer nitrogen to nutrient uptake and yield of Egyptian winter wheat. Journal of Plant Nutrition 29. 587–599.
Felföldy L., 1987. A biológiai vízminősítés. Vízgazdálkodási Intézet. Budapest.
Füleky Gy., 1999. Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Hamatová-Hlamácková, E., 1963. A „Nitrazon” baktériumos oltóanyag előállítása és pillangós növényeknél való alkalmazása a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Agrokémia és Talajtan. 12. 661–666.
Hedge. D. M., Dwivedi, B. S. Babu, S. N. S., 1999. Biofertilizers for cereal production in India – A review. Indian Journal of Agricultural Sciences. 69. (2) 73–83.
Hegedüs, S. et al., 2008. Impact of bacterial fertilizer on the component of industrial Poppy varieties. Cereal Research Commun. 36. 1719–1722.
Jakusné Sári Sz., 2007. Tőzeghelyettesítő anyagok a paprikahajtatásban. Doktori (Ph.D) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék. Budapest.
Kaewchai, S., Soytong, K. & Hyde, K. D., 2009. Mycrofungicides and fungal biofertilizers. Fungal Diversity. 38. 25–50.
Kátai, J., Sándor, Z. & Tállai M., 2008. The effect of an artificial and a bacterium fertilizer on some soil characteristics and on the biomass of the rye-grass (Lolium perenne L.). Cereal Research Commun. 36. 1171–1174.
Kincses, I., Filep, T. & Kremper, R., 2008a. Effect of nitrogen fertilization and biofertilization on element content of parsley. Cereal Research Commun. 36. 571–574.
Kincses S. I., Nagy P. T. & Kremper R., 2008b. Baktériumtrágyák hatása az angolperje (Lolium perenne L.) termésére különböző típusú talajon. AGTEDU 2008 Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum Tudományos Konferencia Kiadvány, Kecskemét. ISSN 1586-846x. 92–97.
Köves-Péchy K. et al., 1989. A Rhizobiumos oltás, mint környezetkímélő technológiai eljárás. Agrokémia és Talajtan. 38. 235–238.
Kumar, V. et al., 1999. Effect of phosphate solubizing analogue resistant mutants of Azotobacter chroococcum on sorghum. Indian Journal of Agricultural Sciences. 69. (3) 198–200.
Leaungvutiviroj, C. et al., 2010. Development of a new biofertilizer with high capacity for N2-fixation, phosphate and potassium solubilization and auxin production. Bioscience Biotechnology and Biochemistry. 74. 1098–1101.
Mahfouz, S. A. & Sharaf-Eldin, M. A., 2007. Effect of mineral vs. biofertilizer on growth, yield, and essential oil content of fennel (Foeniculum vulgare Mill.) International Agrophysics. 21. 361–366.
Manninger E. & Kővári B., 1983. Rhizobium-törzsek izolálása és hatékonyságuk vizsgálata 1981-ben. Agrokémia és Talajtan. 32. 225–236.
Manninger E. & Szegi J., 1963. A „baktériumtrágyák” alkalmazásáról tartott nemzetközi koordinációs konferencia Leningrádban. Agrokémia és Talajtan. 12. 171–174.
Misra, A. & Naidu, K. M., 1990. Effect of biofertilizers and their method of application on nitrogen economy in sugarcane. Indian Journal of Agronomy. 35. (1–2) 120–125.
Mrkovacki, N. & Milic, V., 2001. Use of Azotobacter chroococcum as potentially useful in agricultural application. Annals of Microbiology. 51. (2) 145–158.
Ogbo, F. C., 2010. Conversion of cassava wastes for biofertilizer production using phosphate solubizing fungi. Bioresource Technology. 101. 4120–4124.
Schweinsberg-Mickan, M. Sz. & Muller, T., 2009. Impact of effective microorganisms and other biofertilizers on soil microbial characteristics, organic matter decomposition, and plant growth. Journal of Plant Nutrition and Soil Science. 172. 704–712.
Solti G., 2004. Talajoltó baktériumtrágyák. Magyar Mezőgazdaság. 59. (39) 19.
Soós T. & Kónya K., 1978. Szója rhizobium oltóanyagokkal Ramann-féle erdőtalajon végzett szabadföldi vizsgálatok. Agrokémia és Talajtan. 27. 445–450.
Szabó I. M., 1996. A bioszféra mikrobiológiája II. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Thamm F.-né, Krámer M. & Sarkadi J., 1968. Növények és trágya-anyagok foszfortartalmának meghatározása ammonium-molibdovanadátos módszerrel. Agrokémia és Talajtan. 17. 145–156
Tállai, M., 2010. Comparative examination of a bacterium preparation (BACTOFIL A10) and an artificial fertilizer (Ca(NO3)2) on calcareous chernozem soil. Acta Agraria Debreceniensis. 38. 75–80.
Tállai M. et al., 2008. A tápanyagutánpótlás különböző módjainak hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára. Agrártudományi Közlemények. 32. 119–126.
Tolner, L. et al., 2008. Field testing of new, more efficient liming method. Cereal Research Commun. 36. 543–546.
Várallyay Gy., 2001. Szemléletváltozások a magyarországi talajjavítás történetében. Agrokémia és Talajtan. 50. 119–135.