Available only in print. Until 2020, Acta Historiae Artium was published in print only, with basic information on its contents accessible on the website. Online articles have been available since Volume 62 (2021).
This study deals with the history of the carved stone monuments of the royal provostry church founded by St. Stephen in honour of the Virgin Mary in the early 11th century and destroyed in the time following the Ottoman occupation of the city. The epochs of the research (at least of the reception of the stone monuments) are distinguished in the study as follows: 18. century: the period of the final destruction of few remnants of the church, and the beginning of the first interest for stone (mainly for Roman) monuments. In the Bishop's Garden a collection of carved stones containing besides Roman Antiquities also medieval pieces is formed. The first arcgaeological research on the territory of the ruins was made in 1848, as the graves of King Béla III. and of his Queen could be uncovered in an authentic way. In the second half of the 19th century the monuments of Székesfehérvár were studied as witnesses of national splendour. Imre Henszlmann conducts three excavation campaignes in 1864, 1874 and 1872 with different impacts for his publications. In the first of these he published mainly well known pieces with a few additions of his own findings while in his later books he seems to have been interested mostly by other historic topics and not mentioning important stone findings. In earlier time mainly stones carvings in secondary use could be collected, and now important pieces found in situ came mainly on the Bishop's Palace. This collection represented the Székesfehérvár Church at the Millennary exhibition in 1896. On the basis of the idetification made by using written sources and also visual evidence a group of about 27 pieces with vegetal ornamentation, vhich can be dated certainly on the 12th century, can be probably localized on the eastern part of the medieval church and considered hipotetically as belonging to the early rood screen of the second building period.
1. 1896-iki Ezredéves országos kiállítás…törzskönyve – Széchényi Nationalbibliothek, Handschriftenarchiv, Fol. Hung. 1173. I-XI. 1896-iki Ezredéves országos kiállítás/ az I. (történelmi főcsoport) kiállítóinak törzskönyve. Band X., B. 1960. Székesfejérvári püspökség, 1896.
2. Árpád-kori kőfaragványok 1978 – Árpád-kori kőfaragványok. Ausst.Kat. Székesfehérvár, István király Múzeum. A Székesfehérvári István Király Múzeum Közleményei D. sorozat 121. hrsg. von Melinda Tóth – Ernő Marosi. Budapest, 1978.
3. Bakó 1993 – Bakó, Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka. Forráskiadványok. OMvH. Budapest, 1993.
4. Balogh 1966 – Balogh, Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I-II. Budapest, 1966.
5. Baranyai 1979 – Baranyai, Béláné: A két Nesselrode. in: Székesfehérvár Évszázadai 4. – István Király Múzeum Közleményei. Chefredakteur: Jenő Fitz. Serie A, Nr. 16. hrsg. von Alán Kralovánszky. Székesfehérvár, 1979. 43–50.
6. Bartos – Mentényi 2005 – Bartos, György – Mentényi, Klára: Székesfehérvár, Sörházi malom.Wissenschaftliche Dokumentation, 2005. Manuskript.
7. Bibó 1989 – Bibó, István: A székesfehérvári Velence Szálló. Műemlékvédelem, 33. (1989) S. 215–223.
8. Biczó 2001 Biczó, Piroska: Archäologische Beobachtungen zur Baugeschichte der Stiftskirche unserer Lieben Frau zu Székesfehérvár. Acta Historiae Artium 42 (2001) 283- 295.
9. Biczó 2001/a – Biczó, Piroska: A Szűz Mária-prépostság temploma és kápolnái. Manuskript (a Fejér Megyei Régészeti Topográfia számára), 2001.
10. Biczó 2002 – Biczó, Piroska: A középkori és kora újkori kőfaragványok gyűjteménye. in: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Budapest, 2002. S. 163–176.
11. Biczó 2002/a – Biczó, Piroska: A “lelet” mint gyűjteményi tárgy. Proveniencia-problémák. in: Jankovich Miklós gyűjteményei. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Ausst.Kat. hrsg. von Árpád Mikó. Budapest, 2002.
12. Biczó 2004 – Biczó, Piroska: A prépostsági templom déli oldalán feltárt gótikus kápolna. in: Magyar királyi és főrendi síremlékek. Gótikus, baldachinos síremlékek a középkori Magyarországon. Elsüllyedt emlékeink. hrsg. von Zoltán Deák. Budapest, 2004. S. 48–57.
13. Biczó 2005 – Biczó, Piroska: Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely I-II. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, Heft 309–310. [Budapest], 2005.
14. Biczó 2010 – Biczó, Piroska: A székesfehérvári királyi bazilika régészeti ásatásainak újabb eredményei. in: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. hrsg. von Elek Benkő – Gyöngyi Kovács. Budapest, 2010. S. 315–332.
15. Bonomi 1688–1848 – Bonomi, Eugen: Bürgerschaft und – Bürgertum in Stuhlwei βenburg 1688–1848. Manuskript. Fejér Megyei Levéltár, Handschriftenarchiv, 28.
16. Bubryák 2007 – Bubryák, Orsolya: “E meditullio basilicae erutum”? Megjegyzések a Szent István szarkofág provenienciájához. Ars Hungarica 35 (2007) S. 5–28.
17. Csapó 1861 – Csapó, Kálmán: Székes-Fehérvár története. Székesfehérvár, 1861.
18. Csányi 1944 – Csányi, Károly: Néhány szobrászati emlék az Árpádok korából. in: Emlékkönyv Lyka Károly hetvenötödik születésnapjára. Budapest, 1944. S. 112–115.
19. Csányi 1951 – Csányi, Károly: Bizánci elemek az Árpád-kori magyar építészetben. MTA II. Osztály Közleményei, 1951. S. 25–40.
20. Csemegi 1962 – Csemegi, József: Románkori fríztöredék Szabadegyházáról. Művészettörténeti Értesítő 11 (1962) S. 137–140.
21. Csurgai-Horváth 2002 – Csurgai Horváth, József: Székesfehérvár városképi alakulása a dualizmus korában. in: Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferenz – Veszprém, 16–17. Oktober 1997. Veszprém, 2002.
22. Czobor 1874 – Czobor, Béla: A székesfehérvári ásatások. Új Magyar Sion 5 (1874) S. 792–796.
23. Czobor 1900 – Czobor, Béla: A székesfehérvári ásatások. in: III. Béla magyar király emlékezete. hrsg. von Gyula Forster. Budapest, 1900. S. 18–27.
24. Demeter 1999 – Demeter, Zsófia: Az 1848-as királysír-leletek megtalálásának körülményei és visszhangja Székesfehérvárott. In: 150 éve történt. III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. A Szent István Király Múzeum közleményei Serie B. Nr. 49. hrsg. von Vajk Cserményi. Székesfehérvár, 1999. S. 25–35.
25. Dercsényi [1937] – Dercsényi, Dezső: Az Árpád-kori kőfaragóművészet első emlékei. Magyarságtudomány 5. o. J. [1937].
26. Dercsényi 1942 – Dercsényi, Dezső: A székesfehérvári bazilika kőfaragványai. In: Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik évfordulójára. Budapest, 1942. S. 25–42.
27. Dercsényi 1943 – Dercsényi, Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika. Magyarország művészeti emlékei II. sorozat: Egyes emlékek és emlékcsoportok. hrsg. von Tibor Gerevich. Műemlékek Országos Bizottsága. Budapest, 1943.
28. Dercsényi 1943/a – Dercsényi, Dezső: XI. századi királyi kőfaragóműhely Budán. Budapest Régiségei 13. (1943) S. 257–293.
29. Dercsényi 1962 – Dercsényi, Dezső: A pécsi kőtár. Budapest, 1962.
30. Engel – Lővei – Varga 1983 – Engel, Pál- Lővei, Pál- Varga, Lívia: Zsigmond-kori bárói síremlékeinkről. Ars Hungarica 11. (1983) S. 21–48.
31. Engel – Lővei – Varga 1984Engel, Pál – Lővei, Pál – Varga, Lívia: Grabplatten von ungarischen Magnaten aus dem Zeitalter der Anjou-Könige und Sigismunds von Luxemburg. Acta Historiae Artium 30. (1984) S. 33–63.
32. Engel 1987 – Engel, Pál: Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában. Századok 121. (1987) S. 613–637.
33. Entz – Szakál 1964 – Entz, Géza – Szakál, Ernő: La reconstitution de sarcophage du roi Étienne. Acta Historiae Artium 10. (1964) S. 215–228.
34. Érdy 1853 – Érdy, János: III. Béla király és nejének Székes-Fehérvárott talált síremléke. In: Magyarország és Erdély képekben I. hrsg. von Ferenc Kubinyi – Imre Vachot. Pest, 1853. S. 42–48.
35. Érdy 1868 – Érdy, János: Archaeologiai vázlat régi tárczájából. Archaeologiai Közlemények Nr. 7. Neuer Jahrgang 5. (1868) S. 54–59.
36. [Fejér] Tudományos Gyűjtemény 1818 – [Fejér, György]: Régi Fejérvárról jegyzetek. Tudományos Gyűjtemény, 2. (1818.) 5. S. 32–53.
37. Fekete 1862 – Fekete, János: Egy szó a székesfehérvári ásatások ügyében. Vasárnapi Ujság 9 (1862) Nr. 46., 16. November. S. 544–545.
38. Fényi 1977/1 – Fényi, Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a préposti residentia a XVII. században. in: Székesfehérvár Évszázadai. István Király Múzeum Közleményei. Chefredakteur: Jenő Fitz. Serie A. Nr. 15. 3. Török kor. hrsg. von Alán Kralovánszky. Székesfehérvár, 1977. S. 127–144.
39. Fényi 1977/2 – Fényi, Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a kiváltságos prépostság utolsó száz éve (1688–1777–1800). in: A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben, alapításának 200. esztendejében. Székesfehérvár, 1977. S. 53–57.
40. Fényi 1977/3 – Fényi, Ottó: Milassin Miklós 1790–1811. A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben, alapításának 200. esztendejében. Székesfehérvár, 1977. S. 76–77.
41. Fitz 1960 – Fitz, Jenő: A székesfehérvári középkori bazilika.István király Múzeum Közleményei, Serie B. 2. hrsg. von Fitz Jenő. Székesfehérvár, 1960.
42. Forster 1900 – Forster, Gyula: Székesfehérvár koronázó temploma. in: III. Béla magyar király emlékezete dicsőségesen uralkodó utódja I. Ferenc József császár és apostoli király legmagasabb segélyével a magyar kormány megbízásából. Budapest, 1900. hrsg. von Gyula Forster. S. 1–17.
43. Gerecze 1895 – Gerecze, Péter: A pécsi székesegyház régiségei I. Ember-és állat-alakokat ábrázoló szobormaradványok, I – II – III. Archaeologiai Értesítő 15 (1895) S. 36-48, 129–140, 333–361.
44. Gerecze 1896 – Gerecze, Péter: Építészeti emlékeink az ezeréves kiállításon. Archaeologiai Értesítő 16. (1896) S. 232–243.
45. Gerecze 1896/a – Gerecze, Péter: Építőművészeti és szobrászati emlékek. in: Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. I. hrsg. von Béla Czobor – Imre Szalay. Budapest, 1896. S. 40–50.
46. Gerecze 1897 – Gerecze, Péter: A pécsi székesegyház oltársátra és többi szobrászati maradványa. – Archaeologiai Közlemények 20. (1897) S. 72–130.
47. Gerecze 1899 – Gerecze, Péter: A pécsi püspöki múzeum. Archaeologiai Értesítő 19 (1899) S. 379–388.
48. Gerecze – é.n. – Gerecze, Péter: Építőművészeti emlékeink Árpádházi királyaink idején. Manuskript, o. J. KÖH Könyvtár.
49. Gerevich 1938 – Gerevich, Tibor: Magyarország románkori emlékei. Magyarország művészeti emlékei I. Budapest, 1938.
50. Gerevich 1938/a – Gerevich, Tibor: Magyarországi művészet Szent István korában. in: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. hrsg. von Jusztinián Serédi. III. Budapest, 1938. S. 81–110.
51. Hajós 1966 – Hajós, Géza: A pécsi románkori székesegyház “népoltára” (története, ikonográfiája és jelentősége) Művészettörténeti Értesítő 15 (1966) S. 185–192.
52. Havasi 2005 – Havasi, Krisztina: Székesfehérvár, Várkörút 19. Javaslat műemléki érték védetté nyilvánítására. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2005. Manuskript.
53. Hazai Tudósítások 1806 – Fejérvárról 22-dik Sept. Hazai Tudósítások 1806. S. 227–228., Székesfejérvári Fő templom. Hazai Tudósítások 1806. S. 234–236., Székes Fejérvári Régiségek. Hazai Tudósítások S. 343–344.
54. Henszlmann 1862 – Henszlmann Imre jelentése a székesfehérvári régiségekről (Felolvastatott a m. Akad. júl. 7-ki ülésében) Vasárnapi Ujság, 1862. 9. Teil I.: Nr. 28. (13. Juli) S. 330–331., Teil II.: Nr. 29. (20. Juli) S. 342–343., Teil III.: Nr. 30. (27. Juli), Teil IV.: Nr. 31. (31. Juli) S. 366–368.
55. Henszlmann 1864 – Henszlmann, Imre: A Székes-Fehérvári ásatások eredménye. Pest, 1864.
56. Henszlmann 1875 – Henszlmann, Imre: Stuhlweiβenburger Grabungen im Jahre 1874. I-II-III-IV. Pester Lloyd – 9. Marz –10. Marz –3. April – 8. April, 1875. B. 6.
57. Henszlmann 1876 – Henszlmann, Imre: Magyarország ókeresztyén, román és átmenet stylű mű-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest, 1876.
58. Henszlmann 1883 – Henszlmann, Imre – Reissenberger, Ludwig: A nagyszebeni és a székesfehérvári régi templom. Budapest, 1883.
59. Hivatalos katalógus 1896 – 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás. A történelmi főcsoport hivatalos katalógusa. Közrebocsátja a történelmi főcsoport igazgatósága. 1. füzet. Román és csúcsíves épület (1–1984 számok). Budapest, 1896. / 1896-er Millenniums-Landesaustellung. Amtlicher Katalog der Historischen Hauptgruppe, herausgegeben von der Direktion der Historischen Hauptgruppe, Heft I, Romanisches und Gotisches Gebäude (Nummer 1–1984). Budapest, 1896.
60. Ipolyi 1862 – Ipolyi, Arnold: Magyar régészeti krónika. Archaeologiai Közlemények 3 (1862) S. 167–179.
61. [Jankovich] Tudományos Gyűjtemény 1827 – J [Jankovich, Miklós]: Budai várban talált régi gazdag sírboltról, és benne hihetőleg helyeztetett Katalin királyné, Podiebrad leánya teteméről. Tudományos Gyűjtemény 1827. 2. S. 46.
62. Károly I-V. 1896–1904 – Károly, János: Fejér vármegye története I-V. Székesfehérvár, 1896–1904.
63. Károly 1877 – Károly, János: Sz. István által alapított székesfehérvári prépostság és társas káptalan. in: Emlékkönyv a székesfehérvári püspöki megye százados ünnepére. hrsg. von János Károly – Sándor Nyirák. Székesfehérvár, 1877. S. 106–152.
64. Kállay 1988 – István Kállay: Fehérvár regimentuma 1688–1849. A város mindennapjai. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. Székesfehérvár, 1988.
65. Kolba 1962 – Kolba, Judit: Román kori feliratos sírkőlap. Folia Archaeologica 14 (1962) S. 111–123.
66. Koller 1847 – Koller, János: Boldogságos Szűz Mária templom Székes-Fejérvárott, hajdan és most. in: Religio és Nevelés. Neue Jahrgang. 5 (1847) Nr. 17.: S. 134–136, Nr. 18.: S. 140–143, Nr. 19.: S. 149–151, Nr. 20.: S. 157–160, Nr. 21.: S. 165–166.
67. Kralovánszky 1971 – Kralovánszky Alán jelentése az 1970. évi ásatásról. in: Régészeti Füzetek, Ser. I. 24 (1971) S. 73–75.
68. Kralovánszky 1982 – Kralovánszky, Alán: A székesfehérvári Anjou sírkápolna. in: Művészet I. Lajos király korában 1342–1382. Ausst. Kat., Székesfehérvár, István Király Múzeum. hrsg. von Ernő Marosi – Melinda Tóth – Lívia Varga. Budapest, 1982. S. 165–172.
69. Kralovánszky 1988 – Kralovánszky, Alán: Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely. Királyi BazilikaI-II. Tájak-korok Múzeumok Kiskönyvtára, Heft 309–310. [Budapest], 1988.
70. Kralovánszky 1989 – Kralovánszky, Alán: Szent István király székesfehérvári sírja és kultuszhelye. in: Folia Archaeologica 40 (1989) S. 155–171.
71. Lauschmann é.n. [1910 körül] – Lauschmann, Gyula: Székesfehérvár feliratos kövei. o.J. [c. 1910].
72. Lauschmann 1994 – Lauschmann, Gyula: Székesfehérvár története II. A török kiűzésétől a 18. század végéig. 1688–1800. Székesfehérvár [1912], 1994.
73. Lauschmann 1995 – Lauschmann, Gyula: Székesfehérvár története III. A városi polgárosodás évtizedei 1801–1848. A nemzeti függetlenségi küzdelem 1848–1849. Székesfehérvár [1912], 1995.
74. Lővei 1882 – Lővei, Pál: Székesfehérvár, Anjou-sírkápolna. in: Művészet I. Lajos király korában 1342–1382. Ausst. Kat., Székesfehérvár, István Király Múzeum. hrsg. von Ernő Marosi – Melinda Tóth – Lívia Varga. Budapest, 1982. S. 192–203.
75. Lővei-Engel 1983Lővei, Pál – Engel, Pál: Székesfehérvári kőfaragványok Györgyi Bodó Miklós prépost címerével. Művészettörténeti Értesítő 32 (1983) S. 1–7.
76. Lővei 1990 – Lővei, Pál: Római és középkori kőfaragványok 18. századi rajzai a ferences levéltárban. Pavilon, 1990. 2–3. S. 8–11.
77. Lővei 1999 – Lővei, Pál: A Stibor-síremlékek mestere. Budapest Régiségei 33. (1999) S. 103–121.
78. Lővei 2004 – Lővei, Pál: Az Anjou-síremlékek újonnan előkerült töredékeiről. in: Magyar királyi és főrendi síremlékek. Gótikus, baldachinos síremlékek a középkori Magyarországon. Elsüllyedt emlékeink. hrsg. von Zoltán Deák. Budapest, 2004. S. 72–85.
79. Lővei 2006 – Lővei, Pál: Szarkofágfedlap töredéke. in: Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387–1437. Ausst. Kat., Budapest, Szépművészeti Múzeum. Hrsg. von Imre Takács. S. 110–111. I. Satz 30.
80. A magyarországi műemlékek 1880 – A magyarországi műemlékek ideigl. bizottsága által hazai műemlékek rajzaiból rendezett kiállítás kalauza. Budapest, 1880.
81. Marosi A. 1925 – Marosi, Arnold: A püspökkert kövei I-III. Fejérmegyei Napló, 1925. Nr. 5–6-7. 1. Februar – 8. Februar – 15. Februar.
82. Marosi A. 1930 – Marosi, Arnold: Székesfehérvár művészeti emlékei. in: Magyar művészet VI. hrsg. von. Pál Majovszky. Budapest, 1930.
83. Marosi 1972 – Marosi, Ernő: Mátyás király székesfehérvári sírkápolnája. in: Székesfehérvár Évszázadai. István Király Múzeum Közleményei. Chefredaktuer: Jenő Fitz. Serie A. 14. 2. Középkor. hrsg. von Alán Kralovánszky. Székesfehérvár, 1972. S. 169–184.
84. Marosi 1980 – Marosi, Ernő: Magyarországi művészet a 12–13. században. Historiográfiai vázlat és kutatási helyzetkép. Történelmi Szemle 1980/1. S. 124–149.
85. Marosi 1999 – Quevit corpus beatum eodem in loco annis XLV. Bemerkungen zum Sarkophag Königs Stefan des Heiligen von Ungarn. in: Arte d´ Occidente termi e metodi. Studi in onore di Angiolo Mario Romanini. Roma, 1999. S. 337–348.
86. Marosi 1999/a. – Marosi, Ernő: Mai képünk a középkori művészet kezdeteiről Magyarországon. in: Komárom-Esztergom Megyei Szervezet Tudományos Füzetek 11. 1999. S. 277–292.
87. Marosi 2000 – Marosi, Ernő: Szent István korának képe a művészettörténet-írásban. in: Szent István és az államalapítás. Budapest, 2002. S. 306–348.
88. Marosi 2004 – Marosi, Ernő: Romok, problémák. A székesfehérvári Szűz Mária-prépostság. Argus 15. (2004/6) S. 64–70.
89. Mentényi – Bartos 2000 – Mentényi, Klára – Bartos, György: Basilica grandis et famosa (Nagy és híres bazilika). Magyar Múzeumok 2000. S. 43–45.
90. Mentényi 1979 – Mentényi, Klára: A székesfehérvári középkori kapuzat. Egy műelemzés lehetőségei. Egyetemi szakdolgozat, Manuskript, 1979.
91. Mentényi Klára doktori értekezésének vitája 2008. – Mentényi Klára “A székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templom román kori faragványai (A faragványok története a 19. században)” című doktori (PhD) értekezésének vitája. Művészettörténeti Értesítő 57. 2008. S. 411–421.
92. Mindenes Gyűjtemény 1790 – Mindenes Gyűjtemény1790. III. S. 243–245.
93. Múltunk építőkövei 2001 – Múltunk építőkövei. hrsg. von József Csurgai Horváth – Eleonóra Kovács. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára. Székesfehérvár, 2001.
94. Nagy 1985 – Nagy, Emese: Jankovich Miklós régészeti és műemléki tevékenysége. In: Belitska-Scholtz Hedvig: Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás (1772–1846). Művészettörténeti Füzetek 17. Budapest, 1985.
95. Németh 1979 – Németh, László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688–1777). in: Székesfehérvár Évszázadai 4. István Király Múzeum Közleményei. Chefredakteur: Jenő Fitz. Serie A, Nr. 16. hrsg. von Alán Kralovánszky. Székesfehérvár, 1979.
96. Pauer 1849 – Pauer, János: A székesfejérvárott fölfedezett királyi sírboltról. Székesfehérvár, 1849.
97. Papp F. 1944 – Papp, Ferenc: Szent István korabeli építőkövek a Dunántúlról. Technika 19 (1938).
98. Papp 2005 – Papp, Szilárd: A királyi udvar építkezései Magyarországon 1480–1515. Budapest, 2005.
99. Polgár 1936 – Polgár, Iván: A székesfehérvári bazilika múltja. Székesfehérvár, 1936.
100. Prakfalvi 2004 – Prakfalvi, Endre: A székesfehérvári ásatásokról. Kiss Dezső előadása 1938-ból. in: Romantikus kastély. Tanulmányok Komarik Dénes tiszteletére. Budapest, 2004. S. 567–575.
101. Rómer 1862 – Rómer, Flóris: Pannoniai újabb kiadatlan latin feliratok. Archaeologiai Közlemények 3. (1862) XII. S. 151–166.
102. Rómer 1873 – Rómer, Flóris c.n. Archaeologiai Közlemények 9. (1873) S. 68.
103. Schön 1931 – Schön, Arnold: Székesfehérvár 18. századbeli építőmesterei. Székesfehérvári Szemle 1. (1931) Nr. 10–12. S. 3–6.
104. Sebestyén 1925–1926 – Sebestyén, József: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai. Századok (59–60) 1925–1926. S. 376–497.
105. Siklósi 1990 – Siklósi, Gyula: Adattár Székesfehérvár középkori és törökkori építészetéről. Székesfehérvár, 1990.
106. Siklósi 1992 – Siklósi, Gyula: Neuere Forschungen im árpádenzeitlichen Székesfehérvár. Acta Archaeologica Hungariae 44 (1992) S. 371–388.
107. Siklósi 1999 – Siklósi, Gyula: Die mittelalterlichen Wehranlagen Burg-und Stadtmauern von Székesfehérvár. Varia Archaeologica Hungarica XII. hrsg. von Csanád Bálint. Budapest, 1999.
108. Simon 2001 – Simon, Anna: A pécsi székesegyház középkori Szent Kereszt-oltárának kőfaragványai. Diplomarbeit, ELTE Btk. Fachrichtung Kunstgeschichte. Manuskript, 2001.
109. Somogyi 1972 – Somogyi, Árpád: A székesfehérvári püspöki kincstár. Művészettörténeti Értesítő 21 (1972) S. 124–132.
110. Szabó 1992 – Szabó, Zoltán: Újabb adatok a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika építéstörténetéhez. Műemlékvédelem 35 (1992) S. 23–30.
111. Szabó 1996 – Szabó, Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszhelyének kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában. Műemlékvédelmi Szemle 6 (1996/2) S. 5–52.
112. Szabó 2007 – Szabó, Zoltán: Szent Imre sírja és kultuszhelye. in: Székesfehérvár 1007–2007. Szent Imre 1000 éve. Tanulmányok Szent Imre tiszteletére, születésének ezredik évfordulója alkalmából. hrsg. von Terézia Kerny. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai. Redakteur der Serie: András Smohay. Székesfehérvár, 2007. 37–44. S. 202–205. Abb. 1–20.
113. Szabó 2010 – Szabó, Zoltán: A székesfehérvári királyi bazilika építéstörténete. Ecclesia Beatae Mariae Virginis Albaregalensis II/1. A Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának sorozata. Budapest, 2010.
114. Szakál 2002 – Szakál, Ernő: A székesfehérvári Anjou síremlékek és I. Lajos király sírkápolnája. A rekonstrukciók adatai és lehetőségei. in: Művészet I. Lajos király korában 1342–1382. Ausst.Kat., Székesfehérvár, István Király Múzeum. hrsg. von Ernő Marosi – Melinda Tóth – Lívia Varga. Budapest, 1982. S. 175–182.
115. Szentesi 1992/a – Szentesi, Edit: Varsányi János: Régiségtani rajzok, 1840–1850-es évek. Nr. 59. in: A Magyar Tudományos Akadémia és a képzőművészetek a XIX. században. Ausst.Kat., Magyar Nemzeti Galéria. hrsg. von Júlia Szabó – Valéria Majoros. Budapest, 1992. S. 111–117.
116. Szentesi 1992/b – Szentesi, Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből II. Haas Mihály levelei Rudolf von Eitelbergerhez az 1850-es évek közepéről. Műemlékvédelmi Szemle 2. (1992/1) S. 68–76.
117. Szentesi 2000 – Szentesi, Edit: Varsányi János szombathelyi albuma. Nr. VIII-15. in: Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Ausst. Kat., Magyar Nemzeti Galéria. hrsg. von Árpád Mikó – Katalin Sinkó. Budapest, 2000. S. 505–507.
118. Szentesi 2004 – Szentesi, Edit: Varsányi János: Felmérési vázlatrajzok a székesfehérvári sorozatból, 9. und 14. December 1848. in: A Magyar Tudományos Akadémia képzőművészeti kincsei. Budapest, 2004. S. 175–186.
119. A székesfehérvári királyi bazilika embertani leletei 2008 – A székesfehérvári királyi bazilika embertani leletei 1848–2002. hrsg. von. Kinga Éry. Ecclesia Beatae Mariae Virginis Albaregalis I. A Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának sorozata. – Budapest, 2008.
120. Szőnyi 1906 – Szőnyi, Ottó: A pécsi püspöki múzeum kőtára. Pécs, 1906.
121. Szőnyi 1916 – Szőnyi, Ottó: A pécsi székesegyház leírása az 1882. évi átépítés előtti állapotában. A Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője 8 (1916) S. 43–94.
122. Szőnyi [1923 körül] – [Szőnyi, Ottó]: A székesfehérvári múzeum középkori kőfaragványai. Manuskript, [um 1923] Pécs, Janus Pannonius Múzeum. Helytörténeti Gyűjtemény, Inv. Nr. 832.76.
123. Szőnyi 1927 – Szőnyi, Ottó levele [Marosi Arnoldhoz, a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület igazgatójához]. Budapest, 2. November 1927. Manuskript. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum. Archiv, Múzeumtörténet 1927., unregistriert Dokumente.
124. Szvorényi 1851 – Szvorényi, József: Székes-Fejérvár. Új Magyar Muzeum 1 (1850–1851) Heft 8., S. 405–430.
125. Takács 1988 – Takács, Imre: Esztergomi síremléktöredékek a 13. századból. Ars Hungarica 16 (1988) S. 121–129.
126. Tóth E. 2007 – In Paradisum deducant te angeli….(A székesfehérvári szarkofágról) (Über den Sarkophag in Székesfehérvár.) Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis 36. (2007) S. 107–164. mit 13 tafel.
127. Tóth M. 1974 – Tóth, Melinda: Az Árpád-kori falfestészet emlékei a történeti Magyarországon. Művészettörténeti Füzetek 9. Budapest, 1974.
128. Tóth M. 1978 – Tóth Melinda: La cathédrale de Pécs au XII. siècle. Acta Historiae Artium 24 (1978) S. 43–59.
129. Tóth M. 1979 – Tóth, Melinda: Pécs und die Skulptur Ungarns im 12. Jahrhundert. in: Forschungsfragen der Steinskulptur der Arpadenzeit in Ungarn. Az István Király Múzeum Közleményei. Serie A, Nr. 24. Székesfehérvár, 1979. S. 21–30.
130. Tóth M. 1987 – Tóth, Melinda: Die Umbauung des Heiligkreuz-Altars in der Kathedrale zu Pécs. in: Skulptur des Mittelalters, Funktion und Gestalt. Weimar, 1987. S. 81–108.
131. Tóth M 1988 – Tóth, Melinda: Művészet Szent István korában. in: Szent István és kora. hrsg. von Ferenc Glatz – József Kardos. Budapest, 1988. S. 113–132.
132. Tóth M. 1994 – Tóth, Melinda: A pécsi székesegyház kőszobrászati díszítése a románkorban. in: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Ausst. Kat., Magyar Nemzeti Galéria. hrsg. von Árpád Mikó – Imre Takács. Budapest, 1994. S. 123–147.
133. Tóth S. 1962 – Tóth, Sándor: Románkori kapuzat maradványai a székesfehérvári kőtárban. Manuskript, 1962.
134. Tóth S. 1983 – Tóth, Sándor: A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentősége. Építés-Építészettudomány 15 (1983) S. 391–428.
135. Tóth S. 1994 – Tóth, Sándor: A 11. századi magyarországi kőornamentika időrendjéhez. A székesfehérvári szarkofág és köre. Két kapuzat: Székesfehérvár, Jásd. in: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Ausst. Kat., Magyar Nemzeti Galéria. hrsg. von Árpád Mikó – Imre Takács. Budapest, 1994. S. 54–82, 82–114, 115–122.
136. Tóth S. 2005 – Tóth, Sándor: Szent István szarkofág (sírláda és két fedéltöredék). Manuskript, 2005.
137. Tóth S. 2006 – Tóth, Sándor: Székesfehérvár: a nagy pillérfőrészek és stíluskörük. Manuskript, 2006.
138. Tóth S. 2007 – Tóth, Sándor: Szent István-szarkofág. Sírláda és két fedéltöredék. Ars Hungarica 35. (2007) S. 29–50.
139. Tóth S. 2010. – Tóth, Sándor: Román kori kőfaragványok a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében. A Magyar Nemzeti Galéria szakkatalógusai I. Régi Magyar Gyűjtemény 1. Román kori kőfaragványok. hrsg. von Árpád Mikó. Budapest, 2010.
140. Török 1893 – Török, Aurél: Jelentés III. Béla magyar király és neje testereklyéiről. Székfoglaló értekezés dr. Török Auréltól, a M. T. Akadémia levelező tagjától. (Előadatott a M. T. Akadémia III. osztályának 1893. június 19-én tartott ülésén.) Értekezések a természettudományok köréből. MTA XXIII/4. Budapest, 1894.
141. Zádor 1979 – Zádor, Anna: Székesfehérvár építészeti emlékei a felvilágosodás és a klasszicizmus korában. Székesfehérvár Évszázadai 4. István Király Múzeum Közleményei. Chefredakteur: Jenő Fitz. Serie A. 16. hrsg. von Alán Kralovánszky. Székesfehérvár, 1979.