Bevezetés: A cardiovascularis kockázat meghatározása segít a tünetmentes, de nagy kockázatú egyének kiszűrésében. Célkitűzés: A szerző tanulmányában az irányított betegellátási modellkísérlet keretében szervezett, cardiovascularis betegségtől mentes népesség szűrési adatai alapján a SCORE és a Reynolds kockázatbesorolási rendszer korrelációjának vizsgálatát tűzte ki célul. Módszer: Munkájában 4462 személy (1977 férfi, 2485 nő, átlagéletkor 47,44 év) adatait dolgozta fel. Az összehasonlítás alapját a SCORE rendszer kockázatkategóriái képezték. Eredmények: Alacsony kockázatstátus esetén szorosan korrelált a két rendszer (<2% alatti SCORE-kockázat esetén a Spearman rho = 1, p < 0,001). Közepes kockázat esetén a korreláció gyengébb (3–4% között rho = 0,59–0,49, p < 0,001, 10–14%-nál 0,42, nem szignifikáns), míg magas kockázatstátusnál ismét erősebb volt (>15%-nál rho = 0,8, p = 0,017). Életkori kategóriánként, nemenként vizsgálva: 40 év feletti nőknél volt a leggyengébb a két rendszer közti korreláció. A jelentősen eltérő Reynolds-score esetén a C-reaktív fehérje átlaga szignifikánsan nagyobb volt (4,1 vs. 5,67 mg/l, p < 0,001). Következtetések: Különösen a közepes SCORE kockázatstátusú, középkorú nőknél lehet hasznos a kockázatstátus pontosítása a C-reaktív fehérje felhasználásával, kétlépcsős kockázatbecslés bevezetésével. Orv. Hetil., 2013, 154, 1709–1712.
Year book of health’s statistics. [Egészségügyi statisztikai évkönyv.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2011. http://kshkonyvajanlo.blogspot.hu/2013/02/egeszsegugyi-statisztikai-evkonyv-2011.html [Hungarian]
Marteau, T. M., Kinmonth, A. L.: Screening for cardiovascular risk: public health imperative or matter for individual informed choice? BMJ, 2002, 325, 78–80.
Kinmonth A. L. , 'Screening for cardiovascular risk: public health imperative or matter for individual informed choice? ' (2002 ) 325 BMJ : 78 -80 .
Cuspidi, C., Meani, S., Salerno, M., et al.: Cardiovascular risk stratification according to the 2003 ESH-ESC guidelines in uncomplicated patients with essential hypertension: comparison with the 1999 WHO/ISH guidelines criteria. Blood Press, 2004, 13, 142–151.
Salerno M. , 'Cardiovascular risk stratification according to the 2003 ESH-ESC guidelines in uncomplicated patients with essential hypertension: comparison with the 1999 WHO/ISH guidelines criteria ' (2004 ) 13 Blood Press : 142 -151 .
The 5th Hungarian Cardiovascular Consensus Conference. [V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia.] Metabolizmus, 2012, 10 (Suppl. A), A1–A81. [Hungarian]
Ridker, P. M., Buring, J. E., Rifai, N., et al.: Development and validation of improved algorithms for the assessment of global cardiovascular risk in women: the Reynolds Risk Score. JAMA, 2007, 297, 611–619.
Rifai N. , 'Development and validation of improved algorithms for the assessment of global cardiovascular risk in women: the Reynolds Risk Score ' (2007 ) 297 JAMA : 611 -619 .
Ridker, P. M., Paynter, N. P., Rifai, N., et al.: C-reactive protein and parental history improve global cardiovascular risk prediction: the Reynolds Risk Score for men. Circulation, 2008, 118, 2243–2251.
Rifai N. , 'C-reactive protein and parental history improve global cardiovascular risk prediction: the Reynolds Risk Score for men ' (2008 ) 118 Circulation : 2243 -2251 .
Kawada, T.: Reynolds risk score as a risk assessment tool for cardiovascular disease after 10 years: Its strong relationship with blood pressure. J. Clin. Hypertens., 2012, 14, 571–572.
Kawada T. , 'Reynolds risk score as a risk assessment tool for cardiovascular disease after 10 years: Its strong relationship with blood pressure ' (2012 ) 14 J. Clin. Hypertens. : 571 -572 .