Bevezetés: Huszonkilenc felnőtt és vegyes háziorvosi praxisban prevenciós program indult, amelynek célja a túlsúlyos és elhízott betegek kiszűrése és meghatározott program szerinti kezelése volt. Célkitűzés: A szerző a program keretében cardiovascularis betegségektől mentes, túlsúlyos vagy elhízott személyek körében gyűjtött adatok alapján vizsgálta a non-HDL-koleszterin-szintek változását, külön elemezve a 2,26 mmol/l feletti trigliceridszint eseteit, valamint azokat az eseteket, amikor az alacsony HDL-koleszterin-szinttel összefüggően a non-HDL-koleszterin magas volt. Módszer: Az elemzésben 1192 személy (424 férfi és 768 nő) adatait dolgozta fel a prevenciós programban való részvétel előtt és 12 hónappal a program megkezdése után. Eredmények: A non-HDL-koleszterin-szint átlaga 4,74 mmol/l-ről 4,64 mmol/l-re csökkent (a változás nem volt szignifikáns). Nemek szerint elemezve férfiakban szignifikánsan csökkent az átlagos non-HDL-koleszterin-koncentráció (4,87 mmol/l-ről 4,4 mmol/l-es szintre), míg nőkben nem volt szignifikáns változás. A 2,26 mmol/l feletti trigliceridszintek esetén szignifikáns, 0,65 mmol/l-es átlagos csökkenést tapasztalt. Az alacsony HDL-koleszterinnel összefüggően magas non-HDL-koleszterin-szintek esetén a kiindulási non-HDL-koleszterin átlaga jelentős mértékben, 5,22 mmol/l-ről 4,48 mmol/l-re csökkent. A HDL-koleszterin változását elemezve a kiindulási 0,84 mmol/l-es átlagról 1,3 mml/l-re növekedett, ami szignifikánsnak bizonyult. Következtetések: Az életmódváltozás túlsúlyos és elhízott személyekben csökkenti az atherogen lipidfrakciók szintjét, különösen férfiaknál és magas trigliceridszintek esetén. Az atherogen lipidprofil javulása azonban nemcsak az atherogen frakciók csökkenéséből adódhat, hanem a HDL-koleszterin emelkedéséből is. Orv. Hetil., 2015, 156(42), 1710–1714.
Recommendation of 6th Hungarian Cardiovascular Consensus Conference. [VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlása.] Metabolizmus, 2015, 13(1), 53–55. [Hungarian]
Ramjee, V., Spreling, L. S., Jacobson, T. A.: Non high-density lipoprotein cholesterol versus apolipoprotein B in cardiovascular risk stratification: do the math. J. Am. Coll. Card., 2011, 58(5), 457–463.
Pencina, M. J., D’Agostino, R. B., Zdrojewski, T., et al.: Apolipoprotein B improves risk assessment of future coronary heart disease in the Framingham Heart Study beyond LDL-C and non-HDL-C. Eur. J. Prev. Cardiol., 2015, 22(10), 1321–1327.
Thanassoulis, G., Williams, K., Ye, K., et al.: Relations of change in plasma levels of LDL-C, non-HDL-C and apoB with risk reduction from statin therapy: a meta-analysis of randomized trials. J. Am. Heart Assoc., 2014, 3(2), e000759.
Mark, L., Vallejo-Vaz, A. J., Reiber, I., et al.: Non-HDL cholesterol goal attainment and its relationship with triglyceride concentrations among diabetic subjects with cardiovascular disease: A nationwide survey of 2674 individuals in Hungary. Atherosclerosis, 2015, 241(1), 62–68.
Reiber, I., Paragh, G., Márk, L., et al.: Becoming more “goal-oriented” in therapy of dyslipidemias: results of the Hungarian MULTI GAP 2010. [Egyre „célratörőbb” lipidterápiás szokásaink – a Magyar MULTI GAP 2010 eredményei.] Orv. Hetil., 2011, 152(21), 822–827. [Hungarian]
Noakes, M., Clifton, P. M.: Weight loss and plasma lipids. Curr. Opin. Lipidol., 2000, 11(1), 65–70.
Rurik, I., Torzsa, P., Szidor, J., et al.: A public health threat in Hungary: obesity, 2013. BMC Public Health, 2014, 14, 798.