Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 – az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva – a felnőtt magyar lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. E közlemény célja a makroelem-beviteli adatok bemutatása. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság makroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A magyar lakosság sóbevitele a 2009-es vizsgálathoz képest csökkent, azonban még mindig magas (férfiak: 15,9 g, nők 11,2 g). A káliumbevitel elmarad az ajánlástól, amely a magas nátriumbevitellel együttesen tovább növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. A kalciumbevitel csak a 18–34 év közötti férfiak esetében éri el az ajánlott értéket, a legidősebb korcsoportok messze elmaradnak az ajánlásoktól. A magnéziumbevitel megfelel az ajánlásoknak, azonban a foszforbevitel, az előző vizsgálathoz hasonlóan, továbbra is csaknem kétszerese az ajánlásoknak. Következtetés: A makroelemek közül a legnagyobb népegészségügyi kockázat a minden korcsoportban megjelenő magas nátrium- (só-) bevitel. A lakosság nátriumbevitelében 2009 óta bekövetkező csökkenés azonban igazolhatja a prevenciós programok, az élelmiszeriparral történő együttműködés és következményes reformuláció, valamint a lakosság felvilágosításának hatásosságát, így ezen intézkedések további fenntartása elengedhetetlen. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661.
Bíró, Gy. (ed.): First Hungarian representative nutrition survey (1985–1988) results. Volumes I and II. [Az első magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat (1985–1988) eredményei. I. és II. kötet.] Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest, 1992, 1993. [Hungarian]
Bíró, Gy., Antal, M., Zajkás, G.: Dietary habits of a group of Hungarian population between 1992–1994. [A magyarországi lakosság egy csoportjának táplálkozási vizsgálata 1992–1994 között.] Népegészségügy, 1996, 77(4), 3–13. [Hungarian]
Biró, L., Zajkás, G., Greiner, E., et al.: Hungarian national dietary survey, 2003–2004. Micro-nutrients: minerals. [Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003–2004. Mikro-tápanyagok: ásványi sók.] Orv. Hetil., 2007, 148(15), 703–708. [Hungarian]
Martos, É., Bakacs, M., Sarkadi Nagy, E., et al.: Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – The OTAP2009 study. IV. Macroelement intake of the Hungarian population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2009. IV. A magyar lakosság makroelem-bevitele.] Orv. Hetil., 2012, 153(29), 1132–1141. [Hungarian]
Erdei, G., Kovács, V. A., Bakacs, M., et al.: Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – The OTÁP2014. I. Nutritional status of the Hungarian adult population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. I. A magyar felnőtt lakosság tápláltsági állapota.] Orv. Hetil., 2017, 158(14), 533–540. [Hungarian]
Sarkadi Nagy, E., Bakacs, M., Illés, É., et al.: Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – OTÁP2014. II. Energy and macronutrient intake of the Hungarian population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. II. A magyar lakosság energia- és makrotápanyag-bevitele.] Orv. Hetil., 2017, 158(15), 587–597. [Hungarian]
U.S. Department of Health and Human Services and U.S. Department of Agriculture: 2015–2020 Dietary Guidelines for Americans. 8th Edition. December 2015. Available from: http://health.gov/dietaryguidelines/2015/guidelines/.
Deutsche Gesellschaft für Ernährung e. V.: Referenzwerte für die Nährstoffzufuhr. 2017. Available from: https://www.dge.de/
Antal, M.: Nutrient requirement. In: Rodler, I. (ed.): New food composition table. [Tápanyagszükséglet. In: Rodler, I. (szerk.): Új tápanyagtáblázat.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005, 21–70. [Hungarian]
World Health Organization: Prevention of cardiovascular disease: Guidelines for assessment and management of cardiovascular risk. Geneva, 2007. Available from: http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/43685/1/9789241547178_eng.pdf
World Health Organization: Review and updating of current WHO recommendations on salt/sodium and potassium consumption. Geneva, 2011. Available from: http://www.who.int/nutrition/events/NUGAG_dietandhealth_subgroup_call_public_comment_scope_of_Na_K.pdf
European Commission: Survey on Members States’ Implementation of the EU Salt Reduction Framework. 2013. Available from: http://ec.europa.eu/health//sites/health/files/nutrition_physical_activity/docs/salt_report1_en.pdf
Martos, É.: European strategy for reduction of salt intake at population level – National Salt Reducing Programme. [Európai összefogás a lakosság sóbevitelének csökkentése érdekében – Nemzeti Sócsökkentő Program.] Metabolizmus, 2010, 8(Suppl.), A23–A24. [Hungarian]
Kiss, I., Martos, É.: Salt consumption and hypertension. [Sófogyasztás és hypertonia. A nemzeti sócsökkentő programok prevenciós és terápiás értéke.] Hypertonia és Nephrologia, 2011, 15(6), 261–267. [Hungarian]
Act CIII of 2011 on the public health product taxt. [2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról.] Magyar Közlöny, 2011, (85), 25125–25128. [Hungarian]
Minister of Human Resources (EMMI) Decree No 37/2014 (IV. 30) on the nutritional regulations of public catering. [37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról.] Available from: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=169011.332365 [Hungarian]
Food industry for the consumer’s health. [Együtt a fogyasztókért.] 2014. Available from: http://egyuttafogyasztokert.hu/sotartalom-csokkentes/ [Hungarian]
Codex Alimentarius Hungaricus, Regulation 2–81: Baked products. [Magyar Élelmiszerkönyv, 2–81 számú irányelv: Sütőipari termékek.] Available from: http://www.omgk.hu/Mekv/2/281_2012.pdf [Hungarian]
Regulation (EU) No 1169/2011 of the European Parliament and of the Council of 25 October 2011 on the provision of food information to consumers, amending Regulations (EC) No 1924/2006 and (EC) No 1925/2006 of the European Parliament and of the Council, and repealing Commission Directive 87/250/EEC, Council Directive 90/496/EEC, Commission Directive 1999/10/EC, Directive 2000/13/EC of the European Parliament and of the Council, Commission Directives 2002/67/EC and 2008/5/EC and Commission Regulation (EC) No 608/2004. [Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről.] Available from: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32011R1169&from=EN [Hungarian]
Aburto, N. J., Hanson, S., Gutierrez, H., et al.: Effect of increased potassium intake on cardiovascular risk factors and disease: systematic review and meta-analyses. BMJ, 2013, 346, f1378.
Perez, V., Chang, E. T.: Sodium-to-potassium ratio and blood pressure, hypertension, and related factors. Adv. Nutr., 2014, 5(6), 712–741.
McDonough, A. A., Veiras, L. C., Guevara, C. A., et al.: Cardiovascular benefits associated with higher dietary K+ versus lower dietary Na+: Evidence from population and mechanistic studies. Am. J. Physiol. Endocrinol. Metab., 2017 febr 7: ajpendo. 00453.2016. [Epub ahead of print]
Rizzoli, R.: Dairy products, yogurts, and bone health. Am. J. Clin. Nutr., 2014, 99(5), 1256S–1262S.
Chang, A. R., Lazo, M., Appel, L. J., et al.: High dietary phosphorus intake is associated with all-cause mortality: results from NHANES III. Am. J. Clin. Nutr., 2014, 99(2), 320–327.
Muraki, I., Rimm, E. B., Willett, W. C., et al.: Potato consumption and risk of type 2 diabetes: results from three prospective cohort studies. Diabetes Care, 2016, 39(3), 376–384.
Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies: Scientific Opinion on Dietary Reference Values for phosphorus. EFSA Journal, 2015, 13(7), 4185.
Bain, L. K., Myint, P. K., Jennings, A., et al.: The relationship between dietary magnesium intake, stroke and its major risk factors, blood pressure and cholesterol, in the EPIC-Norfolk cohort. Int. J. Cardiol., 2015, 196, 108–114.