A tanulmány áttekinti a Nemzeti Alaptanterv (Nat) megszületését és annak formálódását (1989–1995, 2003, 2007, 2012, 2018). Bemutatja a Nat megszületésének hazai kronológiáját és annak európai hátterét. Felvillantja az implementáció, az adaptáció tapasztalatait, majd kitér a mai Európa Nat-szerű konstrukcióira, s azok oktatásirányítási szerepére, rávilágítva e szerep alakulásának ingajellegére. Bemutatja az európai értékek – beleértve az Európai Unió értékeinek – a Nat-okban történő megjelenését. Befejezésül a szerző rámutat, hogy a Nat erőket lekötő, sőt fékező fogoly a saját maga képviselte hierarchikus műfajrendszerben.
Ballér E. (1994) Tantervelméleti paradigmaváltások a magyar neveléstörténetben. Educatio, Vol. 3. No. 3. pp. 355–366.
Ballér E. (2003) Az 1995-ös NAT értékelésének néhány kérdése. Iskolakultúra, No. 12. pp. 9–16.
Bánkuti Zs. & Lukács J. (eds, 2015) Tanterv, tankönyv, vizsga. Budapest, OFI.
Baranyi K. (ed., 1992) Ez lett volna a NEMZETI ALAPTANTERV 1993-ban. Művelődési és Közoktatási Minisztérium Szakmai Irányítási Főosztály. ttp://mek.oszk.hu/11900/11959/11959.pdf
Báthory Z. (1994) Kötélhúzás a tantervpolitikában, 1989–1994. Educatio, Vol. 3. No. 3. pp. 381–388.
Báthory Z. (2001): Maratoni reform. Budapest, Önkonet Kft.
Dávid M., B.-né Horváth M. & Király R. (2010) A pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételei és folyamata. EDUCATIO Kht. TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002. http://www.educatio.hu/bin/content/tamop311/download/tamop_311/2piller_tanulmanyok/06_pedagogiai_rendszerek_bevezetesenek_feltetelei/6_tanulmany_feb04.pdf
Fazekas Á. (2012) Közoktatás-fejlesztési implementációs folyamatok. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat. (http://www.fmik.elte.hu/a-szervezeti-egyseg-bemutatasa/a-kozoktatas-fejlesztesi-beavatkozasok-hatasmechanizmusai/produktumok/)
Field, J. (1998) European Dimensions: Education, Training and the European Union. London; Philadelphia, Jessica Kingsley Publishers.
Halász G. (1993) Változások az európai közoktatási rendszerek irányításában In: Halász G. (ed.) Az oktatás jövője és az európai kihívás. Budapest, Educatio.
Halász G. (2000) Oktatás és európai integráció. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 50. No. 4. pp. 112–117. http://halaszg.ofi.hu/Oktatas/PHD_EU.htm
Halász G. (2010) Az oktatás fejlődése és uniós tagságunk: 2006–2010. Educatio, Vol. 19. No. 1. pp. 34–53.
Halász G. (2018) Amiről a nemzeti alaptantervetérintő viták szólnak. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/nat-tervezet-2018-szakmai-reflexiok#_ftn1
Horváth Zs. (1998) Háló és labirintus. Educatio, Vol. 7. No. 4. pp. 641–656.
Horváth Zs. (2012) Maratoni reform – újraolvasva. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 62. Nos 9–10. pp. 15–23.
Kádárné Fülöp J. (2012) Csillagórák. Az IEA és a PISA Magyarországra jön – Báthory Zoltán emlékére. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 62. Nos 9–10. pp. 3–14.
Kaposi J. (2012) Értékek és tartalmak, avagy a tartalom értékei.Új Pedagógiai Szemle, Vol. 62. No. 1–2–3. pp. 5–22.
Kuiper, W. & Berkvens, J. (eds, 2013) Balancing Curriculum Regulation and Freedom across Europe. Enschede: Netherlands Institute for Curriculum Development (SLO), CEDREE yearbook, 2013.
Kovács K. (1999) A NAT eurokompatibilitása. In: Vágó I. (ed.) Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években. Budapest, OKKER. pp. 203–223.
Molnár-Kovács Zs. (2012) Az „Európa-kép”-kutatás fókuszpontjai a magyar és nemzetközi tankönyvi szakirodalom tükrében. Történelemtanítás. Online folyóirat. Vol. 2. Nos 2–4.
Nagy M. (1985) Utasítás önállóságra. Egy miniszteri utasítás fogadtatása. Oktatáskutató Intézet. Kézirat. http://mek.oszk.hu/17300/17374/17374.pdf
Nagy M. (1994) Tantervi változások, tanárprofesszionalizmus, kormányzat. (Könyvek az angol Nemzeti Alaptantervről.) Educatio, Vol. 3. No. 3. pp. 497–506.
Sáska G. (2007) A brit Core Curriculum és a magyar Nemzeti alaptanterv. In: Sáska G. (ed.) Rendszerek és váltások. Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet, Új Mandátum Könyvkiadó. pp. 109–136.
Sáska G. (2007) Rendszerek és váltások. Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet, Új Mandátum Könyvkiadó.
Sáska G. (2009) Nevelésügyünk húsz éve. Educatio, Vol. 18. No. 4. pp. 492–508.
Setényi J. (1998) NAT-fordítási kísérletek. Educatio, Vol. 7. No. 4. pp. 631–640.
Szebenyi P. (1994) Tantervkészítés egykor és most. Educatio, Vol. 3. No. 3. pp. 345–354.
Vágó I. (2000) 5. Az oktatás tartalma. In: Halász G. & Lannert J. (2009) Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Budapest, Országos Közoktatási Intézet. pp. 169–238.
Vass V. (1999) Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? Új Pedagógiai Szemle, Vol. 40. No. 10. pp. 44–51.
Vass, V. (2000) Az oktatás tartalmi szabályozása. Nemzetközi kitekintés. Iskolakultúra, Vol. 10. Nos 6–7. pp. 48–57.
Vass V. & Perjés I. (2009) A tartalmi szabályozás meghatározó elemei, a tantervi paradigmák komparatisztikája. Iskolakultúra, Vol. 19. No. 12. pp. 81–100.
Veroszta Zs. (2013) Valóság „Egyszer már megoldottnak vélt problémák” – Központosítás vagy decentralizáció a közoktatásban a nyolcvanas években. Educatio, Vol. 22. No. 1. pp. 73–80.
Zárándy Z. (ed., 1998) Európa az iskolában – az iskola Európában. Kézikönyv az oktatás európai dimenziójáról. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ. http://www.nefmi.gov.hu/download.php?docID=293