Authors:
Ádám Freisinger Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest Kútvölgyi út 2. 1125

Search for other papers by Ádám Freisinger in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Judit Lám Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest Kútvölgyi út 2. 1125

Search for other papers by Judit Lám in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Lilla Barki Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest Kútvölgyi út 2. 1125

Search for other papers by Lilla Barki in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Márton Király Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest Kútvölgyi út 2. 1125

Search for other papers by Márton Király in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Éva Belicza Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest Kútvölgyi út 2. 1125

Search for other papers by Éva Belicza in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Bevezetés: A gyógyszerelés biztonságát javító stratégiák közül a gyógyszeres terápia egyeztetése bizonyítottan eredményes, az eltérő ellátórendszerekbe és különböző profilú osztályok gyakorlatába átültethető módszer. Célkitűzés: A gyógyszeres terápia egyeztetési folyamatának alaposabb megismerése, a gyakorlathoz kapcsolódó korlátok és hajtóerők feltérképezése. Módszer: A szerzők irodalomkutatást végeztek. 19 adatbázisban kerestek 7 keresőmotor segítségével. Két független szakértő értékelése után a releváns közleményeket előre meghatározott szempontrendszer alapján dolgozták fel. Eredmények: 230 absztraktot értékeltek. A gyakorlat bevezetésével kapcsolatban talált korlátokat és támogató erőket rendszerezték. Gyakran említett akadályként találták a kommunikációs kérdéseket, a vezetés elhivatottságának hiányát, az előre nem látható forrásigényt és a kompetenciák szabályozatlanságát. A bevezetést támogató ajánlások főként a folyamatok újratervezését, a költséghatékonysági adatok bemutatását, kapcsolódó oktatások szervezését javasolják. Következtetések: A gyógyszerelési folyamat biztonságának javítása érdekében a szerzők hazai kórházakban is javasolják a gyakorlat bevezetési lehetőségeinek vizsgálatát az azonosított korlátok és sikertényezők alapján, a hazai intézményekben jelenleg is zajló terepgyakorlatokra alapozva. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1395–1405.

  • Institute of Medicine: To err is human: BUILDING A SAFER HEALTH SYSTEM (1999). http://www.iom.edu/~/media/Files/Report%20Files/1999/To-Err-is-Human/To%20Err%20is%20Human%201999%20%20report%20brief.pdf

  • Thomas, E. J., Studdert, D. M., Burstin H. R.: Incidence and types of adverse events and negligent care in Utah and Colorado. Med. Care, 2000, 38(3), 261–271.

  • Cullen, D. J., Sweitzer, B. J., Bates, D. W., et al.: Preventable adverse drug events in hospitalized patients: a comparative study of intensive care and general care units. Crit. Care Med., 1997, 25(8), 1289–1297.

  • Bates, D. W., Cullen, D. J., Laird, N., et al.: Incidence of adverse drug events, and potential adverse drug events. Implications for prevention. ADE Prevention Study Group. JAMA, 1995, 274(1), 29–34.

  • Leape, L. L., Brennan, T. A., Laird, N., et al.: The nature of adverse events in hospitalized patients. Results of the Harvard Medical Practice Study II. N. Engl. J. Med., 1991, 324(6), 377–384.

  • The National Coordinating Council for Medication Error Reporting and Prevention (NCC MERP) (2008). About medication errors. www.nccmerp.org/aboutMedErrors.html

  • Tam, V. C., Knowles, S. R., Cornish, P. L., et al.: Frequency, type and clinical importance of medication history errors at admission to hospital: a systematic review. CMAJ, 2005, 173(5), 510–515.

  • Mueller, S. K., Sponsler, K. C., Kripalani, S., et al.: Hospital-based medication reconciliation practices: A systematic review. Arch. Intern. Med., 2012, 172(14), 1057–1069.

  • Mills, P. R., McGuffie, A. C.: Formal medicine reconciliation with in the emergency department reduces the medication error rates for emergency admissions. Emerg. Med. J., 2010, 27(12), 911–915.

  • Nassaralla, C. L., Naessens, J. M., Chaudhry, R., et al.: Implementation of a medication reconciliation process in an ambulatory internal medicine clinic. Qual. Saf. Health Care, 2007, 16(2), 90–94.

  • Murphy, E. M., Oxencis, C. J., Klauck, J. A., et al.: Medication reconciliation at an academic medical center: Implementation of a comprehensive program from admission to discharge. Am. J. Health Syst. Pharm., 2009, 66(23), 2126–2131.

  • Kwan, Y., Fernandes, O. A., Nagge, J. J., et al.: Pharmacist medication assessments in a surgical preadmission clinic. Arch. Intern. Med., 2007, 167(10), 1034–1040.

  • De Winter, S., Spriet, I., Indevuyst, C., et al.: Pharmacist- versus physician-acquired medication history: a prospective study at the emergency department. Qual. Saf. Health Care, 2010, 19(5), 371–375.

  • Word Health Organization: Action on patient safety – High 5s. http://www.who.int/patientsafety/implementation/solutions/high5s/en/index.html

  • Institute for Healthcare Improvement: Medication reconciliation to prevent adverse drug events. http://www.ihi.org/explore/adesmedicationreconciliation/Pages/default.aspx

  • The Joint Comission: 2013 Hospital national patient safety goals. http://www.jointcommission.org/assets/1/6/2013_HAP_NPSG_final_10-23.pdf

  • PaSQ: Patient safety inititaive implementation. http://www.pasq.eu/Project/WorkPackages/WP5.aspx

  • Danish Institute for Quality and Accreditation in Healthcare: Accreditation standards for hospitals. 2nd version, 2012.

  • Australian Commission on Safety and Quality in Health Care: National safety and quality health service standards, 2012.

  • Summary of the 22th NEVES Patient Safety Forum. [22. NEVES Betegbiztonsági Fórum összefoglaló.] http://hsmtc.hu/kutatas/neves/neves-betegbiztonsagi-forum/23-betegbiztonsagi-forum/ [Hungarian]

  • Sayers, A.: Tips and tricks in performing a systematic review: Building a PICO search strategy. Br. J. Gen. Pract., 2008, 58(547), 136.

  • Durán-García, E., Fernandez-Llamazares, C. M., Calleja-Hernández, M. A.: Medication reconciliation: passing phase or real need? Int. J. Clin. Pharm., 2012, 34(6), 797–802.

  • Beckett, R. D., Crank, C. W., Wehmeyer, A.: Effectiveness and feasibility of pharmacist-led admission medication reconciliation for geriatric patients. J. Pharm. Pract., 2012, 25(2), 136–141.

  • Coffey, M., Cornish, P., Koonthanam, T., et al.: Implementation of admission medication reconciliation at two academic health sciences centres: challenges and success factors. Healthcare Quarterly, 2009, 12(Sp. Issue 103), 102–109.

  • Kramer, J. S., Hopkins, P. J., Rosendale, J. C., et al.: Implementation of an electronic system for medication reconciliation. Am. J. Health Syst. Pharm., 2007, 64(4), 404–422.

  • Bails, D., Clayton, K., Roy, K., et al.: Implementing online medication reconciliation at a large academic medical center. Jt. Comm. J. Qual. Patient Saf., 2008, 34(9), 499–508.

  • Wortman, S. B.: Medication reconciliation in a community, nonteaching hospital. Am. J. Health Syst. Pharm., 2008, 65(21), 2047–2054.

  • Rabi, S. M., Dahdal, W. Y.: Implementation of a pharmacist resident medication reconciliation program. Pharm. Educ., 2007, 7(4), 351–357.

  • Kaboli, P. J., Fernandes, O.: Medication reconciliation: Comment on “hospital-based medication reconciliation practices”. Arch. Intern. Med., 2012, 172(14), 1069–1070.

  • Van Sluisveld, N., Zegers, M., Natsch, S., et al.: Medication reconciliation at hospital admission and discharge: insufficient knowledge, unclear task reallocation and lack of collaboration as major barriers to medication safety. BMC Health Serv. Res., 2012, 12, 170.

  • Boockvar, K. S., Santos, S. L., Kushniruk, A., et al.: Medication reconciliation: Barriers and facilitators from the perspectives of resident physicians and pharmacists. J. Hosp. Med., 2011, 6(6), 329–337.

  • Greenwald, J. L., Halasyamani, L., Greene, J., et al.: Making inpatient medication reconciliation patient centered, clinically relevant and implementable: A consensus statement on key principles and necessary first steps. J. Hosp. Med., 2010, 5(8), 477–485.

  • Riley-Lawless, K.: Family-identified barriers to medication reconciliation. J. Spec. Pediatr. Nurs., 2009, 14(2), 94–101.

  • Clay, B. J., Halasyamani, L., Stucky, E. R., et al.: Results of a medication reconciliation survey from the 2006 Society of Hospital Medicine national meeting. J. Hosp. Med., 2008, 3(6), 465–472.

  • Schnipper, J. L., Liang, C. L., Hamann, C., et al.: Development of a tool within the electronic medical record to facilitate medication reconciliation after hospital discharge. J. Am. Med. Inform. Assoc., 2011, 18(3), 309–313.

  • Institue for Healthcare Improvement: How to guide: Prevent adverse drug events by implementing medication reconciliation, 2011. http://www.ihi.org/knowledge/Pages/Tools/HowtoGuidePreventAdverseDrugEvents.aspx

  • Agency for Healthcare Research and Quality: Medications at transitions and clinical handoffs (MATCH) toolkit for medication reconciliation, 2012. http://www.ahrq.gov/professionals/quality-patient-safety/patient-safety-resources/resources/match/index.html

  • Kwan, J. L., Lo, L., Sampson, M., et al.: Medication reconciliation during transitions of care as a patient safety strategy. A systematic review. Ann. Intern. Med., 2013, 158(5 Pt 2), 397–403.

  • Bayoumi, I., Howard, M., Holbrook, A. M., et al.: Interventions to improve medication reconciliation in primary care. Ann. Pharmacother., 2009, 43(10), 1667–1675.

  • WHO: Patient safety curriculum guide: Multi-professional edition, 2011. http://www.who.int/patientsafety/education/curriculum/tools-download/en/index.html

  • E-learning text for training patient safety coordinator. [Betegbiztonsági koordinátor képzés e-learning tananyaga.] http://moodle.hsmtc.hu/http://moodle.webdevil.hu/ [Hungarian]

  • Methodological letter of the National Institute of Pharmacy: Pharmacist guidance at the bedside. [GYEMSZI-OGYI: Az Országos Gyógyszerészeti Intézet módszertani levele: Betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadás.] http://www.ogyi.hu/dynamic/betegagy.pdf [Hungarian]

  • Lám, J., Rózsa, E., Kis-Szölgyémi, M., et al.: Survey of drug dispensing errors in hospital wards. [Kórházi osztályok gyógyszerosztással összefüggő gyógyszerelési hibáinak közvetlen megfigyelése.] Orv. Hetil., 2011, 152(35), 1391–1398. [Hungarian]

  • Christensen, M., Lundh, A.: Medication review in hospitalised patients to reduce morbidity and mortality. Cochrane Database Syst. Rev., 2013, (2), CD008986. http://www.thecochranelibrary.com/view/0/index.html

  • Act XLVII. of the year 1997 on processing and protecting data related to health. [1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről.] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700047.TV [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1295
Journal Impact Factor 0.6
Rank by Impact Factor

Medicine, General & Integral (Q4)

Impact Factor
without
Journal Self Cites
0.3
5 Year
Impact Factor
0.5
Journal Citation Indicator 0.15
Rank by Journal Citation Indicator

Medicine, General & Integral (Q3)

Scimago  
Scimago
H-index
24
Scimago
Journal Rank
0.182
Scimago Quartile Score

Medicine (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
1.0
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 530/830 (36th PCTL)
Scopus
SNIP
0.290

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2023 0 7 8
Jul 2023 0 2 1
Aug 2023 0 5 4
Sep 2023 0 2 1
Oct 2023 0 14 8
Nov 2023 0 8 2
Dec 2023 0 0 0