Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 155: Issue 37
Microbiota–host symbiosis in the pathophysiology and treatment of irritable bowel, irritable eye and irritable mind syndrome
Authors:
János Fehér

Search for other papers by János Fehér in
Current site
Google Scholar
PubMedClose
,
Illés KovácsSemmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika Budapest

Search for other papers by Illés Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMedClose
,
Elena PacellaSapienza Tudományegyetem Szemklinika via Sardegna 139 00187 Róma Olaszország

Search for other papers by Elena Pacella in
Current site
Google Scholar
PubMedClose
, and
Zsolt RadákSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar Sporttudományi Kutatóintézet Budapest

Search for other papers by Zsolt Radák in
Current site
Google Scholar
PubMedClose
View More View Less
Pages:
1454–1460
Online Publication Date:
06 Sep 2014
Publication Date:
01 Sep 2014
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2014.29987
Keywords:
mikroflóra; Lactobacillus acidophilus; Bifidobacterium longum; lizát; szimbiózis; fizikai aktivitás; microbiota; symbiosis; Lactobacillus acidophilus; Bifidobacterium longum; lysate; physical activity
Open access

Egyre több kísérletes és klinikai tapasztalat bizonyítja az irritábilis bél, irritábilis szem és irritábilis elme tünetek együttes előfordulását. Ennek alapján egyre határozottabban fogalmazódik meg egy új koncepció, miszerint a gyomor-bél, a szem és a neuropszichiátriai tüneteket egy közös kórtani mechanizmus, a mikroflóra és a bélnyálkahártya szimbiózisának zavara (dysbiosis) kapcsolja egybe. Következésképpen, a szimbiózis fenntartása, illetve helyreállítása egy ígéretes új terápiás lehetőség a betegség kezelésére, továbbá a visszaesések megelőzésére. Napjainkban széles körben ajánlják az élő probiotikus baktériumokat tartalmazó készítményeket, esetenként prebiotikummal kombinálva a bélflóra egyensúlyának helyreállítására és ezáltal a panaszok csökkentésére. Több vizsgálat viszont előnyösebb hatásról számolt be a hővel kezelt (elölt) probiotikumok alkalmazásával. A szerzők saját vizsgálatai szerint a hatás tovább növelhető, ha a lizált (fragmentált) probiotikumokat kombinálva alkalmazzuk A-, B-, D-vitaminnal és ómega-3 zsírsavakkal, amelyek a gazdaszervezetre fejtik ki a hatásukat. Ezek a tapasztalatok koncepcióváltást sürgetnek, miszerint a szimbiózis helyreállítása akkor lehet eredményes, ha a kezelésben azonos súlyt kap a mikroflóra és a bélnyálkahártya funkcióinak helyreállítása. Orv. Hetil., 2014, 155(37), 1454–1460.

  • König, J., Brummer, R. J.: Alteration of the intestinal microbiota as a cause of and a potential therapeutic option in irritable bowel syndrome. Benef. Microbes, 2014, 5(3), 247–261.

  • Nellesen, D., Yee, K., Chawla, A., et al.: A systematic review of the economic and humanistic burden of illness in irritable bowel syndrome and chronic constipation. J. Manag. Care Pharm., 2013, 19(9), 755–764.

  • Fortea, J., Prior, M.: Irritable bowel syndrome with constipation: a European-focused systematic literature review of disease burden. J. Med. Econ., 2013, 16(3), 329–341.

  • Sisson, G., Ayis, S., Sherwood, R. A., et al.: Randomised clinical trial: a liquid multi-strain probiotic vs. placebo in the irritable bowel syndrome – a 12 week double-blind study. Aliment. Pharmacol. Ther., 2014, 40(1), 51–62.

  • Dinan, T. G., Cryan, J. F.: Melancholic microbes: a link between gut microbiota and depression? Neurogastroenterol. Motil., 2013, 25(9), 713–719.

  • Bajaj, J. S., Heuman, D. M., Hylemon, P. B., et al.: Randomised clinical trial: Lactobacillus GG modulates gut microbiome, metabolome and endotoxemia in patients with cirrhosis. Aliment. Pharmacol. Ther., 2014, 39(10), 1113–1125.

  • Borody, T. J., Brandt, L. J., Paramsothy, S.: Therapeutic faecal microbiota transplantation: current status and future developments. Curr. Opin. Gastroenterol., 2014, 30(1), 97–105.

  • Feher, J.: Tear film abnormalities and mucous membrane disorders associated with neurohormonal dysfunctions. In: Hurwitz, J., Miglior, M., Spinelli, D., van Bijsterveld, O. P. (eds.): The Lacrimal System. Kluwer, Milano, 1994.

  • Feher, J.: Contribution of neurogenic inflammation to irritable eye syndrome (dry eye, photophobia and headache). Adv. Exp. Med. Biol., 2002, 506, 1047–1050.

  • Hallak, J. A., Jassim, S., Khanolkar, V., et al.: Symptom burden of patients with dry eye disease: a four domain analysis. PLoS One, 2013, 8(12), e82805.

  • Wu, J. C.: Psychological co-morbidity in functional gastrointestinal disorders: epidemiology, mechanisms and management. J. Neurogastroenterol. Motil., 2012, 18(1), 13–18.

  • Labbé, A., Wang, Y. X., Jie, Y., et al.: Dry eye disease, dry eye symptoms and depression: the Beijing Eye Study. Br. J. Ophthalmol., 2013, 97(11), 1399–1403.

  • Barton, A., Pal, B., Whorwell, P. J., et al.: Increased prevalence of sicca complex and fibromyalgia in patients with irritable bowel syndrome. Am. J. Gastroenterol., 1999, 94(7), 1898–1901.

  • Türkyilmaz, K., Türkyilmaz, A. K., Kurt, E. E., et al.: Dry eye in patients with fibromyalgia and its relevance to functional and emotional status. Cornea, 2013, 32(6), 862–866.

  • Akiho, H., Ihara, E., Nakamura, K.: Low-grade inflammation plays a pivotal role in gastrointestinal dysfunction in irritable bowel syndrome. World J. Gastrointest. Pathophysiol., 2010, 1(3), 97–105.

  • Barabino, S., Chen, Y., Chauhan, S., et al.: Ocular surface immunity: homeostatic mechanisms and their disruption in dry eye disease. Prog. Retin. Eye Res., 2012, 31(3), 271–285.

  • Vehof, J., Kozareva, D., Hysi, P. G., et al.: Relationship between dry eye symptoms and pain sensitivity. JAMA Ophthalmol., 2013, 131(10), 1304–1308.

  • Stabell, N., Stubhaug, A., Flægstad, T., et al.: Increased pain sensitivity among adults reporting irritable bowel syndrome symptoms in a large population-based study. Pain, 2013, 154(3), 385–392.

  • Marlicz, W., Zawada, I., Starzyńska, T.: Irritable bowel syndrome – irritable bowel or irritable mind? Pol. Merkur. Lekarski, 2012, 32(187), 64–69. [Polish]

  • Ohman, L., Simrén, M.: Intestinal microbiota and its role in irritable bowel syndrome (IBS). Curr. Gastroenterol. Rep., 2013, 15(5), 323.

  • Parkes, G. C., Rayment, N. B., Hudspith, B. N., et al.: Distinct microbial populations exist in the mucosa-associated microbiota of sub-groups of irritable bowel syndrome. Neurogastroenterol. Motil., 2012, 24(1), 31–39.

  • Jeffery, I. B., O’Toole, P. W., Öhman, L., et al.: An irritable bowel syndrome subtype defined by species-specific alterations in faecal microbiota. Gut, 2012, 61(7), 997–1006.

  • Gecse, K., Róka, R., Séra, T., et al.: Leaky gut in patients with diarrhea-predominant irritable bowel syndrome and inactive ulcerative colitis. Digestion, 2012, 85(1), 40–46.

  • Wilcz-Villega, E., McClean, S., O’Sullivan, M.: Reduced E-cadherin expression is associated with abdominal pain and symptom duration in a study of alternating and diarrhea predominant IBS. Neurogastroenterol. Motil., 2014, 26(3), 316–325.

  • Keita, A. V., Söderholm, J. D.: The intestinal barrier and its regulation by neuroimmune factors. Neurogastroenterol. Motil., 2010, 22(7), 718–733.

  • Vivinus-Nébot, M., Frin-Mathy, G., Bzioueche, H., et al.: Functional bowel symptoms in quiescent inflammatory bowel diseases: role of epithelial barrier disruption and low-grade inflammation. Gut, 2014, 63(5), 744–752.

  • Solakivi, T., Kaukinen, K., Kunnas, T., et al.: Serum fatty acid profile in subjects with irritable bowel syndrome. Scand. J. Gastroenterol., 2011, 46(3), 299–303.

  • Kilkens, T. O., Honig, A., Maes, M., et al.: Fatty acid profile and affective dysregulation in irritable bowel syndrome. Lipids, 2004, 39(5), 425–431.

  • Clarke, G., Fitzgerald, P., Hennessy, A. A., et al.: Marked elevations in pro-inflammatory polyunsaturated fatty acid metabolites in females with irritable bowel syndrome. J. Lipid Res., 2010, 51(5), 1186–1192.

  • Sanders, M. E., Guarner, F., Guerrant, R., et al.: An update on the use and investigation of probiotics in health and disease. Gut, 2013, 62(5), 787–796.

  • Ortiz-Lucas, M., Tobias, A., Saz, P., et al.: Effect of probiotic species on irritable bowel syndrome symptoms: A bring up to date meta-analysis. Rev. Esp. Enferm. Dig., 2013, 105(1), 19–36.

  • Yoon, J. S., Sohn, W., Lee, O. Y., et al.: Effect of multi-species probiotics on irritable bowel syndrome: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. J. Gastroenterol. Hepatol., 2014, 29(1), 52–59.

  • Charbonneau, D., Gibb, R. D., Quigley, E. M.: Fecal excretion of Bifidobacterium infantis 35624 and changes in fecal microbiota after eight weeks of oral supplementation with encapsulated probiotic. Gut Microbes, 2013, 4(3), 201–211.

  • Begtrup, L. M., de Muckadell, O. B., Kjeldsen, J., et al.: Long-term treatment with probiotics in primary care patients with irritable bowel syndrome – a randomised, double-blind, placebo controlled trial. Scand. J. Gastroenterol., 2013, 48(10), 1127–1135.

  • Drouault-Holowacz, S., Bieuvelet, S., Burckel, A., et al.: A double blind randomized controlled trial of a probiotic combination in 100 patients with irritable bowel syndrome. Gastroenterol. Clin. Biol., 2008, 32(2), 147–152.

  • Cappello, C., Tremolaterra, F., Pascariello, A., et al.: A randomised clinical trial (RCT) of a symbiotic mixture in patients with irritable bowel syndrome (IBS): effects on symptoms, colonic transit and quality of life. Int. J. Colorectal Dis., 2013, 28(3), 349–358.

  • Farup, P. G., Jacobsen, M., Ligaarden, S. C., et al.: Probiotics, symptoms, and gut microbiota: what are the relations? A randomized controlled trial in subjects with irritable bowel syndrome. Gastroenterol. Res. Pract., 2012, 2012, 214102.

  • Cannon, J. P., Lee, T. A., Bolanos, J. T., et al.: Pathogenic relevance of Lactobacillus: a retrospective review of over 200 cases. Eur. J. Clin. Microbiol. Infect. Dis., 2005, 24(1), 31–40.

  • Petrunov, B., Marinova, S., Markova, R., et al.: Cellular and humoral systemic and mucosal immune responses stimulated in volunteers by an oral polybacterial immunomodulator “Dentavax”. Int. Immunopharmacol., 2006, 6(7), 1181–1193.

  • Hirose, Y., Murosaki, S., Yamamoto, Y., et al.: Daily intake of heat-killed Lactobacillus plantarum L-137 augments acquired immunity in healthy adults. J. Nutr., 2006, 136(12), 3069–3073.

  • Kotani, Y., Shinkai, S., Okamatsu, H., et al.: Oral intake of Lactobacillus pentosus strain b240 accelerates salivary immunoglobulin A secretion in the elderly: A randomized, placebo-controlled, double-blind trial. Immun. Ageing, 2010, 7, 11.

  • Shinkai, S., Toba, M., Saito, T., et al.: Immunoprotective effects of oral intake of heat-killed Lactobacillus pentosus strain b240 in elderly adults: a randomised, double-blind, placebo-controlled trial. Br. J. Nutr., 2013, 109(10), 1856–1865.

  • Xiao, S. D., Zhang, D. Z., Lu, H., et al.: Multicenter, randomized, controlled trial of heat-killed Lactobacillus acidophilus LB in patients with chronic diarrhea. Adv. Ther., 2003, 20(5), 253–260.

  • Tarrerias, A. L., Costil, V., Vicari, F., et al.: The effect of inactivated Lactobacillus LB fermented culture medium on symptom severity: observational investigation in 297 patients with diarrhea-predominant irritable bowel syndrome. Dig. Dis., 2011, 29(6), 588–591.

  • Enck, P., Zimmermann, K., Menke, G., et al.: A mixture of Escherichia coli (DSM 17252) and Enterococcus faecalis (DSM 16440) for treatment of the irritable bowel syndrome – a randomized controlled trial with primary care physicians. Neurogastroenterol. Motil., 2008, 20(10), 1103–1109.

  • Salazar-Lindo, E., Figueroa-Quintanilla, D., Caciano, M. I., et al.: Effectiveness and safety of Lactobacillus LB in the treatment of mild acute diarrhea in children. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2007, 44(5), 571–576.

  • Martens, U., Enck, P., Zieseniss, E.: Probiotic treatment of irritable bowel syndrome in children. Ger. Med. Sci., 2010, 8, Doc07.

  • Awad, H., Mokhtar, H., Imam, S. S., et al.: Comparison between killed and living probiotic usage versus placebo for the prevention of necrotizing enterocolitis and sepsis in neonates. Pak. J. Biol. Sci., 2010, 13(6), 253–262.

  • Feher, J., Pinter, E., Kovács, I., et al.: Irritable eye syndrome: neuroimmune mechanisms and benefits of selected nutrients. Ocul. Surf., 2014, 12(2), 134–145.

  • Johannesson, E., Simrén, M., Strid, H., et al.: Physical activity improves symptoms in irritable bowel syndrome: a randomized controlled trial. Am. J. Gastroenterol., 2011, 106(5), 915–922.

  • Luo, B., Xiang, D., Nieman, D. C., et al.: The effects of moderate exercise on chronic stress-induced intestinal barrier dysfunction and antimicrobial defense. Brain Behav. Immun., 2014, 39, 99–106.

  • Radak, Z., Ihasz, F., Koltai, E., et al.: The redox-associated adaptive response of brain to physical exercise. Free Radic. Res., 2014, 48(1), 84–92.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS		 1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites		 0,407
5 Year
Impact Factor		 0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index		 23
Scimago
Journal Rank		 0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score		 0,9
Scopus
CIte Score Rank		 General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP		 0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor		 0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS		 1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites		 0,212
5 Year
Impact Factor		 0,396
Immediacy
Index		 0,126
Citable
Items		 247
Total
Articles		 176
Total
Reviews		 71
Cited
Half-Life		 6,1
Citing
Half-Life		 7,3
Eigenfactor
Score		 0,00071
Article Influence
Score		 0,045
% Articles
in
Citable Items		 71,26
Normalized
Eigenfactor		 0,08759
Average
IF
Percentile		 10,606
Scimago
H-index		 20
Scimago
Journal Rank		 0,176
Scopus
Scite Score		 864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank		 General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP		 0,254
Acceptance
Rate		 73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2022 0 15 21
Jan 2023 0 59 54
Feb 2023 0 87 102
Mar 2023 0 40 31
Apr 2023 0 32 36
May 2023 0 16 18
Jun 2023 0 1 1