Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 155: Issue 37
Microbiota–host symbiosis in the pathophysiology and treatment of irritable bowel, irritable eye and irritable mind syndrome
Authors:
János Fehér

Search for other papers by János Fehér in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Illés Kovács Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika Budapest

Search for other papers by Illés Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Elena Pacella Sapienza Tudományegyetem Szemklinika via Sardegna 139 00187 Róma Olaszország

Search for other papers by Elena Pacella in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Zsolt Radák Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar Sporttudományi Kutatóintézet Budapest

Search for other papers by Zsolt Radák in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1454–1460
Online Publication Date:
06 Sep 2014
Publication Date:
01 Sep 2014
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2014.29987
Keywords:
mikroflóra; Lactobacillus acidophilus; Bifidobacterium longum; lizát; szimbiózis; fizikai aktivitás; microbiota; symbiosis; Lactobacillus acidophilus; Bifidobacterium longum; lysate; physical activity
Open access

Egyre több kísérletes és klinikai tapasztalat bizonyítja az irritábilis bél, irritábilis szem és irritábilis elme tünetek együttes előfordulását. Ennek alapján egyre határozottabban fogalmazódik meg egy új koncepció, miszerint a gyomor-bél, a szem és a neuropszichiátriai tüneteket egy közös kórtani mechanizmus, a mikroflóra és a bélnyálkahártya szimbiózisának zavara (dysbiosis) kapcsolja egybe. Következésképpen, a szimbiózis fenntartása, illetve helyreállítása egy ígéretes új terápiás lehetőség a betegség kezelésére, továbbá a visszaesések megelőzésére. Napjainkban széles körben ajánlják az élő probiotikus baktériumokat tartalmazó készítményeket, esetenként prebiotikummal kombinálva a bélflóra egyensúlyának helyreállítására és ezáltal a panaszok csökkentésére. Több vizsgálat viszont előnyösebb hatásról számolt be a hővel kezelt (elölt) probiotikumok alkalmazásával. A szerzők saját vizsgálatai szerint a hatás tovább növelhető, ha a lizált (fragmentált) probiotikumokat kombinálva alkalmazzuk A-, B-, D-vitaminnal és ómega-3 zsírsavakkal, amelyek a gazdaszervezetre fejtik ki a hatásukat. Ezek a tapasztalatok koncepcióváltást sürgetnek, miszerint a szimbiózis helyreállítása akkor lehet eredményes, ha a kezelésben azonos súlyt kap a mikroflóra és a bélnyálkahártya funkcióinak helyreállítása. Orv. Hetil., 2014, 155(37), 1454–1460.

  • König, J., Brummer, R. J.: Alteration of the intestinal microbiota as a cause of and a potential therapeutic option in irritable bowel syndrome. Benef. Microbes, 2014, 5(3), 247–261.

  • Nellesen, D., Yee, K., Chawla, A., et al.: A systematic review of the economic and humanistic burden of illness in irritable bowel syndrome and chronic constipation. J. Manag. Care Pharm., 2013, 19(9), 755–764.

  • Fortea, J., Prior, M.: Irritable bowel syndrome with constipation: a European-focused systematic literature review of disease burden. J. Med. Econ., 2013, 16(3), 329–341.

  • Sisson, G., Ayis, S., Sherwood, R. A., et al.: Randomised clinical trial: a liquid multi-strain probiotic vs. placebo in the irritable bowel syndrome – a 12 week double-blind study. Aliment. Pharmacol. Ther., 2014, 40(1), 51–62.

  • Dinan, T. G., Cryan, J. F.: Melancholic microbes: a link between gut microbiota and depression? Neurogastroenterol. Motil., 2013, 25(9), 713–719.

  • Bajaj, J. S., Heuman, D. M., Hylemon, P. B., et al.: Randomised clinical trial: Lactobacillus GG modulates gut microbiome, metabolome and endotoxemia in patients with cirrhosis. Aliment. Pharmacol. Ther., 2014, 39(10), 1113–1125.

  • Borody, T. J., Brandt, L. J., Paramsothy, S.: Therapeutic faecal microbiota transplantation: current status and future developments. Curr. Opin. Gastroenterol., 2014, 30(1), 97–105.

  • Feher, J.: Tear film abnormalities and mucous membrane disorders associated with neurohormonal dysfunctions. In: Hurwitz, J., Miglior, M., Spinelli, D., van Bijsterveld, O. P. (eds.): The Lacrimal System. Kluwer, Milano, 1994.

  • Feher, J.: Contribution of neurogenic inflammation to irritable eye syndrome (dry eye, photophobia and headache). Adv. Exp. Med. Biol., 2002, 506, 1047–1050.

  • Hallak, J. A., Jassim, S., Khanolkar, V., et al.: Symptom burden of patients with dry eye disease: a four domain analysis. PLoS One, 2013, 8(12), e82805.

  • Wu, J. C.: Psychological co-morbidity in functional gastrointestinal disorders: epidemiology, mechanisms and management. J. Neurogastroenterol. Motil., 2012, 18(1), 13–18.

  • Labbé, A., Wang, Y. X., Jie, Y., et al.: Dry eye disease, dry eye symptoms and depression: the Beijing Eye Study. Br. J. Ophthalmol., 2013, 97(11), 1399–1403.

  • Barton, A., Pal, B., Whorwell, P. J., et al.: Increased prevalence of sicca complex and fibromyalgia in patients with irritable bowel syndrome. Am. J. Gastroenterol., 1999, 94(7), 1898–1901.

  • Türkyilmaz, K., Türkyilmaz, A. K., Kurt, E. E., et al.: Dry eye in patients with fibromyalgia and its relevance to functional and emotional status. Cornea, 2013, 32(6), 862–866.

  • Akiho, H., Ihara, E., Nakamura, K.: Low-grade inflammation plays a pivotal role in gastrointestinal dysfunction in irritable bowel syndrome. World J. Gastrointest. Pathophysiol., 2010, 1(3), 97–105.

  • Barabino, S., Chen, Y., Chauhan, S., et al.: Ocular surface immunity: homeostatic mechanisms and their disruption in dry eye disease. Prog. Retin. Eye Res., 2012, 31(3), 271–285.

  • Vehof, J., Kozareva, D., Hysi, P. G., et al.: Relationship between dry eye symptoms and pain sensitivity. JAMA Ophthalmol., 2013, 131(10), 1304–1308.

  • Stabell, N., Stubhaug, A., Flægstad, T., et al.: Increased pain sensitivity among adults reporting irritable bowel syndrome symptoms in a large population-based study. Pain, 2013, 154(3), 385–392.

  • Marlicz, W., Zawada, I., Starzyńska, T.: Irritable bowel syndrome – irritable bowel or irritable mind? Pol. Merkur. Lekarski, 2012, 32(187), 64–69. [Polish]

  • Ohman, L., Simrén, M.: Intestinal microbiota and its role in irritable bowel syndrome (IBS). Curr. Gastroenterol. Rep., 2013, 15(5), 323.

  • Parkes, G. C., Rayment, N. B., Hudspith, B. N., et al.: Distinct microbial populations exist in the mucosa-associated microbiota of sub-groups of irritable bowel syndrome. Neurogastroenterol. Motil., 2012, 24(1), 31–39.

  • Jeffery, I. B., O’Toole, P. W., Öhman, L., et al.: An irritable bowel syndrome subtype defined by species-specific alterations in faecal microbiota. Gut, 2012, 61(7), 997–1006.

  • Gecse, K., Róka, R., Séra, T., et al.: Leaky gut in patients with diarrhea-predominant irritable bowel syndrome and inactive ulcerative colitis. Digestion, 2012, 85(1), 40–46.

  • Wilcz-Villega, E., McClean, S., O’Sullivan, M.: Reduced E-cadherin expression is associated with abdominal pain and symptom duration in a study of alternating and diarrhea predominant IBS. Neurogastroenterol. Motil., 2014, 26(3), 316–325.

  • Keita, A. V., Söderholm, J. D.: The intestinal barrier and its regulation by neuroimmune factors. Neurogastroenterol. Motil., 2010, 22(7), 718–733.

  • Vivinus-Nébot, M., Frin-Mathy, G., Bzioueche, H., et al.: Functional bowel symptoms in quiescent inflammatory bowel diseases: role of epithelial barrier disruption and low-grade inflammation. Gut, 2014, 63(5), 744–752.

  • Solakivi, T., Kaukinen, K., Kunnas, T., et al.: Serum fatty acid profile in subjects with irritable bowel syndrome. Scand. J. Gastroenterol., 2011, 46(3), 299–303.

  • Kilkens, T. O., Honig, A., Maes, M., et al.: Fatty acid profile and affective dysregulation in irritable bowel syndrome. Lipids, 2004, 39(5), 425–431.

  • Clarke, G., Fitzgerald, P., Hennessy, A. A., et al.: Marked elevations in pro-inflammatory polyunsaturated fatty acid metabolites in females with irritable bowel syndrome. J. Lipid Res., 2010, 51(5), 1186–1192.

  • Sanders, M. E., Guarner, F., Guerrant, R., et al.: An update on the use and investigation of probiotics in health and disease. Gut, 2013, 62(5), 787–796.

  • Ortiz-Lucas, M., Tobias, A., Saz, P., et al.: Effect of probiotic species on irritable bowel syndrome symptoms: A bring up to date meta-analysis. Rev. Esp. Enferm. Dig., 2013, 105(1), 19–36.

  • Yoon, J. S., Sohn, W., Lee, O. Y., et al.: Effect of multi-species probiotics on irritable bowel syndrome: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. J. Gastroenterol. Hepatol., 2014, 29(1), 52–59.

  • Charbonneau, D., Gibb, R. D., Quigley, E. M.: Fecal excretion of Bifidobacterium infantis 35624 and changes in fecal microbiota after eight weeks of oral supplementation with encapsulated probiotic. Gut Microbes, 2013, 4(3), 201–211.

  • Begtrup, L. M., de Muckadell, O. B., Kjeldsen, J., et al.: Long-term treatment with probiotics in primary care patients with irritable bowel syndrome – a randomised, double-blind, placebo controlled trial. Scand. J. Gastroenterol., 2013, 48(10), 1127–1135.

  • Drouault-Holowacz, S., Bieuvelet, S., Burckel, A., et al.: A double blind randomized controlled trial of a probiotic combination in 100 patients with irritable bowel syndrome. Gastroenterol. Clin. Biol., 2008, 32(2), 147–152.

  • Cappello, C., Tremolaterra, F., Pascariello, A., et al.: A randomised clinical trial (RCT) of a symbiotic mixture in patients with irritable bowel syndrome (IBS): effects on symptoms, colonic transit and quality of life. Int. J. Colorectal Dis., 2013, 28(3), 349–358.

  • Farup, P. G., Jacobsen, M., Ligaarden, S. C., et al.: Probiotics, symptoms, and gut microbiota: what are the relations? A randomized controlled trial in subjects with irritable bowel syndrome. Gastroenterol. Res. Pract., 2012, 2012, 214102.

  • Cannon, J. P., Lee, T. A., Bolanos, J. T., et al.: Pathogenic relevance of Lactobacillus: a retrospective review of over 200 cases. Eur. J. Clin. Microbiol. Infect. Dis., 2005, 24(1), 31–40.

  • Petrunov, B., Marinova, S., Markova, R., et al.: Cellular and humoral systemic and mucosal immune responses stimulated in volunteers by an oral polybacterial immunomodulator “Dentavax”. Int. Immunopharmacol., 2006, 6(7), 1181–1193.

  • Hirose, Y., Murosaki, S., Yamamoto, Y., et al.: Daily intake of heat-killed Lactobacillus plantarum L-137 augments acquired immunity in healthy adults. J. Nutr., 2006, 136(12), 3069–3073.

  • Kotani, Y., Shinkai, S., Okamatsu, H., et al.: Oral intake of Lactobacillus pentosus strain b240 accelerates salivary immunoglobulin A secretion in the elderly: A randomized, placebo-controlled, double-blind trial. Immun. Ageing, 2010, 7, 11.

  • Shinkai, S., Toba, M., Saito, T., et al.: Immunoprotective effects of oral intake of heat-killed Lactobacillus pentosus strain b240 in elderly adults: a randomised, double-blind, placebo-controlled trial. Br. J. Nutr., 2013, 109(10), 1856–1865.

  • Xiao, S. D., Zhang, D. Z., Lu, H., et al.: Multicenter, randomized, controlled trial of heat-killed Lactobacillus acidophilus LB in patients with chronic diarrhea. Adv. Ther., 2003, 20(5), 253–260.

  • Tarrerias, A. L., Costil, V., Vicari, F., et al.: The effect of inactivated Lactobacillus LB fermented culture medium on symptom severity: observational investigation in 297 patients with diarrhea-predominant irritable bowel syndrome. Dig. Dis., 2011, 29(6), 588–591.

  • Enck, P., Zimmermann, K., Menke, G., et al.: A mixture of Escherichia coli (DSM 17252) and Enterococcus faecalis (DSM 16440) for treatment of the irritable bowel syndrome – a randomized controlled trial with primary care physicians. Neurogastroenterol. Motil., 2008, 20(10), 1103–1109.

  • Salazar-Lindo, E., Figueroa-Quintanilla, D., Caciano, M. I., et al.: Effectiveness and safety of Lactobacillus LB in the treatment of mild acute diarrhea in children. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2007, 44(5), 571–576.

  • Martens, U., Enck, P., Zieseniss, E.: Probiotic treatment of irritable bowel syndrome in children. Ger. Med. Sci., 2010, 8, Doc07.

  • Awad, H., Mokhtar, H., Imam, S. S., et al.: Comparison between killed and living probiotic usage versus placebo for the prevention of necrotizing enterocolitis and sepsis in neonates. Pak. J. Biol. Sci., 2010, 13(6), 253–262.

  • Feher, J., Pinter, E., Kovács, I., et al.: Irritable eye syndrome: neuroimmune mechanisms and benefits of selected nutrients. Ocul. Surf., 2014, 12(2), 134–145.

  • Johannesson, E., Simrén, M., Strid, H., et al.: Physical activity improves symptoms in irritable bowel syndrome: a randomized controlled trial. Am. J. Gastroenterol., 2011, 106(5), 915–922.

  • Luo, B., Xiang, D., Nieman, D. C., et al.: The effects of moderate exercise on chronic stress-induced intestinal barrier dysfunction and antimicrobial defense. Brain Behav. Immun., 2014, 39, 99–106.

  • Radak, Z., Ihasz, F., Koltai, E., et al.: The redox-associated adaptive response of brain to physical exercise. Free Radic. Res., 2014, 48(1), 84–92.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 49 20
May 2024 0 26 21
Jun 2024 0 35 24
Jul 2024 0 51 22
Aug 2024 0 61 24
Sep 2024 0 54 24
Oct 2024 0 24 4