View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet Budapest Nagyvárad tér 4., XX. emelet 1089
  • | 2 Outcome Magyarország Budapest
  • | 3 University of Calgary Department of Psychology Calgary Kanada
Open access

Bevezetés: Nemzetközi és hazai kutatások egyaránt igazolják, hogy a pszichoszociális stressz mentális megbetegedések kockázati tényezője. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményeinek feldolgozása a depressziós tünetegyüttes és a stresszterhelés kapcsolatának vonatkozásában. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat magyar munkavállalók körében (n = 1058, 27,5% férfi, 72,5% nő, átlagéletkor 37,2 év, SD = 11). A pszichoszociális tényezőket a COPSOQ II (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II), míg a depressziós tünetegyüttest a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük fel. A pszichoszociális tényezők és a depresszió kapcsolatát korrelációval, illetve bináris logisztikus regresszió analízissel vizsgáltuk. Eredmények: A minta negyede közepesen súlyos vagy súlyos depressziós tünetekről számolt be. Az eredmények igazolják a depressziós tünetegyüttes (BDI≥19) összefüggését a munka–család konfliktussal (OR = 2,21, CI: 1,82–2,68), a fejlődési lehetőségekkel (OR = 0,76, CI: 0,59–0,97), a munka értelmességével (OR = 0,69, CI: 0,59–0,89) és a munkahely iránti elkötelezettséggel (OR = 0,60, CI: 0,47–0,78). Következtetések: A munkavállalók mentális egészségének védelme szempontjából az eredmények felvetik olyan szervezeti szintű intézkedések szükségességét, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stressz csökkentését. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 439–448.

  • Healthy Workplaces Manage Stress: Campaign Guide: Managing stress and psychosocial risks at work. OSHA, European Agency for Safety Health at Work, 2013. https://www.healthy-workplaces.eu/en/campaign-material/introducing-the-campaign-guide/campaign-guide-en.pdf

  • Glozier, N., Tofler, G. H., Colquhoun, D. M., et al.: Psychosocial risk factors for coronary heart disease. Med. J. Aust., 2013, 199(3), 179–180.

  • Steptoe, A., Kivimäki, M.: Stress and cardiovascular disease: an update on current knowledge. Annu. Rev. Public Health, 2013, 34, 337–354.

  • Siegrist, J.: Chronic psychosocial stress at work and risk of depression: evidence from prospective studies. Eur. Arch. Psychiatry. Clin. Neurosci., 2008, 258(Suppl. 5), 115–119.

  • Virtanen, M., Stansfeld, S. A., Fuhrer, R., et al.: Overtime work as a predictor of major depressive episode: a 5-year follow-up of the Whitehall II study. PLoS ONE, 2012, 7(1), e30719.

  • Siegrist, J., Lunau, T., Wahrendorf, M., et al.: Depressive symptoms and psychosocial stress at work among older employees in three continents. Global Health, 2012, 8, 27.

  • Kivimäki, M., Virtanen, M., Vartia, M., et al.: Workplace bullying and the risk of cardiovascular disease and depression. Occup. Environ. Med., 2003, 60(10), 779–783.

  • Tsutsumi, A., Kayaba, K., Theorell, T., et al.: Association between job stress and depression among Japanese employees threatened by job loss in a comparison between two complementary job-stress models. Scand. J. Work Environ. Health, 2001, 27(2), 146–153.

  • Siegrist, J.: Effort-reward imbalance at work and depression: current research evidence. [Berufliche Gratifikationskrisen und depressive Störungen.] Nervenarzt, 2013, 84(1), 33–37. [German]

  • Lunau, T., Wahrendorf, M., Dragano, N., et al.: Work stress and depressive symptoms in older employees: impact of national labour and social policies. BMC Public Health, 2013, 13, 1086.

  • Rugulies, R., Bültmann, U., Aust, B., et al.: Psychosocial work environment and incidence of severe depressive symptoms: prospective findings from a 5-year follow-up of the Danish work environment cohort study. Am. J. Epidemiol., 2006, 163(10), 877–887.

  • Wieclaw, J., Agerbo, E., Mortensen, P. B., et al.: Psychosocial working conditions and the risk of depression and anxiety disorders in the Danish workforce. BMC Public Health, 2008, 8, 280.

  • Grynderup, M. B., Mors, O., Hansen, Å. M., et al.: Work-unit measures of organisational justice and risk of depression – a 2-year cohort study. Occup. Environ. Med., 2013, 70(6), 380–385.

  • Wang, J., Patten, S. B., Currie, S., et al.: A population-based longitudinal study on work environmental factors and the risk of major depressive disorder. Am. J. Epidemiol., 2012, 176(1), 52–59.

  • Birnbaum, H. G., Greenberg, P. E., Barton, M., et al.: Workplace burden of depression: a case study in social functioning using employer claims data. Drug Benefit Trends, 1999, 11(8), 6BH–12BH.

  • Olesen, J., Gustavsson, A., Svensson, M., et al.: The economic cost of brain disorders in Europe. Eur. J. Neurol., 2012, 19(1), 155–162.

  • Mathers, C. D., Loncar, D.: Projections of global mortality and burden of disease from 2002 to 2030. PLoS Med., 2006, 3(11), e442.

  • Beck, A., Crain, A. L., Solberg, L. I., et al.: Severity of depression and magnitude of productivity loss. Ann. Fam. Med., 2011, 9(4), 305–311.

  • Jain, G., Roy, A., Harikrishnan, V., et al.: Patient-reported depression severity measured by the PHQ-9 and impact on work productivity: results from a survey of full-time employees in the United States. J. Occup. Environ. Med., 2013, 55(3), 252–258.

  • Perk, J., De Backer, G., Gohlke, H., et al.: European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice (version 2012). The Fifth Joint Task Force of the European Society of Cardiology and Other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice (constituted by representatives of nine societies and by invited experts). Eur. Heart J., 2012, 33(13), 1635–1701.

  • Act on Labour Safety 54. § (1). [Munkavédelmi törvény 54. § (1) pont.] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV [Hungarian]

  • Communication on workplace stress. Act on Labour Safety. Act XCIII, 87. § 1/H, of the year 1993. [Kommüniké a munkahelyi stresszel kapcsolatban, Munkavédelemről szóló törvény: 1993. évi XCIII. törvény 87. § 1/H.] http://ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=163 [Hungarian]

  • Rasmussen, M. B., Hansen, T., Nielsen, K. T.: New tools and strategies for the inspection of the psychosocial working environment: The experience of the Danish Working Environment Authority. Safety Sci., 2011, 49(4), 565–574.

  • Siegrist, J., Starke, D., Chandola, T., et al.: The measurement of effort-reward imbalance at work: European comparisons. Soc. Sci. Med., 2004, 58(8), 1483–1499.

  • Karasek, R., Brisson, C., Kawakami, N., et al.: The Job Content Questionnaire (JCQ): an instrument for internationally comparative assessments of psychosocial job characteristics. J. Occup. Health Psychol., 1998, 3(4), 322–355.

  • Nübling, M., Burr, H., Moncada, S., et al.: COPSOQ International Network: Co-operation for research and assessment of psychosocial factors at work. Public Health Forum, 2014, 22(1), 18e1–18e3.

  • Kristensen, T. S., Hannerz, H., Høgh, A., et al.: The Copenhagen Psychosocial Questionnaire – a tool for the assessment and improvement of the psychosocial work environment. Scand. J. Work Environ. Health, 2005, 31(6), 438–449.

  • Pejtersen, J. H., Kristensen, T. S., Borg, V., et al.: The second version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire. Scand. J. Public. Health, 2010, 38(3 Suppl.), 8–24.

  • Nistor, K., Ádám, Sz., Cserháti, Z., et al.: Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire II (COPSOQ II). [A Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II, COPSOQ II) magyar verziójának pszichometriai jellemzői.] In press. [Hungarian]

  • Burr, H., Albertsen, K., Rugulies, R., et al.: Do dimensions from the Copenhagen Psychosocial Questionnaire predict vitality and mental health over and above the job strain and effort – reward imbalance models? Scand. J. Public Health, 2010, 38(3 Suppl.), 59–68.

  • Nyberg, A., Holmberg, I., Bernin, P., et al.: Destructive managerial leadership and psychological well-being among employees in Swedish, Polish, and Italian hotels. Work, 2011, 39(3), 267–281.

  • Olesen, K., Carneiro, I. G., Jørgensen, M. B., et al.: Associations between psychosocial work environment and hypertension among non-Western immigrant and Danish cleaners. Int. Arch. Occup. Environ. Health, 2012, 85(7), 829–835.

  • Hungarian Central Statistical Office: TEÁOR’08 methodological guideline. [Központi Statisztikai Hivatal: TEÁOR’08 módszertani útmutató, 2008.] https://www.ksh.hu/docs/files/532985.PDF [Hungarian]

  • Guidelines of the Occupational Safety and Labour Affairs Directorate, National Labour Office, 2014. [Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának Útmutatója, 2014.] http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=389 . [Hungarian]

  • Beck, A. T., Ward, C. H., Mendelson, M., et al.: An inventory for measuring depression. Arch. Gen. Psychiatry, 1961, 4(6), 561–571.

  • Kopp, M., Skrabski, Á., Czakó, L.: Recommended methodology for the elaboration of comparative studies in the field of mental hygiene. [Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan.] Végeken, 1990, 1(2), 4–24. [Hungarian]

  • Rózsa, S., Szádóczky, E., Füredi, J.: Psychometric properties of the Hungarian version of the shortened Beck Depression Inventory. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatr. Hung., 2001, 16(4), 384–402. [Hungarian]

  • Moncada, S., Utzet, M., Molinero, E., et al.: The Copenhagen psychosocial questionnaire II (COPSOQ II) in Spain – a tool for psychosocial risk assessment at the workplace. Am. J. Ind. Med., 2014, 57(1), 97–107.

  • Bonde, J. P.: Psychosocial factors at work and risk of depression: a systematic review of the epidemiological evidence. Occup. Environ. Med., 2008, 65(7), 438–445.

  • Netterstrøm, B., Conrad, N., Bech, P., et al.: The relation between work-related psychosocial factors and the development of depression. Epidemiol. Rev., 2008, 30(1), 118–132.

  • Salavecz, Gy.: Relationship between work stress and health status based on the Hungarostudy 2013 survey. In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (eds.): Hungarian mental health 2013. [Munkahelyi stressz és egészségi állapot összefüggése a Hungarostudy 2013-as felmérés alapján. In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (szerk.): Magyar Lelkiállapot 2013.] Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, Budapest, 2013. [Hungarian]

  • IDEA: Impact of Depression at Work in Europe Audit. Final report. 2012. http://www.europeandepressionday.com/resources/IDEA%20Survey_depression%20in%20the%20workplace_results.pdf

  • Du Prel, J. B., Peter, R.: Work-family conflict as a mediator in the association between work stress and depressive symptoms: cross-sectional evidence from the German lidA-cohort study. Int. Arch. Occup. Environ. Health, 2014 Jul 29 [Epub ahead of print]

  • Ádám, Sz., Győrffy, Zs., László, K.: Relationship between work-family conflict and mental well-being indicators. In: Kopp, M. (ed.): Hungarian mental health 2008. [A családi és munkahelyi szerepek közötti konfliktus és a pszichés jól-lét mutatók kapcsolata. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008. [Hungarian]

  • Arnold, K. A., Turner, N., Barling, J., et al.: Transformational leadership and psychological well-being: the mediating role of meaningful work. J. Occup. Health Psychol., 2007, 12(3), 193–203.

  • Reevy, G. M., Deason, G.: Predictors of depression, stress, and anxiety among non-tenure track faculty. Front. Psychol., 2014, 5(701), 1–17.

  • Thielen, K., Nygaard, E., Rugulies, R., et al.: Job stress and the use of antidepressant medicine: a 3.5-year follow-up study among Danish employees. Occup. Environ. Med., 2011, 68(3), 205–210.

  • Dragano, N., He, Y., Moebus, S., et al.: Two models of job stress and depressive symptoms. Results from a population-based study. Soc. Psychiatry Psychiatr. Epidemiol., 2008, 43(1), 72–78.

  • Van Gelder, M. M., Bretveld, R. W., Roeleveld, N.: Web-based questionnaires: the future in epidemiology? Am. J. Epidemiol., 2010. 172(11), 1292–1298.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 0 30 55
May 2021 0 19 37
Jun 2021 0 4 8
Jul 2021 0 12 10
Aug 2021 0 14 9
Sep 2021 0 10 18
Oct 2021 0 4 12