Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 156: Issue 11
The relationship of work-related psychosocial risk factors with depressive symptoms among Hungarian workers. Preliminary results of the Hungarian Work Stress Survey
Authors:
Katalin Nistor Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet Budapest Nagyvárad tér 4., XX. emelet 1089

Search for other papers by Katalin Nistor in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Anikó Nistor Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet Budapest Nagyvárad tér 4., XX. emelet 1089

Search for other papers by Anikó Nistor in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Szilvia Ádám Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet Budapest Nagyvárad tér 4., XX. emelet 1089

Search for other papers by Szilvia Ádám in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Anita Szabó Outcome Magyarország Budapest

Search for other papers by Anita Szabó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Barna Konkolÿ Thege

Search for other papers by Barna Konkolÿ Thege in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Adrienne Stauder Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet Budapest Nagyvárad tér 4., XX. emelet 1089

Search for other papers by Adrienne Stauder in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
439–448
Online Publication Date:
07 Mar 2015
Publication Date:
01 Mar 2015
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2015.30103
Keywords:
COPSOQ II; depressziós tünetegyüttes; pszichoszociális stressz; munkahelyi stressz; pszichoszociális kockázati tényezők; COPSOQ II; depressive symptoms; psychosocial stress; work-related stress; psychosocial risk factors
Open access

Bevezetés: Nemzetközi és hazai kutatások egyaránt igazolják, hogy a pszichoszociális stressz mentális megbetegedések kockázati tényezője. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményeinek feldolgozása a depressziós tünetegyüttes és a stresszterhelés kapcsolatának vonatkozásában. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat magyar munkavállalók körében (n = 1058, 27,5% férfi, 72,5% nő, átlagéletkor 37,2 év, SD = 11). A pszichoszociális tényezőket a COPSOQ II (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II), míg a depressziós tünetegyüttest a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük fel. A pszichoszociális tényezők és a depresszió kapcsolatát korrelációval, illetve bináris logisztikus regresszió analízissel vizsgáltuk. Eredmények: A minta negyede közepesen súlyos vagy súlyos depressziós tünetekről számolt be. Az eredmények igazolják a depressziós tünetegyüttes (BDI≥19) összefüggését a munka–család konfliktussal (OR = 2,21, CI: 1,82–2,68), a fejlődési lehetőségekkel (OR = 0,76, CI: 0,59–0,97), a munka értelmességével (OR = 0,69, CI: 0,59–0,89) és a munkahely iránti elkötelezettséggel (OR = 0,60, CI: 0,47–0,78). Következtetések: A munkavállalók mentális egészségének védelme szempontjából az eredmények felvetik olyan szervezeti szintű intézkedések szükségességét, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stressz csökkentését. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 439–448.

  • Healthy Workplaces Manage Stress: Campaign Guide: Managing stress and psychosocial risks at work. OSHA, European Agency for Safety Health at Work, 2013. https://www.healthy-workplaces.eu/en/campaign-material/introducing-the-campaign-guide/campaign-guide-en.pdf

  • Glozier, N., Tofler, G. H., Colquhoun, D. M., et al.: Psychosocial risk factors for coronary heart disease. Med. J. Aust., 2013, 199(3), 179–180.

  • Steptoe, A., Kivimäki, M.: Stress and cardiovascular disease: an update on current knowledge. Annu. Rev. Public Health, 2013, 34, 337–354.

  • Siegrist, J.: Chronic psychosocial stress at work and risk of depression: evidence from prospective studies. Eur. Arch. Psychiatry. Clin. Neurosci., 2008, 258(Suppl. 5), 115–119.

  • Virtanen, M., Stansfeld, S. A., Fuhrer, R., et al.: Overtime work as a predictor of major depressive episode: a 5-year follow-up of the Whitehall II study. PLoS ONE, 2012, 7(1), e30719.

  • Siegrist, J., Lunau, T., Wahrendorf, M., et al.: Depressive symptoms and psychosocial stress at work among older employees in three continents. Global Health, 2012, 8, 27.

  • Kivimäki, M., Virtanen, M., Vartia, M., et al.: Workplace bullying and the risk of cardiovascular disease and depression. Occup. Environ. Med., 2003, 60(10), 779–783.

  • Tsutsumi, A., Kayaba, K., Theorell, T., et al.: Association between job stress and depression among Japanese employees threatened by job loss in a comparison between two complementary job-stress models. Scand. J. Work Environ. Health, 2001, 27(2), 146–153.

  • Siegrist, J.: Effort-reward imbalance at work and depression: current research evidence. [Berufliche Gratifikationskrisen und depressive Störungen.] Nervenarzt, 2013, 84(1), 33–37. [German]

  • Lunau, T., Wahrendorf, M., Dragano, N., et al.: Work stress and depressive symptoms in older employees: impact of national labour and social policies. BMC Public Health, 2013, 13, 1086.

  • Rugulies, R., Bültmann, U., Aust, B., et al.: Psychosocial work environment and incidence of severe depressive symptoms: prospective findings from a 5-year follow-up of the Danish work environment cohort study. Am. J. Epidemiol., 2006, 163(10), 877–887.

  • Wieclaw, J., Agerbo, E., Mortensen, P. B., et al.: Psychosocial working conditions and the risk of depression and anxiety disorders in the Danish workforce. BMC Public Health, 2008, 8, 280.

  • Grynderup, M. B., Mors, O., Hansen, Å. M., et al.: Work-unit measures of organisational justice and risk of depression – a 2-year cohort study. Occup. Environ. Med., 2013, 70(6), 380–385.

  • Wang, J., Patten, S. B., Currie, S., et al.: A population-based longitudinal study on work environmental factors and the risk of major depressive disorder. Am. J. Epidemiol., 2012, 176(1), 52–59.

  • Birnbaum, H. G., Greenberg, P. E., Barton, M., et al.: Workplace burden of depression: a case study in social functioning using employer claims data. Drug Benefit Trends, 1999, 11(8), 6BH–12BH.

  • Olesen, J., Gustavsson, A., Svensson, M., et al.: The economic cost of brain disorders in Europe. Eur. J. Neurol., 2012, 19(1), 155–162.

  • Mathers, C. D., Loncar, D.: Projections of global mortality and burden of disease from 2002 to 2030. PLoS Med., 2006, 3(11), e442.

  • Beck, A., Crain, A. L., Solberg, L. I., et al.: Severity of depression and magnitude of productivity loss. Ann. Fam. Med., 2011, 9(4), 305–311.

  • Jain, G., Roy, A., Harikrishnan, V., et al.: Patient-reported depression severity measured by the PHQ-9 and impact on work productivity: results from a survey of full-time employees in the United States. J. Occup. Environ. Med., 2013, 55(3), 252–258.

  • Perk, J., De Backer, G., Gohlke, H., et al.: European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice (version 2012). The Fifth Joint Task Force of the European Society of Cardiology and Other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice (constituted by representatives of nine societies and by invited experts). Eur. Heart J., 2012, 33(13), 1635–1701.

  • Act on Labour Safety 54. § (1). [Munkavédelmi törvény 54. § (1) pont.] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV [Hungarian]

  • Communication on workplace stress. Act on Labour Safety. Act XCIII, 87. § 1/H, of the year 1993. [Kommüniké a munkahelyi stresszel kapcsolatban, Munkavédelemről szóló törvény: 1993. évi XCIII. törvény 87. § 1/H.] http://ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=163 [Hungarian]

  • Rasmussen, M. B., Hansen, T., Nielsen, K. T.: New tools and strategies for the inspection of the psychosocial working environment: The experience of the Danish Working Environment Authority. Safety Sci., 2011, 49(4), 565–574.

  • Siegrist, J., Starke, D., Chandola, T., et al.: The measurement of effort-reward imbalance at work: European comparisons. Soc. Sci. Med., 2004, 58(8), 1483–1499.

  • Karasek, R., Brisson, C., Kawakami, N., et al.: The Job Content Questionnaire (JCQ): an instrument for internationally comparative assessments of psychosocial job characteristics. J. Occup. Health Psychol., 1998, 3(4), 322–355.

  • Nübling, M., Burr, H., Moncada, S., et al.: COPSOQ International Network: Co-operation for research and assessment of psychosocial factors at work. Public Health Forum, 2014, 22(1), 18e1–18e3.

  • Kristensen, T. S., Hannerz, H., Høgh, A., et al.: The Copenhagen Psychosocial Questionnaire – a tool for the assessment and improvement of the psychosocial work environment. Scand. J. Work Environ. Health, 2005, 31(6), 438–449.

  • Pejtersen, J. H., Kristensen, T. S., Borg, V., et al.: The second version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire. Scand. J. Public. Health, 2010, 38(3 Suppl.), 8–24.

  • Nistor, K., Ádám, Sz., Cserháti, Z., et al.: Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire II (COPSOQ II). [A Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II, COPSOQ II) magyar verziójának pszichometriai jellemzői.] In press. [Hungarian]

  • Burr, H., Albertsen, K., Rugulies, R., et al.: Do dimensions from the Copenhagen Psychosocial Questionnaire predict vitality and mental health over and above the job strain and effort – reward imbalance models? Scand. J. Public Health, 2010, 38(3 Suppl.), 59–68.

  • Nyberg, A., Holmberg, I., Bernin, P., et al.: Destructive managerial leadership and psychological well-being among employees in Swedish, Polish, and Italian hotels. Work, 2011, 39(3), 267–281.

  • Olesen, K., Carneiro, I. G., Jørgensen, M. B., et al.: Associations between psychosocial work environment and hypertension among non-Western immigrant and Danish cleaners. Int. Arch. Occup. Environ. Health, 2012, 85(7), 829–835.

  • Hungarian Central Statistical Office: TEÁOR’08 methodological guideline. [Központi Statisztikai Hivatal: TEÁOR’08 módszertani útmutató, 2008.] https://www.ksh.hu/docs/files/532985.PDF [Hungarian]

  • Guidelines of the Occupational Safety and Labour Affairs Directorate, National Labour Office, 2014. [Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának Útmutatója, 2014.] http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=389 . [Hungarian]

  • Beck, A. T., Ward, C. H., Mendelson, M., et al.: An inventory for measuring depression. Arch. Gen. Psychiatry, 1961, 4(6), 561–571.

  • Kopp, M., Skrabski, Á., Czakó, L.: Recommended methodology for the elaboration of comparative studies in the field of mental hygiene. [Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan.] Végeken, 1990, 1(2), 4–24. [Hungarian]

  • Rózsa, S., Szádóczky, E., Füredi, J.: Psychometric properties of the Hungarian version of the shortened Beck Depression Inventory. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatr. Hung., 2001, 16(4), 384–402. [Hungarian]

  • Moncada, S., Utzet, M., Molinero, E., et al.: The Copenhagen psychosocial questionnaire II (COPSOQ II) in Spain – a tool for psychosocial risk assessment at the workplace. Am. J. Ind. Med., 2014, 57(1), 97–107.

  • Bonde, J. P.: Psychosocial factors at work and risk of depression: a systematic review of the epidemiological evidence. Occup. Environ. Med., 2008, 65(7), 438–445.

  • Netterstrøm, B., Conrad, N., Bech, P., et al.: The relation between work-related psychosocial factors and the development of depression. Epidemiol. Rev., 2008, 30(1), 118–132.

  • Salavecz, Gy.: Relationship between work stress and health status based on the Hungarostudy 2013 survey. In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (eds.): Hungarian mental health 2013. [Munkahelyi stressz és egészségi állapot összefüggése a Hungarostudy 2013-as felmérés alapján. In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (szerk.): Magyar Lelkiállapot 2013.] Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, Budapest, 2013. [Hungarian]

  • IDEA: Impact of Depression at Work in Europe Audit. Final report. 2012. http://www.europeandepressionday.com/resources/IDEA%20Survey_depression%20in%20the%20workplace_results.pdf

  • Du Prel, J. B., Peter, R.: Work-family conflict as a mediator in the association between work stress and depressive symptoms: cross-sectional evidence from the German lidA-cohort study. Int. Arch. Occup. Environ. Health, 2014 Jul 29 [Epub ahead of print]

  • Ádám, Sz., Győrffy, Zs., László, K.: Relationship between work-family conflict and mental well-being indicators. In: Kopp, M. (ed.): Hungarian mental health 2008. [A családi és munkahelyi szerepek közötti konfliktus és a pszichés jól-lét mutatók kapcsolata. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008. [Hungarian]

  • Arnold, K. A., Turner, N., Barling, J., et al.: Transformational leadership and psychological well-being: the mediating role of meaningful work. J. Occup. Health Psychol., 2007, 12(3), 193–203.

  • Reevy, G. M., Deason, G.: Predictors of depression, stress, and anxiety among non-tenure track faculty. Front. Psychol., 2014, 5(701), 1–17.

  • Thielen, K., Nygaard, E., Rugulies, R., et al.: Job stress and the use of antidepressant medicine: a 3.5-year follow-up study among Danish employees. Occup. Environ. Med., 2011, 68(3), 205–210.

  • Dragano, N., He, Y., Moebus, S., et al.: Two models of job stress and depressive symptoms. Results from a population-based study. Soc. Psychiatry Psychiatr. Epidemiol., 2008, 43(1), 72–78.

  • Van Gelder, M. M., Bretveld, R. W., Roeleveld, N.: Web-based questionnaires: the future in epidemiology? Am. J. Epidemiol., 2010. 172(11), 1292–1298.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 25 21
Jul 2024 0 48 11
Aug 2024 0 65 18
Sep 2024 0 63 38
Oct 2024 0 115 46
Nov 2024 0 62 29
Dec 2024 0 10 10