Authors:
Kinga Edit FodorSemmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Balassa u. 6., 1083

Search for other papers by Kinga Edit Fodor in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
and
István BitterSemmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Balassa u. 6., 1083

Search for other papers by István Bitter in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Absztrakt

Bevezetés: A traumatikus események gyakori előfordulása és azok pszichére gyakorolt negatív következményei fontossá teszik a hatékony pszichológiai intervenciók alkalmazását a poszttraumás stressz zavar megelőzésére. Célkitűzés: A tanulmány célja az aktuális kutatási eredmények áttekintése traumát követő korai pszichológiai intervenciók hatékonysága tekintetében. Módszer: A szerzők irodalomkeresést végeztek a ProQuest PILOTS, a PubMed és a Web of Science adatbázisokban releváns kulcsszavak alapján, 2005 és 2015 között megjelent publikációk között. Eredmények: Huszonegy közleményt azonosítottak, amelyekből 6-ban azonnali (72 órán belül), míg a fennmaradó 15-ben egy hónapon belül megkezdett korai intervenció hatékonyságát vizsgálták. A kutatási eredmények alapján az azonnali intervenciók nem bizonyulnak hatékonynak, míg a többalkalmas kognitív viselkedésterápiás módszerek hatékonyak lehetnek a tünetek csökkentésében. Következtetések: A többalkalmas kognitív viselkedésterápia előnyben részesítendő az azonnali, együléses intervenciókkal, különösképpen a debriefinggel szemben. Mivel tüneti csökkenés a kontrollszemélyeknél is megfigyelhető idővel, így a célzott intervenciók csak azok esetében ajánlottak, akik magasabb kockázatot mutatnak a poszttraumás stressz zavar kialakulására. Orv. Hetil., 2015, 156(33), 1321–1334.

  • 1

    Birmes, P., Hatton, L., Brunet, A., et al.: Early historical literature for post-traumatic symptomatology. Stress Health, 2003, 19(1), 17–26.

  • 2

    Oppenheim, H.: Die Traumatischen Neurosen. Verlag von August Hirschwald, Berlin, 1889.

  • 3

    Lasiuk, G. C., Hegadoren, K. M.: Posttraumatic stress disorder I. Historical development of the concept. Perspect. Psychiatr. Care, 2006, 42(1), 13–20.

  • 4

    Breuer, J., Freud, S.: On the psychical mechanism of hysterical phenomena (1893). Int. J. Psychoanal., 1956, 37, 8–13.

  • 5

    Ferenczi, S.: Confusion of the tounges between the adults and the child. In: id.: Technical writings (1921–1933). [Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között. In: uő: Technikai írások (1921–1933).] Animula Kiadó, Budapest, 1997. [Hungarian]

  • 6

    Kardiner, A.: The traumatic neuroses of war. George Banta Publishing, Menasha, 1941.

  • 7

    Andreasen, N. C.: Posttraumatic stress disorder: a history and a critique. Ann. N.Y. Acad. Sci., 2010, 1208(1), 67–71.

  • 8

    Diagnostic and statistical manual of mental disorders (3rd edition). DSM-III. American Psychiatric Association, Washington, 1980.

  • 9

    Lanius, R. A., Bluhm, R., Lanius, U., et al.: A review of neuroimaging studies in PTSD: heterogeneity of response to symptom provocation. J. Psychiatr. Res., 2006, 40(8), 709–729.

  • 10

    Brewin, C. R.: A cognitive neuroscience account of posttraumatic stress disorder and its treatment. Behav. Res. Ther., 2001, 39(4), 373–393.

  • 11

    Agorastos, A., Marmar, C. R., Otte, C.: Immediate and early behavioral interventions for the prevention of acute and posttraumatic stress disorder. Curr. Opinion Psychiatry, 2011, 24(6), 526–532.

  • 12

    Darves-Bornoz, J. M., Alonso, J., de Girolamo, G., et al.: Main traumatic events in Europe: PTSD in the European study of the epidemiology of mental disorders survey. J. Trauma Stress, 2008, 21(5), 455–462.

  • 13

    Hapke, U., Schumann, A., Rumpf, H. J., et al.: Post-traumatic stress disorder: the role of trauma, pre-existing psychiatric disorders, and gender. Eur. Arch. Psychiatry Clin. Neurosci., 2006, 256(5), 299–306.

  • 14

    Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th edition) DSM-5. American Psychiatric Association, Washington, 2013.

  • 15

    Kessler, R. C., Berglund, P., Delmer, O., et al.: Lifetime prevalence and age-of-onset distributions of DSM-IV disorders in the National Comorbidity Survey Replication. Arch. Gen. Psychiatr., 2005, 62(6), 593–602.

  • 16

    Stein, M. B., McQuaid, J. R., Pedrelli, P., et al.: Posttraumatic stress disorder in the primary care medical setting. Gen. Hosp. Psychiatry, 2000, 22(4), 261–269.

  • 17

    Harvey, A. G., Bryant, R. A.: The relationship between acute stress disorder and posttraumatic stress disorder: a prospective evaluation of motor vehicle accident survivors. J. Consult. Clin. Psychol., 1998, 66(3), 507–512.

  • 18

    Brewin, C. R., Andrews, B., Rose, S., et al.: Acute stress disorder and posttraumatic stress disorder in victims of violent crime. Am. J. Psychiatry, 1999, 156(3), 360–366.

  • 19

    Zohar, J., Sonnino, R., Juven-Wetzler, A., et al.: Can posttraumatic stress disorder be prevented? CNS Spectr., 2009, 14(1 Suppl. 1), 44–51.

  • 20

    Foa, E. B., Keane, T. M., Friedman, M. J., et al. (eds.): Effective treatments for PTSD. Guilford Press, New York, 2009.

  • 21

    Kessler, R. C.: Posttraumatic stress disorder: the burden to the individual and to the society. J. Clin. Psychiatry, 2000, 61(Suppl. 5), 4–12, discussion 13–14.

  • 22

    Bryant, R. A.: Early intervention for post-traumatic stress disorder. Early Interv. Psychiatry, 2007, 1(1), 19–26.

  • 23

    Ehlers, A., Clark, D. M.: Early psychological interventions for adult survivors of trauma: a review. Biol. Psychiatry, 2003, 53(9), 817–826.

  • 24

    Kliem, S., Kröger, C.: Prevention of chronic PTSD with early cognitive behavioral therapy. A meta-analysis using mixed-effects modeling. Behav. Res. Ther., 2013, 51(11), 753–761.

  • 25

    Roberts, N. P., Kitchiner, N. J., Kenardy, J., et al.: Systematic review and meta-analysis of multiple-session early interventions following traumatic events. Am. J. Psychiatry, 2009, 166(3), 293–301.

  • 26

    Mitchell, J. T.: When disaster strikes: The critical incident stress debriefing process. J. Emer. Med. Serv., 1983, 8(1), 36–39.

  • 27

    Dyregrov, A.: Caring for helpers in disaster situations: Psychological debriefing. Disaster Management, 1989, 2, 25–30.

  • 28

    Bisson, J. I.: Single-session early psychological interventions following traumatic events. Clin. Psychol. Rev., 2003, 23(3), 481–499.

  • 29

    Litz, B. T., Gray, M. J., Bryant, R. A., et al.: Early intervention for trauma: Current status and future directions. Clin. Psychol. Sci. Pract., 2002, 9(2), 112–134.

  • 30

    Rose, S., Bisson, J., Wessely, S.: A systematic review of single-session psychological interventions (debriefing) following trauma. Psychother. Psychosom., 2003, 72(4), 176–184.

  • 31

    Perczel-Forintos, D. Mórotz, K.: Cognitive behaviour therapy. [Kognitív viselkedésterápia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2010. [Hungarian]

  • 32

    Bisson, J. I., Ehlers, A., Matthews, R., et al.: Psychological treatments for chronic post-traumatic stress disorder: systematic review and meta-analysis. Br. J. Psychiatry, 2007, 190(2), 97–104.

  • 33

    Mouthaan, J., Sijbrandij, M., de Vries, G. J., et al.: Internet-based early intervention to prevent posttraumatic stress disorder in injury patients: randomized controlled trial. J. Med. Internet Res., 2013, 15(8), e165.

  • 34

    Brunet, A., Des Groseilliers, I. B., Cordova, M. J., et al.: Randomized controlled trial of a brief dyadic cognitive-behavioral intervention designed to prevent PTSD. Eur. J. Psychotraumatol., 2013, 4, 21572.

  • 35

    O’Donnel, M. L., Lau, W., Tipping, S., et al.: Stepped early psychological intervention for posttraumatic stress disorder, other anxiety disorders, and depression following serious injury. J. Trauma Stress, 2012, 25(2), 125–133.

  • 36

    Shalev, A. Y., Ankri, Y., Israeli-Shalev, Y., et al.: Prevention of posttraumatic stress disorder by early treatment: results from the Jerusalem Trauma Outreach and Prevention Study. Arch. Gen. Psychiatry, 2012, 69(2), 166–176.

  • 37

    Sijbrandij, M., Olff, M., Reitsma, J. B., et al.: Emotional or educational debriefing after psychological trauma. Randomised controlled trial. Br. J. Psychiatry, 2006, 189(2), 150–155.

  • 38

    Bryant, R. A., Moulds, M. L., Nixon, R. D., et al.: Hypnotherapy and cognitive behaviour therapy of acute stress disorder: a 3-year follow-up. Behav. Res. Ther., 2006, 44(9), 1331–1335.

  • 39

    Bryant, R. A., Mastrodomenico, J., Felmingham, K. L., et al.: Treatment of acute stress disorder: a randomized controlled trial. Arch. Gen. Psychiatry, 2008, 65(6), 659–667.

  • 40

    Bugg, A., Turpin, G., Mason, S., et al.: A randomised controlled trial of the effectiveness of writing as a self-help intervention for traumatic injury patients at risk of developing post-traumatic stress disorder. Behav. Res. Ther., 2009, 47(1), 6–12.

  • 41

    Freyth, C., Elsesser, K., Lohrmann, T., et al.: Effects of additional prolonged exposure to psychoeducation and relaxation in acute stress disorder. J. Anxiety Disord., 2010, 24(8), 909–917.

  • 42

    Marchand, A., Guay, S., Boyer, R. B., et al.: A randomized controlled trial of an adapted form of individual critical incident stress debriefing for victims of an armed robbery. Brief Treat. Crisis Interv., 2006, 6(2), 122–129.

  • 43

    Nixon, R. D.: Cognitive processing therapy versus supportive counseling for acute stress disorder following assault: a randomized pilot trial. Behav. Ther., 2012, 43(4), 825–836.

  • 44

    Resnick, H., Acierno, R., Waldrop, A. E., et al.: Randomized controlled evaluation of an early intervention to prevent post-rape psychopathology. Behav. Res. Ther., 2007, 45(10), 2432–2447.

  • 45

    Rothbaum, B. O., Kearns, M. C., Price, M., et al.: Early intervention may prevent the development of posttraumatic stress disorder: a randomized pilot civilian study with modified prolonged exposure. Biol. Psychiatry, 2012, 72(11), 957–963.

  • 46

    Borghini, A., Habersaat, S., Forcada-Guex, M., et al.: Effects of an early intervention on maternal post-traumatic stress symptoms and the quality of mother-infant interaction: the case of preterm birth. Infant Behav. Dev., 2014, 37(4), 624–631.

  • 47

    Devilly, G. J., Annab, R.: A randomised controlled trial of group debriefing. J. Behav. Ther. Exp. Psychiatry, 2008, 39(1), 42–56.

  • 48

    Peris, A., Bonizzoli, M., Iozzelli, D.: Early intra-intensive care unit psychological intervention promotes recovery from post traumatic stress disorders, anxiety and depression symptoms in critically ill patients. Crit. Care, 2011, 15(1), R41.

  • 49

    Tuckey, M. R., Scott, J. E.: Group critical incident stress debriefing with emergency services personnel: a randomized controlled trial. Anxiety Stress Coping, 2014, 27(1), 38–54.

  • 50

    Whitecross, F., Seeary, A., Lee, S.: Measuring the impacts of seclusion on psychiatry inpatients and the effectiveness of a pilot single-session post-seclusion counselling intervention. Int. J. Ment. Health Nurs., 2013, 22(6), 512–521.

  • 51

    Price, M., Kearns, M., Houry, D., et al.: Emergency department predictors of posttraumatic stress reduction for trauma-exposed individuals with and without an early intervention. J. Consult. Clin. Psychol., 2014, 82(2), 336–341.

  • 52

    Gamble, J., Creedy, D., Moyle, W., et al.: Effectiveness of a counseling intervention after a traumatic childbirth: a randomized controlled trial. Birth, 2005, 32(1), 11–19.

  • 53

    Scholes, C., Turpin, G., Mason, S.: A randomised controlled trial to assess the effectiveness of providing self-help information to people with symptoms of acute stress disorder following a traumatic injury. Behav. Res. Ther., 2007, 45(11), 2527–2536.

  • 54

    Blake, D. D., Weathers, F. W., Nagy, L. M., et al.: The development of a Clinician-Administered PTSD Scale. J. Trauma Stress, 1995, 8(1), 75–90.

  • 55

    Weiss, D. S., Marmar, C. R.: The impact of event scale – revised. In: Wilson, J. P., Keane, T. M. (eds.): Assessing psychological trauma and PTSD. Guilford Press, New York, 1997.

  • 56

    Foa, E., Cashman, L., Jaycox, L., et al.: The validation of a self-report measure of PTSD: The posttraumatic diagnostic scale. Psychol. Assess., 1997, 9(4), 445–451.

  • 57

    Rothbaum, B. O., Kearns, M. C., Reiser, M. E., et al.: Early intervention following trauma may mitigate genetic risk for PTSD in civilians: a pilot prospective emergency department study. J. Clin. Psychiatry, 2014, 75(12), 1380–1387.

  • 58

    NICE: Post-traumatic stress disorder (PTSD): The management of PTSD in adults and children in primary and secondary care. NICE clinical guideline 26, 2005. http://guidance.nice.org.uk/CG26

  • 59

    Bonanno, G. A.: Loss, trauma, and human resilience: Have we underestimated the human capacity to thrive after extremely aversive events? Psychol. Trauma Ther. Res. Pract. Policy, 2008, S(1), 101–113.

  • 60

    Ehlers, A., Clark, D. M.: A cognitive model of posttraumatic stress disorder. Behav. Res. Ther., 2000, 38(4), 319–345.

  • 61

    Holmes, E. A., James, E. L., Kilford, E. J., et al.: Key steps in developing a cognitive vaccine against traumatic flashbacks: Visuospatial Tetris versus verbal Pub Quiz. PLoS One, 2010, 5(11), e13706.

  • 62

    Brewin, C. R., Andrews, B., Valentine, J. D.: Meta-analysis of risk factors for posttraumatic stress disorder in trauma-exposed adults. J. Consult. Clin. Psychol., 2000, 68(5), 748–766.

  • 63

    Ozer, E. J., Best, S. R., Lipsey, T. L., et al.: Predictors of posttraumatic stress disorder and symptoms in adults: a meta-analysis. Psychol. Bull., 2003, 129(1), 52–73.

  • 64

    Fodor, K. E., Perczel Forintos, D.: Posttraumatic stress symptoms, dysfunctional attitudes and coping – exploration of a clinical sample. [Poszttraumás stressztünetek, diszfunkcionális attitűdök és megküzdési módok – egy klinikai minta exploratív vizsgálata.] Psychiatr. Hung., 2013, 28(1), 5–12. [Hungarian]

  • 65

    Hárdi, L.: Psychoterapeutic and psychosocial help of refugees. [Menekülők pszichoterápiás és pszichoszociális segítése.] Psychiatr. Hung., 2008, 23(4), 255–259. [Hungarian]

  • 66

    Levy-Gigi, E., Szabó, C., Kelemen, O., et al.: Association among clinical response, hippocampal volume, and FKBP5 gene expression in individuals with posttraumatic stress disorder receiving cognitive behavioral therapy. Biol. Psychiatry., 2013, 74(11), 793–800.

  • 67

    Marton-Simora, J., Gyermán, O., Illes, C., et al.: Posttraumatic stress disorder (PTSD) among Hungarian ambulance workers. Int. Care Med., 2010, 36(Suppl. 2), S396.

  • 68

    Székely, G., Perczel Forintos, D.: Posttraumatic stress disorder at the intensive care unit. [Poszttraumás stressz zavar az intenzív osztályon.] Alkalmazott Pszichológia, 2005, 7(2), 37–50. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
  • Top
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2022 0 30 37
May 2022 0 17 14
Jun 2022 0 33 38
Jul 2022 0 14 15
Aug 2022 0 8 9
Sep 2022 0 5 7
Oct 2022 0 0 0

Sarcopenia – 2021

Patofiziológia, diagnózis, terápia

Authors:
Alajos Pár
,
Jenő Péter Hegyi
,
Szilárd Váncsa
, and
Gabriella Pár