Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 156: Issue 35
A szteroidok elnevezése, felosztása és az emberi stresszfekélyek. Selye János 70 éve megjelent történelmi jelentőségű cikkei
Authors:
Sándor Szabó University of California–Irvine, School of Medicine, Health Sci. Rd., Irvine, CA 92697, USA

Search for other papers by Sándor Szabó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Klára Gyires Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Klára Gyires in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1406–1414
Online Publication Date:
Aug 2015
Publication Date:
01 Aug 2015
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2015.30251
Keywords:
stressz; szteroidok; glükokortikoidok; gyulladás; stresszfekély; gyomor- és nyombélfekély; ciszteamin; dopamin; TRH; β-endorfin; stress; steroids; glucocorticoids; inflammation; stress ulcers; gastric and duodenal ulcers; cysteamine; dopamine; TRH; β-endorphin
Open access

Absztrakt

Selye János (Hans Selye) nevét főleg a biológiai stresszreakcióval kapcsolatban ismerik világszerte, és még szakmai körökben is kevesen tudják, hogy Selye sok más felfedezést is tett: Selyét a szteroidok a stresszreakció miatt foglalkoztatták, hiszen tudta, hogy az adaptációs folyamatban a mellékvesekéreg hormonjai kulcsszerepet játszanak. Selye állította fel körülbelül 70 éve a szteroidok máig is ismert csoportosítását három tény alapján: a) a csoportnevek a szteroidokat termelő szervektől származnak (például a kortikoidok a mellékvesekéreg ’cortex’-ből, a tesztoid/anabolikus szteroidok a tesztiszből); b) logikus molekulaszerkezeti képleteken alapultak (például az összes kortikoid 21 szénatomos pregnanszármazék); c) élettani hatásuk csoporton belül azonos. Külön hangsúlyozzuk, hogy a glükokortikoid és mineralokortikoid neveket is Selye vezette be a tudományos irodalomban, és ő fedezte fel ezek gátló hatását a gyulladás kialakulására állatmodellekben, körülbelül 8–10 évvel korábban, mint ezek klinikai alkalmazásáért egy gyakorló orvos megkapta a Nobel-díjat. Selye másik nagy, mintegy 70 éves felfedezése az emberi stresszfekélyek felismerése az akkor megjelenő klinikai esetek statisztikai értékelése alapján, például a rakétatámadások után, egy-két nap alatt nagyon megnőtt a fekélybetegek száma, és a londoni kórházakba perforált gyomor- vagy nyombélfekély miatt felvett betegek száma megsokszorozódott a második világháború alatt. Részben Selye-diákok és munkatársai kutatási eredményeiből tudjuk, hogy a dopamin nyombélfekély-kialakulás ellen véd, míg a TRH-nak és endogén opioidoknak centrális gasztroprotektív hatása van. Tehát Selye János sokkal többet tett az orvostudományért és gyakorlatért, mint „csak” a stressz felfedezője. Orv. Hetil., 2015, 156(35), 1406–1414.

  • 1

    Selye, H.: A syndrome produced by diverse nocuous agents. Nature, 1936, 138, 132.

  • 2

    Selye, H.: The physiology and pathology of exposure to stress. A treatise based on the concepts of the general-adaptation-syndrome and the diseases of adaptation. ACTA, Inc., Medical Publishers, Montreal, 1950.

  • 3

    Selye, H.: Stress without distress. J. B. Lippincott Co., Philadelphia, 1974.

  • 4

    Levi, L.: Society, stress and disease, Vol. 1. The psychosocial environment and psychosomatic diseases. Oxford Univ. Press, London, 1971.

  • 5

    Selye, H.: Stress in health and disease. Butterworth’s Inc., Boston, 1976.

  • 6

    Cannon, W. B.: The emergency function of the adrenal medulla in pain and the major emotions. Am. J. Physiol., 1914, 33, 356–372.

  • 7

    Szabo, S., Tache, Y., Somogyi, A.: The legacy of Hans Selye and the origins of stress research: A retrospective 75 years after his landmark brief „Letter” to the Editor of Nature. Stress, 2012, 15(5), 472–478.

  • 8

    Selye, H.: Perforated peptic ulcer during air-raid. Lancet, 1943, 241(6234), 252.

  • 9

    Somogyi, A, Szabo, S.: Foreword to the proceedings of the “Selye Symposium – 2013”, held at the Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Hungary, May 8, 2013. Ideggyogy. Sz., 2014, 67(3–4), 77–127.

  • 10

    Szabo, S.: Half of century of stress research: A tribute to Hans Selye by his students and associates. Experientia, 1985, 41(5), 559–578.

  • 11

    History of steroids. http://www.steroid.com/History-of-Steroids.php

  • 12

    Selye, H., Dosne, C.: Changes produced by desoxycorticosterone overdosage in the rat. Proc. Soc. Exper. Biol., 1940, 44, 165.

  • 13

    Selye, H.: Production of nephrosclerosis by overdosage with desoxycorticosterone acetate. Can. Med. Ass. J. 1942, 47(6), 515–519.

  • 14

    http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1950/

  • 15

    Selye, H., Dosne, C.: Treatment of wound shock with corticosterone. Lancet, 1940, 236(6099), 70–71.

  • 16

    Selye, H., Dosne, C., Bassett, L., et al.: On the therapeutic value of adrenal cortical hormones in traumatic shock and allied conditions. Can. Med. Ass. J., 1940, 43(1), 1–8.

  • 17

    Selye, H.: Relation of the adrenal cortex to arthritis. Lancet, 1946, 247(6408), 942.

  • 18

    Selye, H.: Factors influencing the production of cardio-vascular diseases by anterior pituitary and cordicoid hormones. Endocrinology, 1946, 39, 71.

  • 19

    Selye, H.: Pharmacological classification of steroid hormones. Nature, 1941, 148, 84.

  • 20

    Selye, H.: An attempt at a natural classification of the steroids. Nature, 1943, 151, 662–663.

  • 21

    McKerns, K. W.: Steroid hormones and metabolism. Appleton-Century-Crofts, New York, 1969.

  • 22

    Prednisone. http://en.wikipedia.org/wiki/Prednisone

  • 23

    Selye, H.: Hormones and resistance. Springer-Verlag, New York, 1971.

  • 24

    Selye, H.: Encyclopedia of endocrinology. Section 1: Classified index of the steroid hormones and related compounds (4 vols.). A. W. Frank Publ. Co., Montreal, 1943.

  • 25

    Selye, H.: Textbook of endocrinology. ACTA Inc., Medical Publishers, Montreal, 1st ed., 1947; 2nd ed. 1949.

  • 26

    Selye, H.: The anesthetic effect of steroid hormones. Am. J. Physiol., 1941, 133, 442.

  • 27

    Selye, H., Krajny, M., Savoie, L.: Digitoxin poisoning: prevention by spironolactone. Science, 1969, 164, 842.

  • 28

    Szabo, S., Selye, H., Mecs, I.: Effect of catatoxic steroids on the indomethacin and digitoxin intoxication in hamsters. [Katatoxikus steroidok hatása az indomethacin és digitoxin mérgezésre hörcsögökben.] Kísérletes Orvostudomány, 1971, 23(3), 316–320. [Hungarian]

  • 29

    Somogyi, A., Kovacs, K., Solymos, B., et al.: Suppression of 7,12-dimethylbenz(a)anthracene-produced adrenal necrosis by steroids capable of inducing aryl hydrocarbon hydroxylase. Life Sci., 1971, 10(22), 1261–1271.

  • 30

    Somogyi, A., Conney, A. H., Kuntzman, R., et al.: Protection against dimethylnitrosamine toxicity by pregnenolone-16α-carbonitrile. Nature, 1972, 237(71), 61–63.

  • 31

    Szabo, S., Kovacs, K.: Catatoxic steroids. [A katatoxikus steroidokról.] Orv. Hetil., 1972, 113(26), 1515–1518. [Hungarian]

  • 32

    Crum, R., Szabo, S., Folkman, J.: A new class of steroids inhibits angiogenesis in the presence of heparin or a heparin fragment. Science, 1985, 230(4732), 1375–1378.

  • 33

    Szabo, S., Shing, Y., Folkman, J., et al.: Angiogenesis and growth factors in ulcer healing. In: Fan, T. P., Kohn, E. C. (eds.): The new angiotherapy. Humana Press, New Jersey, 2001.

  • 34

    Selye, H.: The story of the adaption syndrome. ACTA Inc., Medical Publishers, Montreal, 1952.

  • 35

    Stewart, D. N., Winser, D. M.: Incidence of perforated peptic ulcer. Effect of heavy air-raids. Lancet, 1942, 239(6183), 259–261.

  • 36

    Riley, I. D.: Perforated peptic ulcer in war-time. Lancet, 1942, 240(6217), 485.

  • 37

    Spicer, C. C., Stewart, D. N., Winser, D. M.: Perforated peptic ulcer during the period of heavy air-raids. Lancet, 1944, 243(6279), 14.

  • 38

    Szabo, S.: Hans Selye 70 years later: Steroids, stress ulcers & H. Pylori. Ideggyogy. Sz., 2014, 67(3–4), 85–88.

  • 39

    Marik, P. E., Vasu, T., Hirani, A., et al.: Stress ulcer prophylaxis in the new millennium: a systematic review and meta-analysis. Crit. Care Med., 2010, 38(11), 2222–2228.

  • 40

    Varga, M., Bittera, B., Láng, J., et al.: Significant decrease in prevalence of Helicobacter pylori and peptic ulcer disease over a 17-year period. Z. Gastroenterol., 2012, 50, A-84.

  • 41

    Gisbert, J. P., Calvet, X.: Helicobacter pylori-negative duodenal ulcer disease. Aliment. Pharmacol. Ther., 2009, 30, 791–815.

  • 42

    Kate, V., Ananthakrishnan, N., Tovey, F. I.: Is Helicobacter pylori infection the primary cause of duodenal ulceration or a secondary factor? A review of the evidence. Gastroenterol. Res. Pract., 2013, 2013, Article ID 425840. http://dx.doi.org/10.1155/2013/425840

  • 43

    Warren, J. R., Marshall, B.: Unidentified curved bacilli on gastric epithelium in active chronic gastritis. Lancet, 1983, 321(8336), 1273–1275.

  • 44

    Szabo, S., Shing, Y., Fox, J., et al.: Inactivation of basic fibroblast growth factor (bFGF) by gastric helicobacters and not by E. coli. Gastroenterology, 1994, 106, A190.

  • 45

    Sandor, Z., Vincze, A., Jadus, M., et al.: Effect of Vac+ and Vac–Helicobactor pylori supernatants on the bioactivity of basic fibroblast growth factor and platelet-derived growth factor in vitro. Gastroenterology, 1996, 110(4), A249.

  • 46

    Vincze, A., Wyle, F. A., Domek, M. J., et al.: Helicobacter pylori supernatant interfere with growth and proliferative response of fibroblasts to bFGF and PDGF. Gastroenterology, 1996, 110(4), A286.

  • 47

    Selye, H.: The pluricausal cardiopathies. Charles C. Thomas Publ., Springfield, 1961.

  • 48

    Grossman, M. I.: The need for non-breakthroughs in the study of peptic ulcer. N. Engl. J. Med., 1969, 281(1), 43–44.

  • 49

    Szabo, S.: Pathogenesis of duodenal ulcer disease. Lab. Invest., 1984, 51(2), 121–147.

  • 50

    Szabo, S., Mózsik Gy.: New pharmacology of ulcer disease. Elsevier, New York, 1987.

  • 51

    Swabb, E. A., Szabo, S.: Ulcer disease: investigation and basis for therapy. Marcel Dekker, Inc., New York, 1991.

  • 52

    Stress ulcer. http://en.wikipedia.org/wiki/Stress_ulcer

  • 53

    Lam, S. K., Hui, W. M., Shiu, L. P., et al.: Society stress and peptic ulcer perforation. J. Gastroneterol. Hepatol., 1995, 10(5), 570–576.

  • 54

    Szabo, S., Taché, Y.: Neuroendocrinology of gastrointestinal ulceration. Plenum Publishing Corp., New York, 1995.

  • 55

    Szabo, S., Selye, H.: Duodenal ulcers produced by propionitril in rats. Arch. Pathol., 1972, 93(5), 389–391.

  • 56

    Selye, H., Szabo, S.: Experimental model for production of perforating duodenal ulcers by cysteamine in the rat. Nature, 1973, 244(5416), 458–459.

  • 57

    Vécsei, L., Horváth, Z., Tuka, B.: Old and new neuroendocrine molecules: Somatostatin, cysteamine, pantethine and kynurenine. Ideggyogy. Sz., 2014, 67(3–4), 79–84.

  • 58

    Szabo, S.: Dopamine disorder in duodenal ulceration. Lancet, 1979, 314(8148), 880–882.

  • 59

    Szabo, S., Reynolds, E. S., Unger, S. H.: Structure-activity relations between alkyl nucleophilic chemicals causing duodenal ulcer and adrenocortical necrosis. J. Pharmacol. Exp. Ther., 1982, 223(1), 68–76.

  • 60

    Szabo, S., Horner, H. C., Maull, H., et al.: Biochemical changes in tissue catecholamines and serotonin in duodenal ulceration caused by cysteamine or propionitrile in the rat. J. Pharmacol. Exp. Ther., 1987, 240(3), 871–878.

  • 61

    Horner, H. C., Szabo, S.: Differential effect of changing central and peripheral catecholamine levels in cysteamine-induced duodenal ulcer in the rat. Life Sci., 1981, 29(23), 2437–2443.

  • 62

    Palkovits, M., Browstein, M. J., Eiden, L. E., et al.: Selective depletion of somatostatin in rat brain by cysteamine. Brain Res., 1982, 240(1), 178–180.

  • 63

    Szabo, S., Brown, A., Pihan, G., et al.: Duodenal ulcer induced by MPTP (1-methyl-4-phenyl-1,2,3,6-tetrahydropyridine.) Proc. Soc. Exp. Biol. Med., 1985, 180(3), 567–571.

  • 64

    Ozdemir, V., Jamal, M. M., et al.: Cosegregation of gastrointestinal ulcers and schizophrenia in a large national inpatient discharge database: revisiting the “brain-gut axis” hypothesis in ulcer pathogenesis. J. Investig. Med., 2007, 55(6), 315–320.

  • 65

    Reist, C., Mintz, J., Albers, L. J., et al.: Second-generation antipsychotic exposure and metabolic-related disorders in patients with schizophrenia: An observational pharmacoepidemiology study from 1998 to 2002. J. Clin. Psychopharmacol., 2007, 27(1), 46–51.

  • 66

    Szabo, S., Chen, L., Deng, X., et al.: Why gastrointestinal ulcers develop and do not heal? From new ulcerogenic chemicals to novel molecular mediators and ulcer genes. In: Mozsik, G. (ed.): Discoveries in gastroenterology: From basic research to clinical perspectives 1960–2005. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.

  • 67

    Robert, A.: Cytoprotection by prostaglandins. Gastroenterology, 1979, 77(4), 761–767.

  • 68

    Taché, Y.: Brainstem neuropeptides and vagal protection of the gastric mucosal against injury: role of prostaglandins, nitric oxide and calcitonin-gene related peptide in capsaicin afferents. Curr. Med. Chem., 2012, 19(1), 35–42.

  • 69

    Gyires, K., Németh, J., Zádori, Z. S.: Gastric mucosal protection and central nervous system. Curr. Pharmaceut. Design, 2013, 19(1), 34–39.

  • 70

    Gyires, K., Zádori, Z. S.: Brain neuropeptides in gastric mucosal protection. Curr. Opin. Pharmacol., 2014, 19, 24–30.

  • 71

    Gyires, K., Rónai, A. Z., Zádori, Z. S., et al.: Angiotensin II-induced activation of central AT1 receptors exerts endocannabinoid-mediated gastroprotective effect in rats. Mol. Cell. Endocrinol., 2014, 382(2), 971–978.

  • 72

    Singh, J.: Prostaglandin release from rat stomach following vagal stimulation or administration of acetylcholine. Eur. J. Pharmacol., 1980, 65(1), 39–48.

  • 73

    Tanaka, T., Guth, P., Tache, Y.: Role of nitric oxide in gastric hyperemia induced by central vagal stimulation. Am. J. Physiol., 1993, 264(2), G280–G284.

  • 74

    Kato, K., Yang, H., Tache, Y.: Role of peripheral capsaicin-sensitive neurons and CGRP in central vagally mediated gastroprotective effect of TRH. Am. J. Physiol., 1994, 266(5), R1610–R1614.

  • 75

    Tache, Y., Yoneda, M.: Central action of TRH to induce vagally mediated gastric cytoprotection and ulcer formation in rats. J. Clin. Gastroenterology, 1993, 17(Suppl. 1), S58–S63.

  • 76

    Schimmer, B. P., Funder, J. W.: ACTH, adrenal steroids and pharmacology of adrenal cortex. In: Brunton, L. L., Chabner, B. A., Kollmann, B. C. (eds.): Goodman and Gilman’s The pharmacological basis of therapeutics. 12th ed. McGraw-Hill Medical, New York, 2011.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2024 0 34 28
Sep 2024 0 27 23
Oct 2024 0 78 35
Nov 2024 0 94 41
Dec 2024 0 50 34
Jan 2025 0 52 37
Feb 2025 0 14 9