Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 156: Issue 50
A praeeclampsia pszichoszociális vonatkozásai
Authors:
Bernadett Szita Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Baross u. 27., 1088

Search for other papers by Bernadett Szita in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Ildikó Baji Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Ildikó Baji in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
János Rigó Jr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Baross u. 27., 1088
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest

Search for other papers by János Rigó Jr. in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
2028–2034
Online Publication Date:
Dec 2015
Publication Date:
01 Dec 2015
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2015.30315
Keywords:
praeeclampsia; terhesség; depresszió; hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg tengely; pszichoterápia; preeclampsia; pregnancy; depression; hypothalamic-pituitary-adrenal axis; psychotherapy
Open access

Absztrakt

A praeeclampsia kialakulásához egyes esetekben pszichés faktorok is hozzájárulhatnak neuroendokrin és immunológiai mechanizmusok közvetítése révén, amelyek közül kiemelhető a hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg tengely aktivitásának fokozódása és a proinflammatorikus citokinek szérumszintjének emelkedése. A praeeclampsia egyes pszichés zavarok előfordulását is megnöveli, a hosszan tartó hospitalizáció, a kontrollvesztés érzése, a koraszülés vagy a magzat egészségkárosodása következtében. Emellett a kórkép tartósan fennálló neurokognitív panaszokat okozhat, amelyek szintén negatívan befolyásolhatják az életminőséget. Tekintettel arra, hogy az anya rossz mentális állapota a terhesség kimenetelét és a magzat fejlődését egyaránt károsan befolyásolhatja, a praeeclampsiás nők számára a pszichológiai segítségnyújtás előnyös lehet. Orv. Hetil., 2015, 156(50), 2028–2034.

  • 1

    Roberts, J. M., Redman, C. W.: Pre-eclampsia: more than pregnancy-induced hypertension. Lancet, 1993, 341(8858), 1447–1451.

  • 2

    Roberts, J. M., Taylor, R. N., Musci, T. J., et al.: Preeclampsia: an endothelial cell disorder. Am. J. Obstet. Gynecol., 1989, 161(5), 1200–1204.

  • 3

    Walsh, S. W.: Maternal-placental interactions of oxidative stress and antioxidants in preeclampsia. Semin. Reprod. Endocrinol., 1998, 16(1), 93–104.

  • 4

    Schobel, H. P., Fischer, T., Heuszer, K., et al.: Preeclampsia – a state of sympathetic overactivity. N. Engl. J. Med., 1996, 335(20), 1480–1485.

  • 5

    Vianna, P., Bauer, M. E., Dornfeld, D., et al.: Distress conditions during pregnancy may lead to pre-eclampsia by increasing cortisol levels and altering lymphocyte sensitivity to glucocorticoids. Med. Hypotheses, 2011, 77(2), 188–191.

  • 6

    Marcus, S. M.: Depression during pregnancy: rates, risks and consequences – Motherisk Update 2008. Can. J. Clin. Pharmacol., 2009, 16(1), e15–e22.

  • 7

    Grote, N. K., Bridge, J. A., Gavin, A. R., et al.: A meta-analysis of depression during pregnancy and the risk of preterm birth, low birth weight, and intrauterine growth restriction. Arch. Gen. Psychiatry, 2010, 67(10), 1012–1024.

  • 8

    Vesga-López, O., Blanco, C., Keyes, K., et al.: Psychiatric disorders in pregnant and postpartum women in the United States. Arch. Gen. Psychiatry, 2008, 65(7), 805–815.

  • 9

    Dragoş, D., Tănăsescu, M. D.: The effect of stress on the defense systems. J. Med. Life, 2010, 3(1), 10–18.

  • 10

    Aufdenblatten, M., Baumann, M., Raio, L., et al.: Prematurity is related to high placental cortisol in preeclampsia. Pediatr. Res., 2009, 65(2), 198–202.

  • 11

    Reynolds, R. M.: Glucocorticoid excess and the developmental origins of disease: two decades of testing the hypothesis – 2012 Curt Richter Award Winner. Psychoneuroendocrinology, 2013, 38(1), 1–11.

  • 12

    Ohtsuka, A., Ohtani, T., Horiguchi, H., et al.: Vitamin E reduces glucocorticoid-induced growth inhibition and lipid peroxidation in rats. J. Nutr. Sci. Vitaminol. (Tokyo), 1998, 44(2), 237–247.

  • 13

    Rosenfeld, C. R., West, J.: Circulatory response to systemic infusion of norepinephrine in the pregnant ewe. Am. J. Obstet. Gynecol., 1977, 127(4), 376–383.

  • 14

    Teixeira, J. M., Fisk, N. M., Glover, V.: Association between maternal anxiety in pregnancy and increased uterine artery resistance index: cohort based study. BMJ, 1999, 318(7177), 153–157.

  • 15

    Rodie, V. A., Freeman, D. J., Sattar, N., et al.: Pre-eclampsia and cardiovascular disease: metabolic syndrome of pregnancy? Atherosclerosis, 2004, 175(2), 189–202.

  • 16

    Cohen, S., Doyle, W. J., Skoner, D. P.: Psychological stress, cytokine production, and severity of upper respiratory illness. Psychosom. Med., 1999, 61(2), 175–180.

  • 17

    Kunz-Ebrecht, S. R., Mohamed-Ali, V., Feldman, P. J., et al.: Cortisol responses to mild psychological stress are inversely associated with proinflammatory cytokines. Brain Behav. Immunol., 2003, 17(5), 373–383.

  • 18

    Elenkov, I. J., Chrousos, G. P.: Stress hormones, proinflammatory and antiinflammatory cytokines, and autoimmunity. Ann. N. Y. Acad. Sci., 2002, 966, 290–303.

  • 19

    Coussons-Read, M. E., Okun, M. L., Nettles, C. D.: Psychosocial stress increases inflammatory markers and alters cytokine production across pregnancy. Brain Behav. Immunol., 2007, 21(3), 343–350.

  • 20

    Jonsson, Y., Rubèr, M., Matthiesen, L., et al.: Cytokine mapping of sera from women with preeclampsia and normal pregnancies. J. Reprod. Immunol., 2006, 70(1–2), 83–91.

  • 21

    Szarka, A., Rigó, J. Jr., Lázár, L., et al.: Circulating cytokines, chemokines and adhesion molecules in normal pregnancy and preeclampsia determined by multiplex suspension array. BMC Immunol., 2010, 11, 59.

  • 22

    Kalinderis, M., Papanikolaou, A., Kalinderi, K., et al.: Elevated serum levels of interleukin-6, interleukin-1β and human chorionic gonadotropin in pre-eclampsia. Am. J. Reprod. Immunol., 2011, 66(6), 468–475.

  • 23

    Raghupathy, R.: Cytokines as key players in the pathophysiology of preeclampsia. Med. Princ. Pract., 2013, 22(Suppl. 1), 8–19.

  • 24

    Lockwood, C. J., Yen, C. F., Basar, M., et al.: Preeclampsia-related inflammatory cytokines regulate interleukin-6 expression in human decidual cells. Am. J. Pathol., 2008, 172(6), 1571–1579.

  • 25

    Engel, S. A., Erichsen, H. C., Savitz, D. A., et al.: Risk of spontaneous preterm birth is associated with common proinflammatory cytokine polymorphisms. Epidemiology, 2005, 16(4), 469–477.

  • 26

    Coussons-Read, M. E., Okun, M. L., Schmitt, M. P., et al.: Prenatal stress alters cytokine levels in a manner that may endanger human pregnancy. Psychosom. Med., 2005, 67(4), 625–631.

  • 27

    Giurgescu, C., Sanguanklin, N., Engeland, C. G., et al.: Relationships among psychosocial factors, biomarkers, preeclampsia, and preterm birth in African American women: a pilot. Appl. Nurs. Res., 2015, 28(1), e1–e6.

  • 28

    Kurki, T., Hiilesmaa, V., Raitasalo, R., et al.: Depression and anxiety in early pregnancy and risk for preeclampsia. Obstet. Gynecol., 2000, 95(4), 487–490.

  • 29

    Qiu, C., Sanchez, S. E., Lam, N., et al.: Associations of depression and depressive symptoms with preeclampsia: results from a Peruvian case-control study. BMC Womens Health, 2007, 7, 15.

  • 30

    Kharaghani, R., Geranmaye, M., Janani, L., et al.: Preeclampsia and depression: a case-control study in Tehran. Arch. Gynecol. Obstet., 2012, 286(1), 249–253.

  • 31

    Qiu, C., Williams, M. A., Calderon-Margalit, R., et al.: Preeclampsia risk in relation to maternal mood and anxiety disorders diagnosed before or during early pregnancy. Am. J. Hypertens., 2009, 22(4), 397–402.

  • 32

    Haelterman, E., Marcoux, S., Croteau, A., et al.: Population-based study on occupational risk factors for preeclampsia and gestational hypertension. Scand. J. Work Environ. Health, 2007, 33(4), 304–317.

  • 33

    Katon, W. J., Russo, J. E., Melville, J. L.: Depression in pregnancy is associated with preexisting but not pregnancy-induced hypertension. Gen. Hosp. Psychiatry, 2012, 34(1), 9–16.

  • 34

    Thombre, M. K., Talge, N. M., Holzman, C.: Association between pre-pregnancy depression/anxiety symptoms and hypertensive disorders of pregnancy. J. Womens Health (Larchmt.), 2015, 24(3), 228–236.

  • 35

    Hu, R., Li, Y., Zhang, Z., et al.: Antenatal depressive symptoms and the risk of preeclampsia or operative deliveries: a meta-analysis. PLoS One, 2015, 10(3), e0119018.

  • 36

    Black, K. D.: Stress, symptoms, self-monitoring confidence, well-being, and social support in the progression of preeclampsia/gestational hypertension. J. Obstet. Gynecol. Neonatal. Nurs., 2007, 36(5), 419–429.

  • 37

    Brussé, I., Duvekot, J., Jongerling, J., et al.: Impaired maternal cognitive functioning after pregnancies complicated by severe pre-eclampsia: a pilot case-control study. Acta Obstet. Gynecol. Scand., 2008, 87(4), 408–412.

  • 38

    Postma, I. R., Bouma, A., Ankersmit, I. F., et al.: Neurocognitive functioning following preeclampsia and eclampsia: a long-term follow-up study. Am. J. Obstet. Gynecol., 2014, 211(1), 37.e1–37.e9.

  • 39

    Postma, I. R., Groen, H., Easterling, T. R., et al.: The brain study: Cognition, quality of life and social functioning following preeclampsia; An observational study. Pregnancy Hypertens., 2013, 3(4), 227–234.

  • 40

    Baecke, M., Spaanderman, M. E., van der Werf, S. P.: Cognitive function after pre-eclampsia: an explorative study. J. Psychosom. Obstet. Gynaecol., 2009, 30(1), 58–64.

  • 41

    Aukes, A. M., de Groot, J. C., Aarnoudse, J. G., et al.: Brain lesions several years after eclampsia. Am. J. Obstet. Gynecol., 2009, 200(5), 504.e1–504.e5.

  • 42

    Rana, S., Lindheimer, M., Hibbard, J.: Neuropsychological performance in normal pregnancy and preeclampsia. Am. J. Obstet. Gynecol., 2006, 195(1), 186–191.

  • 43

    Aukes, A. M., De Groot, J. C., Wiegman, M. J., et al.: Long-term cerebral imaging after pre-eclampsia. BJOG, 2012, 119(9), 1117–1122.

  • 44

    Stewart, R., Godin, O., Crivello, F., et al.: Longitudinal neuroimaging correlates of subjective memory impairment: 4-year prospective community study. Br. J. Psychiatry, 2011, 198(3), 199–205.

  • 45

    Delahaije, D., Dirksen, C., Peeters, L., et al.: Mental health problems following preeclampsia or HELLP syndrome: Do we have a case? A systematic review. Pregnancy Hypertens., 2012, 2(3), 296.

  • 46

    Engelhard, I. M., van Rij, M., Boullart, I., et al.: Posttraumatic stress disorder after pre-eclampsia: an exploratory study. Gen. Hosp. Psychiatry, 2002, 24(4), 260–264.

  • 47

    Vliegen, N., Casalin, S., Luyten, P.: The course of postpartum depression: a review of longitudinal studies. Harv. Rev. Psychiatry, 2014, 22(1), 1–22.

  • 48

    Blom, E. A., Jansen, P. W., Verhulst, F. C., et al.: Perinatal complications increase the risk of postpartum depression. The Generation R Study. BJOG, 2010, 117(11), 1390–1398.

  • 49

    Rigó, J. Jr., Kecskeméti, A., Molvarec, A., et al.: Postpartum depression and anxiety in hypertensive disorders of pregnancy. Pregnancy Hypertens., 2015, 5(1), 117–118. [Abstract]

  • 50

    Bergink, V., Laursen, T. M., Johannsen, B. M., et al.: Pre-eclampsia and first-onset postpartum psychiatric episodes: a Danish population-based cohort study. Psychol. Med., 2015, 45(16), 3481–3489.

  • 51

    Stramrood, C. A., Wessel, I., Doornbos, B., et al.: Posttraumatic stress disorder following preeclampsia and PPROM: a prospective study with 15 months follow-up. Reprod. Sci., 2011, 18(7), 645–653.

  • 52

    Gaugler-Senden, I. P., Duivenvoorden, H. J., Filius, A., et al.: Maternal psychosocial outcome after early onset preeclampsia and preterm birth. J. Matern. Fetal Neonatal Med., 2012, 25(3), 272–276.

  • 53

    Gadot, Y., Koren, G.: The use of antidepressants in pregnancy: focus on maternal risks. J. Obstet. Gynaecol. Can., 2015, 37(1), 56–63.

  • 54

    Avalos, L. A., Chen, H., Li, D. K.: Antidepressant medication use, depression, and the risk of preeclampsia. CNS Spectr., 2015, 20(1), 39–47.

  • 55

    Poel, Y. H., Swinkels, P., de Vries, J. I.: Psychological treatment of women with psychological complaints after pre-eclampsia. J. Psychosom. Obstet. Gynaecol., 2009, 30(1), 65–72.

  • 56

    Mamelle, N. J., PPPB Study Group: Psychological prevention of early pre-term birth: a reliable benefit. Biol. Neonate, 2001, 79(3–4), 268–273.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 52 26
Jul 2024 0 38 9
Aug 2024 0 26 20
Sep 2024 0 59 13
Oct 2024 0 155 35
Nov 2024 0 73 26
Dec 2024 0 1 0