Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 157: Issue 20
Pszichogén nem epilepsziás rosszullétek a klinikai gyakorlatban
Authors:
Bernadett Szita Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Baross u. 27., 1088

Search for other papers by Bernadett Szita in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Zoltán Hidasi Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Zoltán Hidasi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
767–775
Online Publication Date:
May 2016
Publication Date:
01 May 2016
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2016.30428
Keywords:
pszichogén nem epilepsziás roham; video-EEG; szemiológia; etiológia; kezelés; psychogenic nonepileptic seizures; video-EEG; semiology; etiology; treatment
Open access

Absztrakt

A pszichogén, nem epilepsziás roham a pszichiátria és neurológia határterületén lévő, nehezen behatárolható tünetegyüttes, amely tünetmintázatában hasonlít az epilepsziára, de azt nem epilepsziás aktivitás váltja ki. Jellemzően fiatal felnőttkorban alakul ki, a betegek körében a nők aránya jóval magasabb. A pszichogén, nem epilepsziás roham diagnosztikája elsősorban video-elektroencefalográfiás vizsgálattal történhet, amely az esetek 90%-ában a helyes diagnózis megállapításához vezethet. A kórképet mégis gyakran diagnosztizálják tévesen epilepsziának, és kezelik évekig ennek megfelelően, ami a betegekre és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt nagy terhet ró. A kórkép etiológiájában – az anamnézisben szereplő traumatikus életesemények gyakorisága miatt – kiemelt szerepet tulajdonítanak a pszichológiai faktoroknak. Emellett a pszichogén nem epilepsziás roham kialakulásában neurobiológiai tényezők is közrejátszanak, amelyre a betegek egy részénél talált kognitív, strukturális és funkcionális agyi eltérések utalnak. A kezelés pszichoszociális – elsősorban kognitív viselkedésterápiás – intervenciókat és kiegészítő farmakoterápiát foglal magába. A tanulmányban a szerzők a pszichogén nem epilepsziás roham tünettanával, diagnosztikájával, etiológiájával és kezelésével kapcsolatos irodalmat és az újabb kutatási eredményeket tekintik át. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 767–775.

  • 1

    LaFrance, W. C. Jr., Devinsky, O.: The treatment of nonepileptic seizures: historical perspectives and future directions. Epilepsia, 2004, 45(Suppl. 2), 15–21.

  • 2

    Bodde, N. M., Brooks, J. L., Baker, G. A., et al.: Psychogenic non-epileptic seizures – definition, etiology, treatment and prognostic issues: a critical review. Seizure, 2009, 18(8), 543–553.

  • 3

    Dickinson, P., Looper, K. J.: Psychogenic nonepileptic seizures: a current overview. Epilepsia, 2012, 53(10), 1679–1689.

  • 4

    Ellenberger, H. F.: The discovery of the unconscious; the history and evolution of dynamic psychiatry. Basic Books, New York, 1970.

  • 5

    Van der Kolk, B. A., Fisler, R.: Dissociation and the fragmentary nature of traumatic memories: overview and exploratory study. J. Trauma Stress, 1995, 8(4), 505–525.

  • 6

    American Psychiatric Association: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Fifth Edition: DSM-5. American Psychiatric Association Publishing, Washington, 2013.

  • 7

    World Health Organization: The ICD-10 Classification of Mental and Behavioural Disorders. Clinical descriptions and diagnostic guidelines. 10th revision. WHO, Geneva, 1992.

  • 8

    Schmutz, M.: Dissociative seizures – a critical review and perspective. Epilepsy Behav., 2013, 29(3), 449–456.

  • 9

    Asadi-Pooya, A. A., Sperling, M. R.: Epidemiology of psychogenic nonepileptic seizures. Epilepsy Behav., 2015, 46, 60–65.

  • 10

    Sigurdardottir, K. R., Olafsson, E.: Incidence of psychogenic seizures in adults: a population-based study in Iceland. Epilepsia, 1998, 39(7), 749–752.

  • 11

    Duncan, R., Razvi, S., Mulhern, S.: Newly presenting psychogenic nonepileptic seizures: incidence, population characteristics, and early outcome from a prospective audit of a first seizure clinic. Epilepsy Behav., 2011, 20(2), 308–311.

  • 12

    Benbadis, S. R., Allen-Hauser, W.: An estimate of the prevalence of psychogenic non-epileptic seizures. Seizure, 2000, 9(4), 280–281.

  • 13

    Martin, R., Burneo, J. G., Prasad, A., et al.: Frequency of epilepsy in patients with psychogenic seizures monitored by video-EEG. Neurology, 2003, 61(12), 1791–1792.

  • 14

    Marchetti, R. L., Kurcgant, D., Gallucci-Neto, J., et al.: Epilepsy in patients with psychogenic non-epileptic seizures. Arq. Neuropsiquiatr., 2010, 68(2), 168–173.

  • 15

    Szabó, L., Siegler, Z., Zubek, L., et al.: A detailed semiologic analysis of childhood psychogenic nonepileptic seizures. Epilepsia, 2012, 53(3), 565–570.

  • 16

    Asadi-Pooya, A. A., Emami, M.: Juvenile and adult-onset psychogenic non-epileptic seizures. Clin. Neurol. Neurosurg., 2013, 115(9), 1697–1700.

  • 17

    Rosenbaum, M.: Psychogenic seizures – why women? Psychosomatics, 2000, 41(2), 147–149.

  • 18

    Oto, M., Conway, P., McGonigal, A., et al.: Gender differences in psychogenic non-epileptic seizures. Seizure, 2005, 14(1), 33–39.

  • 19

    Seneviratne, U., Briggs, B., Lowenstern, D., et al.: The spectrum of psychogenic non-epileptic seizures and comorbidities seen in an epilepsy monitoring unit. J. Clin. Neurosci., 2011, 18(3), 361–363.

  • 20

    Reuber, M.: Are psychogenic non-epileptic seizures an expression of neurologic pathology? In: Kanner, A. M., Schachter, S. C. (eds.): Psychiatric controversies in epilepsy. Academic Press, San Diego, 2008.

  • 21

    Varela, H., Benbadis, S. R.: Episodic neurologic symptoms. In: Schoenberg, M. R., Scott, J. G. (eds.): The little black book of neuropsychology. A syndrome-based approach. Springer Science & Business Media, New York, 2011.

  • 22

    LaFrance, W. C. Jr.: Psychogenic nonepileptic seizures. Curr. Opin. Neurol., 2008, 21(2), 195–201.

  • 23

    Benbadis, S. R.: Provocative techniques should be used for the diagnosis of psychogenic nonepileptic seizures. Epilepsy Behav., 2009, 15(2), 106–109.

  • 24

    Avbersek, A., Sisodiya, S.: Does the primary literature provide support for clinical signs used to distinguish psychogenic nonepileptic seizures from epileptic seizures? J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 2010, 81(7), 719–725.

  • 25

    Gates, J. R., Ramani, V., Whalen, S., et al.: Ictal characteristics of pseudoseizures. Arch. Neurol., 1985, 42(12), 1183–1187.

  • 26

    Dikmen, P. Y., Unlusoy Acar, Z., Gurses, C.: Clinical events in psychogenic non-epileptic seizures based on semiological seizure classification. Neurol. Res., 2013, 35(10), 1070–1075.

  • 27

    Gröppel, G., Kapitany, T., Baumgartner, C.: Cluster analysis of clinical seizure semiology of psychogenic nonepileptic seizures. Epilepsia, 2000, 41(5), 610–614.

  • 28

    Seneviratne, U., Reutens, D., D’Souza, W.: Stereotypy of psychogenic nonepileptic seizures: insights from video-EEG monitoring. Epilepsia, 2010, 51(7), 1159–1168.

  • 29

    Hubsch, C., Baumann, C., Hingray, C., et al.: Clinical classification of psychogenic non-epileptic seizures based on video-EEG analysis and automatic clustering. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 2011, 82(9), 955–960.

  • 30

    Dhiman, V., Sinha, S., Rawat, V. S., et al.: Semiological characteristics of adults with psychogenic nonepileptic seizures (PNESs): an attempt towards a new classification. Epilepsy Behav., 2013, 27(3), 427–432.

  • 31

    Wadwekar, V., Nair, P. P., Murgai, A., et al.: Semiologic classification of psychogenic non epileptic seizures (PNES) based on video EEG analysis: do we need new classification systems? Seizure, 2014, 23(3), 222–226.

  • 32

    Gedzelman, E. R., LaRoche, S. M.: Long-term video EEG monitoring for diagnosis of psychogenic nonepileptic seizures. Neuropsychiatr. Dis. Treat., 2014, 10, 1979–1986.

  • 33

    Beniczky, S., Conradsen, I., Moldovan, M., et al.: Automated differentiation between epileptic and nonepileptic convulsive seizures. Ann. Neurol., 2015, 77(2), 348–351.

  • 34

    Brigo, F., Igwe, S. C., Erro, R., et al.: Postictal serum creatine kinase for the differential diagnosis of epileptic seizures and psychogenic non-epileptic seizures: a systematic review. J. Neurol., 2015, 262(2), 251–257.

  • 35

    LaFrance, W. C. Jr., Deluca, M., Machan, J. T., et al.: Traumatic brain injury and psychogenic nonepileptic seizures yield worse outcomes. Epilepsia, 2013, 54(4), 718–725.

  • 36

    Cuthill, F. M., Espie, C. A.: Sensitivity and specificity of procedures for the differential diagnosis of epileptic and non-epileptic seizures: a systematic review. Seizure, 2005, 14(5), 293–303.

  • 37

    Neiman, E. S., Noe, K. H., Drazkowski, J. F., et al.: Utility of subtraction ictal SPECT when video-EEG fails to distinguish atypical psychogenic and epileptic seizures. Epilepsy Behav., 2009, 15(2), 208–212.

  • 38

    Bodde, N. M., van der Kruijs, S. J., Ijff, D. M., et al.: Subgroup classification in patients with psychogenic non-epileptic seizures. Epilepsy Behav., 2013, 26(3), 279–289.

  • 39

    Dixit, R., Popescu, A., Bagić, A., et al.: Medical comorbidities in patients with psychogenic nonepileptic spells (PNES) referred for video-EEG monitoring. Epilepsy Behav., 2013, 28(2), 137–140.

  • 40

    Salmon, P., Al-Marzooqi, S. M., Baker, G.: Childhood family dysfunction and associated abuse in patients with nonepileptic seizures: towards a causal model. Psychosom. Med., 2003, 65(4), 695–700.

  • 41

    Owczarek, K.: Somatisation indexes as differential factors in psychogenic pseudoepileptic and epileptic seizures. Seizure, 2003, 12(3), 178–181.

  • 42

    Alsaadi, T. M., Marquez, A. V.: Psychogenic nonepileptic seizures. Am. Fam. Physician, 2005, 72(5), 849–856.

  • 43

    Bernstein, E. M., Putnam, F. W.: Development, reliability, and validity of a dissociation scale. J. Nerv. Ment. Dis., 1986, 174(12), 727–735.

  • 44

    Bowman, E. S., Markand, O. N.: Psychodynamics and psychiatric diagnoses of pseudoseizure subjects. Am. J. Psychiatry, 1996, 153(1), 57–63.

  • 45

    Baslet, G., Roiko, A., Prensky, E.: Heterogeneity in psychogenic nonepileptic seizures: understanding the role of psychiatric and neurological factors. Epilepsy Behav., 2010, 17(2), 236–241.

  • 46

    Duncan, R, Oto, M.: Psychogenic nonepileptic seizures in patients with learning disability: comparison with patients with no learning disability. Epilepsy Behav., 2008, 12(1), 183–186.

  • 47

    Drane, D. L., Williamson, D. J., Stroup, E. S., et al.: Cognitive impairment is not equal in patients with epileptic and psychogenic nonepileptic seizures. Epilepsia, 2006, 47(11), 1879–1886.

  • 48

    Van der Kolk, B., van der Hart, O., Marmar, C.: Dissociation and information processing in posttraumatic stress disorder. In: van der Kolk, B. A., McFarlane, A. C., Weisaeth, L. (eds.): Traumatic stress: the effects of overwhelming experience on mind, body and society. Guildford Press, New York, 1996.

  • 49

    Myers, L., Zeng, R., Perrine, K., et al.: Cognitive differences between patients who have psychogenic nonepileptic seizures (PNESs) and posttraumatic stress disorder (PTSD) and patients who have PNESs without PTSD. Epilepsy Behav., 2014, 37, 82–86.

  • 50

    Labate, A., Cerasa, A., Mula, M., et al.: Neuroanatomic correlates of psychogenic nonepileptic seizures: a cortical thickness and VBM study. Epilepsia, 2012, 53(2), 377–385.

  • 51

    DeLange, F. P., Toni, I., Roelofs, K., et al.: Altered connectivity between prefrontal and sensorimotor cortex in conversion paralysis. Neuropsychologia, 2010, 48(6), 1782–1788.

  • 52

    Ding, J. R., An, D., Liao, W., et al.: Altered functional and structural connectivity networks in psychogenic non-epileptic seizures. PLoS ONE, 2013, 8(5), e63850.

  • 53

    Arthuis, M., Micoulaud-Franchi, J. A., Bartolomei, F., et al.: Resting cortical PET metabolic changes in psychogenic non-epileptic seizures (PNES). J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 2015, 86(10), 1106–1112.

  • 54

    Perez, D. L., Dworetzky, B. A., Dickerson, B. C., et al.: An integrative neurocircuit perspective on psychogenic nonepileptic seizures and functional movement disorders: neural functional unawareness. Clin. EEG Neurosci., 2015, 46(1), 4–15.

  • 55

    Prigatano, G. P., Stonnington, C. M., Fisher, R. S., et al.: Psychological factors in the genesis and management of nonepileptic seizures: clinical observations. Epilepsy Behav., 2002, 3(4), 343–349.

  • 56

    Reuber, M., Elger, C. E.: Psychogenic nonepileptic seizures: review and update. Epilepsy Behav., 2003, 4(3), 205–216.

  • 57

    Farias, S. T., Thieman, C., Alsaadi, T. M.: Psychogenic nonepileptic seizures: acute change in event frequency after presentation of the diagnosis. Epilepsy Behav., 2003, 4(4), 424–429.

  • 58

    LaFrance, W. C. Jr., Baird, G. L., Barry, J. J., et al.: Multicenter pilot treatment trial for psychogenic nonepileptic seizures: a randomized clinical trial. JAMA Psychiatry, 2014, 71(9), 997–1005.

  • 59

    Goldstein, L. H., Chalder, T., Chigwedere, C., et al.: Cognitive-behavioral therapy for psychogenic nonepileptic seizures: a pilot RCT. Neurology, 2010, 74(24), 1986–1994.

  • 60

    Kalogjera-Sackellares, D.: Psychodynamics and psychotherapy of pseudoseizures. Crown House Publishing, Carmarthen, 2004.

  • 61

    Barry, J. J., Wittenberg, D., Bullock, K. D., et al.: Group therapy for patients with psychogenic nonepileptic seizures: a pilot study. Epilepsy Behav., 2008, 13(4), 624–629.

  • 62

    Baslet, G., Dworetzky, B., Perez, D. L., et al.: Treatment of psychogenic nonepileptic seizures: updated review and findings from a mindfulness-based intervention case series. Clin. EEG Neurosci., 2015, 46(1), 54–64.

  • 63

    LaFrance, W. C. Jr., Blumer, D.: Pharmacological treatments for psychogenic nonepileptic seizures. In: Schachter, S. C., LaFrance, W. C. Jr. (eds.): Gates and Rowan’s nonepileptic seizures. Cambridge University Press, New York, 2010.

  • 64

    Kuyk, J., Siffels, M. C., Bakvis, P., et al.: Psychological treatment of patients with psychogenic non-epileptic seizures: an outcome study. Seizure, 2008, 17(7), 595–603.

  • 65

    Wyllie, E., Friedman, D., Lüders, H., et al.: Outcome of psychogenic seizures in children and adolescents compared with adults. Neurology, 1991, 41(5), 742–744.

  • 66

    Reilly, C., Menlove, L., Fenton, V., et al.: Psychogenic nonepileptic seizures in children: a review. Epilepsia, 2013, 54(10), 1715–1724.

  • 67

    Gudmundsson, O., Prendergast, M., Foreman, D., et al.: Outcome of pseudoseizures in children and adolescents: a 6-year symptom survival analysis. Dev. Med. Child Neurol., 2001, 43(8), 547–551.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 14 26
Jul 2024 0 13 43
Aug 2024 0 11 39
Sep 2024 0 37 50
Oct 2024 0 111 61
Nov 2024 0 61 50
Dec 2024 0 2 4