Bevezetés: A világszerte növekvő arányú elhízás Magyarországon is észlelhető, populációs előfordulásáról az első nagyszabású felmérés 1988-ban történt. Célkitűzés: A szerzők az eddigi legnagyobb esetszámú hazai elhízásprevalencia-vizsgálataik eredményeit mutatják be, amelyet háziorvosok és foglalkozás-egészségügyi orvosok részvételével bonyolítottak le. Módszer: A 18 év fölötti magyar lakosság 0,55%-ának, 43 287 fő (17 901 férfi és 25 386 nő) regisztrált adatait elemezték, országosan reprezentatív megoszlásban. Összehasonlították a korábbi hazai vizsgálatokkal, elemezték a testtömegindex, haskörfogat, iskolázottság, hypertonia és/vagy diabetes jelenléte és az életkor közötti kapcsolatot. Eredmények: Összességében férfiaknál a túlsúly 40%, az elhízás 32%-ban van jelen, míg nőknél mindkét kategória közel 32%-ban. A 18–34 év közötti életkori csoportban a férfiak 32,7%-a túlsúlyos, míg 18,2%-uk elhízott, 35–59 év között 40,1% és 34,4%, 60 év fölött 43,5%, illetve 38,8%. Ugyanezen korosztályi adatok nőknél: 19,6 és 15,7%, 36,8 és 38,7%, 36,5 és 39,7%. A testtömegindex-eloszlásokat és a hasi elhízás (férfiaknál >102 cm, nőknél >88 cm) adatait évtizedes életkori csoportokban és településtípusok szerint is bemutatják. A legnagyobb arányú túlsúly a felsőfokú végzettségű férfiaknál, a legtöbb elhízott a legalacsonyabb végzettségű nőknél volt. A testtömegindex szerinti és hasi elhízás a falvakban volt a legnagyobb arányú, különösen nőknél. A metabolikus betegségek jelenléte erősen korrelált a testtömegindexszel, és inverz módon az urbanizáció mértékével. Következtetések: Az elmúlt évtizedekben a túlsúly és főleg az elhízás aránya jelentősen megnőtt, különösen látványosan férfiaknál, szembetűnően a fiatalabbaknál. Ez nemcsak orvosi, de komoly népegészségügyi és gazdasági problémát is jelent, kezelése össztársadalmi figyelmet, a jelenleginél nagyobb szakmapolitikai támogatást igényel. Orv. Hetil., 2016, 157(31), 1248–1255.
Bray, G. A.: Classification and evaluation of the overweight or obese patient. In: Bray, G. A., Bouchard, C. (eds.): Handbook of obesity. Clinical application. Third edition. Informa Healthcare, New York, 2008.
Groβschädl, F., Stronegger, W. J.: Regional trends in obesity and overweight among Austrian adults between 1973 and 2007. Wien. Klin. Wochenschr., 2012, 124(11–12), 363–369.
Voss, J. D., Masuoka, P., Webber, B. J., et al.: Association of elevation, urbanization and ambient temperature with obesity prevalence in the United States. Int. J. Obes. (Lond.), 2013, 37(10), 1407–1412.
Bíró, Gy. (ed.): First Hungarian representative nutrition survey (1985–1988). National Institute of Food Hygiene and Nutrition. [Az első magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat (1985–1988).] OÉTI, Budapest, 1992. [Hungarian]
Zajkás, G., Bíró, Gy.: Some data on the prevalence of obesity in Hungarian adult population between 1985–88 and 1992–94. Z. Ernährungswiss., 1998, 37(Suppl. 1), S134– S135.
Balogh, S., Kékes, E., Császár, A.: Estimation of cardiovascular risk factors within primary care practices. The CORPRAX study. [A cardiovascularis rizikófaktorok felmérése háziorvosi praxisokban. A CORPRAX tanulmány.] Medicus Universalis, 2004, 37(1), 3–10. [Hungarian]
Martos, É., Kovács, V. A., Bakacs, M., et al.: Hungarian diet and nutritional status survey – the OTAP2009 study. I. Nutritional status of the Hungarian population. [Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2009. I. A magyar lakosság tápláltsági állapota. Orv. Hetil., 2012, 153(26), 1023–1030. [Hungarian]
Bényi, M., Kéki, Zs., Hangay, I., et al.: Obesity related increase in diseases in Hungary studied by the Health Interview Survey, 2009. [Elhízással összefüggő morbiditásnövekedés az Országos Lakossági Egészségfelméres alapján (2009).] Orv. Hetil., 2012, 153(20), 768–775. [Hungarian]
Halmy, L., Simonyi, G., Csatai, T., et al.: Hungarian policemen study on the prevalence of obesity. Int. J. Obes., 2003, 227, S1–S132.
Global Health Observatory Data Repository. http://apps.who.int/gho/data/node.main.A897?lang=en
Global Health Observatory Data Repository. http://apps.who.int/gho/data/node.main.A900?lang=en
Rurik, I., Torzsa, P., Szidor, J., et al.: A public health threat in Hungary: Obesity, 2013. BMC Public Health, 2014, 14, 798.
Jensen, M. D., Ryan, D. H., Apovian, C. M., et al.: 2013 AHA/ACC/TOS guideline for the management of overweight and obesity in adults: A report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines and The Obesity Society. Circulation, 2014, 129(25 Suppl. 2), S102–S138.
Hungarian Central Statistical Office: Census, 2011. [Központi Statisztikai Hivatal: Népszámlálás, 2011.] http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00 [Hungarian]
Rurik, I., Torzsa, P., Ilyés, I., et al.: Primary care obesity management in Hungary: evaluation of the knowledge, practice and attitudes of family physicians. BMC Fam. Pract., 2013, 14, 156.
Kovač Blaž, M., Švab, I.: A multidisciplinary approach to treating obesity in a community health centre. Zdr. Varst. (Slov. J. Public Health), 2015, 54(4), 252–258.
Fülöp, P., Seres, I., Lőrincz, H., et al.: Association of chemerin with oxidative stress, inflammation and classical adipokines in non-diabetic obese patients. J. Cell. Mol. Med., 2014, 18(7), 1313–1320.